A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 35. szám - Boszorkányperben hozott ítélet

138 A JOG. alatt T. Gergely javaira bekebelezve levő zálogjogra nyert fentérintett követelés erejéig alzálogjogor, nem pedig a fentjelölt alperesi ingatlanra zálogjogot: alzálogjog alapján pedig a vonatkozó ingatlanból való kielégítés követelésére jogosultság nem származik. Ezeknél fogva felperes keresetének alperesekkel szemben nincs törvényes alapja stb. A m. kir Curia (1893. május 24. 11,796/P. sz) : A szegedi kir. itélö táblának Ítélete megváltoztatik és az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben az abban felhozott indokok alapján és azért, mert: a hitelező a zálogjog megszerzésével megszerezte mindazon jogokat, melyeket biztosítva követelés-e tekintetében az első zálogbirtokos bír, ki a jogot tovább zálogosította és ekként a jelzálogból való kielégítés követelésére vonatkozó jogosultságot is, és mert a telekkönyvi rendtartás e tekintetben zálogjog és alzálogjog között különbséget nem tevén, a zálogtárgyból való kielégítését közvetlenül is ép oly joggal követelheti az alzálogjog, mint a zálogjog tulajdonosa stb. Midőn a nő a különélésre okot nem szolgáltatott, a férj mindaddig" köteles neje eltartásáról gondoskodni, inig- a peres felek közötti vagyonjogi igények jogérvényes birói ittléttel végleg nem rendeztetnek. A budapesti YIII— X. ker. kir. járásbíróság: Felperes keresetével elutasittatik, a perköltségek kölcsönösen megszüntettetnek. Indokok: Felperes azon az alapon követelt alperestől ideiglenes nötartást, mert ez őt, mint házastársát, hűtlenül elhagyta, a tárgyalás folyamán maga alperes is elismerte s a kihallgatott tanuk is vallották, hogy felperest ok nélkül elhagyta. Magánjogunk és birói gyakorlatunk alapján jogosítva is van ily esetekben a nő férjétől a válóper beíejeztéig s illetve a vagyoni viszonyok végleges rendezéséig ideiglenes illő tartást követelni. A jelen esetben azonban felperest keresetével mégis elutasítani kellett, mert bizonyítást nyert az a körülmény, hogy felperesnek több jövedelme van, mint alperesnek, nevezetesen évi 1,000 frt, melyből egy nő bizonyára megélhet. Már pedig ideiglenes nőtartás címén s a dolog természete szerint csak abban az esetben ítélhető meg bizonyos összeg, ha a nő vagyontalan, keresetképtelen s tényleg reá szorul arra az anyagi segélyre, melyre a férj a házasság ténye által magát kötelezte, hogy magát addig tisztességesen, állásához illően fentarthassa, mig a válóper befejeztével a vagyoni viszonyok végleg rendeztetnének. A jelen esetben felperes a fentiek szerint nem szorul a fentartást biztosító anyagi segélyre férjétől s anyagi gondoktól menten, nyugodatn bevárhatja a válóper befejezését. Ezért a keresete alaptalannak tekintetett. A perköltségek azonban kölcsönösen megszüntetendők voltakmert felperes teljes jóhiszemben perelt. A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőbiróság ítélete megváltoztatik s alperes végrehajtás terhével köteleztetik, hogy az 1891. évi június 1-től kezdve mindaddig, mig a peres felek közötti vagyonjogi igények jogérvényes birói határozattal végleg nem rendeztetnek, ideiglenes női tartásdíj fejében havonkint 20 ! forintot és pedig az 1891. évi június hó 1-ső napjától a jelen ítélet jogerőre emelkedéséig lejárt részletekel, valamint 33 forint 50 kr. per- és 15 frt 65 kr. feletbezési költséget egyszerre 8 nap alatt, az ezentúliakat pedig minden hónap első napján előlegesen felperesnek megfizessen. Indokok: Tekintve, hogy a per adataival, különösen i pedig alperes beismerésével bizonyitva van az a ténykörülmény, hogy alperes nejét elhagyta, azonban ezzel szemben alperes semmivel sem bizonyította, hogy neje sérelmes magaviselete szolgált okot annak elhagyására, továbbá tekintve, hogy oly esetben, a midőn a nő a különélésre okot nem szolgált, a férj mindaddig köteles neje eltartásáról gondoskodni, mig a peres felek közötti vagyo.jogi igények jogérvényes birói Ítélettel végleg nem rendeztetnek, alperes ideiglenes női tartásdíj kötelezettségét megállapítani s illetően az elsőbirósági Ítélet roegváltoz atásával, alperest a peres felek társadalmi állása s vagyoni helyzetének megfelelő havonkinti 20 frt ideiglenes női tartásdíj fizetésére kötelezni kellett. (1893. évi június hó 14. 6.161.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A kt. 151. §-ának az az intézkedése, mely a rész vény aláírás érvényességének feltételéül állítja fel az aláirt részvények névértéke 10° o-ának az aláíráskor leendő lefizetését, a részvénytársaság alakulása alkalmából kibocsátolt eredeti részvények aláírására, semmi esetre azonban a részvénytársaság által annak fennállásának tartama alatt az alaptőke gyarapítása céljából újból kibocsátott ri>>/.\ényekre vonatkozik. A kolozsvári kir. törvényszék : Alperes köteleztetik 950 forint tőkét és ennek 1888 évi július hó 17-től járó 6°/o kamatait és 38 frt 80 krban megállapított perbeli költséget felperes » Erdélyi pince-egylet bortermelök szövetkezete felszámolás a!att« felperesnek igazolt meghatalmazottja kezéhez végrehajtás terhe alatt megfizetni. Indokok: Alperes a keresethez A-/, alá eredetiben mellékelt részvényaláirási nyilatkozat és illetve azon lévő névaláírásának valódiságát beismerte, ennélfogva az abban elvállalt fizetési kötelezettsége alapján tekiutve azt, hogy a keresetileg követelt hátralék díjbefizetését nem igazolta, a kt. 168. és 169.-§-i értelmében a díjhátralék és annak el nem évült késedelmi kamatainak, fe'peres mint az erdélyi pince-egyletnek a B/. a. jegyzőkönyvi kivonattal igazolt jogutódja részére leendő megfizetésére kötelezendő volt. Alperesnek a kereseti követelés ellen emelt azon kifogása, hogy a részvénydíj fizetését borral Ígérte teljesíteni s hogy igy pénzfizetést követelni felperesnek joga nincs, tekintetbe vehető nem volt, mert a valódinak elismert A) alatti okmány 3. pontja szerint igaz ugyan, hogy a fizetés történhetik készpénzzel, fajvagy asztali borral, de miután alperes fizetési kötelezettségét saját beismerése szerint is a törvényes határidő alatt egyik módon sem teljesítette és igy választási jogával nem élt, felperes az A) alatti okmány alapján a hátralék részvénydíjnak készpénzbeni befizetését követelni jogosult. Alperesnek azon kifogása sem volt tekintetbe vehető, hogy miután az aláirt részvényre 10°/o ot nem-fizetett be, a kereskedelmi törvény lói. §-a értelmében részvényaláirása sommás, mert a hivatolt törvényszakasz 10°/o be nem fizetésének az a következménye, hogy az oly részvény, melyre aláíráskor befizetés nem történt, az alakuló közgyűlésnél figyelembe nem vehető, azonban a társulat megalakulása után az aláirt részvény - befizetés az aláírótól a keresk. törv. 168. §-a alapján követelhető. Nem vétethetett figyelembe alperesnek azon további kifogása sem, hogy miután a részvénydíj tartozását nem fizette ki, részvénye és abból folyó kötelezettsége megszűnt, mert a részvényérték be nem fizetésének kizárólagos jogköve kezményeül alapszabályilag a részvény értéktelenné válta megállapítva nem lett, hogy pedig felperesi jogelőd részvénytársaság az alapszabályokban előirt azon jogával élt volna, hogy alperest mint késedelmes részvényest a részvény aláírásából származott jogától megfosztotta volna, felperes tagadása ellenében nem bizonyította be. A jogutódlás és a követelés átruházása tekintetében alperes által felhozottak ellenében felperes a B/. alá bemellékelt közgyűlési jegyzőkönyvvel perrendszerűleg beigazolta, hogy a felszámolás útján feloszlott erdélyi pince-egylet részvénytársaságnak minden vagyona, terheivel és követeléseivel, köztük a kereseti követelés adásvétel következtében felperesre ruháztatott és hogy a kereseti követelést épen azon jogalapon behajtani jogosult, mely alapon nevezett részvénytársaság azt behajthatta volna. Az átruházás jogosult-ágának elbírálása pedig, miután az ezt elhatározó közgyűlési határozat a maga idejében és helyén megtámadva nem lett, nem tartozik jelen per keretébe, ugy az alperes által felvetett osztalék és érték kérdése sem, miután ezek felett a társulat közgyűlése van hivatva határozni. A kolozsvári kir. itélö tábla : Az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva és még azért is helybenhagyja, mert ama ténykörülménynyel szemben, hogy alperes a keresethez A) alatt mellékelt és valódincik elismert részvényaláirási nyilatkozat 3. pontja értelmében a részvéuyfizetést készpénzzel vagy borral teljesítette, tekintve, hogy alperes a fizetési kötelezettség alóli felmentését mivel sem igazolta, alperesnek az a kifogása, hogy a hátralékos fizetést csak borral lett volna köteles törleszteni, annyival kevésbé volt figyelembe vehető, mivel felperes követelési jogának ekkénti megszorítása a felperesi jogelődnek hivatalból beszerzett alapszabályaiból nem tűnik ki s a késedelmes részvényes kizárása az alapszabályok 3. tételének g) pontja értelmében az erdélyi pinceegylet részvénytársaságnak, mint felperesi jogelődnek jogában állott ugyan, de azt minden esetben gyakorolni kötelessége nem volt, annak ellenkezőjét pedig alperes be nem bizonyította. A m. kir. Curia : A kolozsvári kir. itélő táblának ítélete helybenhagy a tik. Indokok: A kt. 151. §-ának az az intézkedése, mely a részvényaláirás érvényességének feltételéül állítja fel az aláirt részvények névértéke 10°/o-ának az aláíráskor leendő lefizetését, a részvénytársaság alakulása alkalmából kibocsátott eredeti részvények aláírására vonatkozik. Nem alkalmazható tehát az a fenforgó esetben, melynél alperes az A) alattival a már megalakult »Erdélyi pince egylet Kolozsvártt« részvénytársaság által, annak fennállásának tartama alatt az alaptőke gyarapítása céljából újból kibocsátott részvényekre teljesítette az aláírást. Az A) alatti részvényaláirási nyilatkozatnak 3. pontja szerint alperesnek fenn volt ugyan tartva a választási jog, az általa jegyzett 10 darab részvénynek névértékét, a megfelelő ellenértékű bornak szállításával törleszthetni, de mintán a törlesztési részleteknek határideje előzetesen meghatároztatott, az alperesnek állott feladatában bebizonyítani az', hogy a kikötött határidőben megfelelő értékű bor tényleges átadásának felajánlásával a törlesztést természetben teljesíteni kész volt és annak teljesítését felperes tagadta meg. Alperes azonban arra a döntő ténykörülményre nézve, hogy a törlesztési határidőkben a törlesztési részleteknek megfelelő értékű borral tényleg megkínálta volna a társaságot s ez azonnal átvételét megtagadta, a perben bizonyítékot nem szolgáltatott. E szerint alperes a törlesztés módozatára nézve elvállalt kötele-