A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 34. szám - A huszonkettedik német jogászgyülés

134 A JOG. Indokok: A felperes állítólag tartozatlanul fizetett 150 frt visszafizetésére irányozván keresetet, a bizonyítási kötelezettség arra nézve, hogy az alperestől megvett 1000 métermázsa búzának kialkudott ára 8 frt volt mázsánkint, hogy tehát a midőn ezért mázsánkint 8 frt 15 krt fizetett, tartozatlan fizetést teljesített, öt terheli. A felperes azonban e tekintetben semmi bizonyítékot sem szolgáltatott, mert a felperes nem saját személyében kötötte meg az alkut illetve vételt az alperessel, hanem megbízottjai G. Samu és V. Ignácz személyében, ezeknek a megbízottaknak saját tényükről tett vallomása tehát bizonyítékul el nem fogadható és mert G. József vallja ugyan, hogy előtte az alperes az eladás után 12 nappal a búzának 8 frton történt eladását beismerte, ezt a bíróságon kívüli beismerést tanúsító vallomást azonban a felperes pótesküjének ki nem egészítheti, mert a beismerés tételnél jelen nem volt, tehát arról közvetlen tapasztalattal nem bír. Ekként a felperes meg nem czáfolta, az alperesnek a tényleges vételár fizetéssel is megerősített azt az állítását, hogy a buza iránt kötött alkunál kiköttetett, hogy a mennyiben a vásár napján ',1889. július 18-án) délig a buza ára a budape3ti tőzsdén 8 frtnál magasabban volna, a vevő az áremelkedést is megfizetni tartozik és minthogy az nap délig - a buza ára (a felperes beismerése szerint is) 15 krral emelkedett : tehát a felperes a buza árát, a midőn 8 frt 15 krral fizette a kialkudott árban és nem tartozatlanul fizette, ennélfogva mellőzve az alperes részéről állításának bizonyítása végett, de csak szükség esetére és fenntartással javaslatba hozott főeskü által való bizonyítást: az első birói ítéletet megváltoztatni, a felperest keresetével elutasítani kellett. A m. kir. Cuvia: (1893. május. 5-én 9,342.) A másodbíróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. Bekebelezett követelésnek behajtására irányuló kereset, lia összege az 50 frtot nem is haladja inog, nem tartozik a kisebb polgári perbiróaág hatáskörébe. (A kassai m. kir. ítélő tábla 7,192/1892. p. sz. a.) Az írásbeli okirat kiállításával egyidejűleg történt szóbeli megállapodások rendszerint figyelembe nem vehetők. Ha azonban az okirat tartalma homályos, az az által ki nem zárt szóbeli megállapodások bizonyítását meg kell engedui. (M. kir. Curía 1893. jun. 23. 868. sz. a.) Zsidóházassági válóiterekben házasságvédö kirendelésére szükség egyáltalán nincs és habár a házasság a peres felek kölcsönös és szabad beleegyezése alapján is felbontható, mégis az iratok minden esetben, tehát tekintet nélkül arra, vájjon a felek az ellen éltek-e felebbezéssel vagy nem, felülbírálás végett az illetékes felsőbírósághoz hivatalból terjesztendök fel, (M. kir. Curia 1893. máj. 30. 7,817. sz. a.) Kereskedelmi, csőd*- és váltóügyekben. Megkötött iigylettöli egyoldalú elállás. -- Ha a vevő arra bivja fel az eladót, hogy ez az árút el ne küldje, c tilalom folytán jogosítva van az eladó az árút a vevő rendelkezésére magánál megőrizni. A budapesti VI. ker. kir. járásbíróság: Ha felperes utazója R. C. személyében főesküt tesz arra, hogy alperes a Oh alatti számában foglalt árúkat rendelte meg nála s hogy azok vételára tekintetében nem ugy állapodott meg alperessel, hogy a vételár fele az árúk átvételétől számított 30 nap alatt fizettessék ki, a másik fele pedig egy négy hónapi lejáratú váltóval fedeztessék, az esetben alperes köteles a Cl alattiban foglalt árúkat átvenni és 153 frt 95 kr. tőkét, ennek 1891. március 17-től mint a kereset betdása napjától számított 6°/o kamatait és 48 frt 40 kr. perköltséget felperesnek 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok: Alperes tagadta, hogy a C) alatti számlában foglalt árúkat az ott jelzett feltételek mellett vásárolta volna meg felperes utazójától. Miután azonban a C) alattin levő aláírás valódiságát nem tagadta, igy öt terheli annak bizonyítása, hogy az általa eszközölt megrendelés a C'/. alatti tartalmától eltérő. E tekintetben azonban alperes egyéb bizonyítékot, mint a felperesnek kínált főesküt, szolgáltatni nem tudott, mely főesküt felperes elfogadván, az neki megítélendő volt. Ha ezen főeskü letétele által igazolva lesz azon körülmény, hogy alperes a C) alattiban foglalt árúkat az ott jelzett feltételek mellett rendelte meg, az esetben nem lévén jogos oka, hogy a kötött ügylettől elálljon, az árú elfogadására és a vételár megfizetésére volt kötelezendő. Míg ellenben, ha az eskü le nem tétele által igazolva lesznek alperes állításai, az esetben felperes keresetével elutasítandó, mert ez esetben közönbös, hogy a vétel próbára történt-e vagy nem, egyik esetben sem lévén köteles alperes a meg nem rendelt árút a megállapított feltételek mellett átvenni. Közönbös ezen utóbbi esetben az is, vájjon a D) és E) alattiakban alperes által eszközölt értesítés elkésettnek tekintendő-e, vagy nem? mert ha értesítést egyáltalában nem küldött volna is, még az esetben sem lenne meg nem rendelt árúk átvételére és kifizetésére kötelezhető. A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja és alperest végrehajtás terhe alatt feltétlenül kötelezi, hogy a kereseti árúk átvétele mellett felperesnek 153 frt 95 kr. tőkét, 1891. évi március hó 17-től számított G°/o kamatát, 48 frt 40 kr. perbeli és 8 frt 15 kr. felebbezési költséget 8 nap alatt fizessen. Indokok: Alperes ugy adván elő a tényállást, hogy felperes ügynökénél alperes által tett megrendelésre vonatkozó jegyet alperes férje látta el alperes névaláírásával és az ügylettől történt elállását is alperes férje tudatta felperessel, kétségtelen, hogy a C) alattin látható aláírást alperes meghatalmazottja irta oda, tehát ez a megrendelő jegy a keresk. törvény 313. §-a értelmében alperessel szemben teljes bizonyító erővel bír mindaddig, mig alperes nem bizonyítja, hogy annak tartalma meghamisittatott, illetve utólag az eredeti megállapodástól eltérő módon és az ő tudta és beleegyezése nélkül töltetett ki. Alperes ezt nem bizonyítván, igazoltnak veendő, hogy alperes a C) alattiban felsorolt árúkat, melyek között az A) alatti számlában foglalt árúkhoz hasonló fajúak és árúak is vannak, az ott kitett feltételek mellett megrendelte. Az alperes által kínált két főeskü nem volt alkalmazható, mint bizonyíték arra nézve, hogy a C) alatti tartalma alperes hozzájárulása nélkül megváltoztatva lön, mert alperes állítván, felperes pedig tagadván, hogy a C) alatti, annak aláírásakor kitöltetlen űrlap volt, alperes ezt tartozott volna bebizonyítani, a két eskü szövegébe felvett körülmények azonban nem erre, hanem arra vonatkoznak, hogy alperes nem C) alattiban felsorolt árúkat rendelte meg és hogy szóbelileg mily feltételek lettek megállapítva, már pedig a fent jelzett állítás bizonyítása né'kül ténynek kellett elfogadni azt, hogy a C) alatti jegyzék aláírásakor jelen alakjában volt kitöltve, de alperes elő sem adta, hogy miféle más árúkat rendelt meg. Ily körülmények között alperest a kereseti tőkére a kereset beadásától felperest megillető késedelmi kamatának és mint pervesztest, a prdts. 251. §-a alapján a pernek és a sikeres felebbezésnek költségében feltétlenül kell elmarasztalni, mert alperesnek abból az előadásából, hogy megállapodás szerint a vételár fele az árú átvételétől 30 nap alatt, a másik fele pedig 4 havi lejáratú váltóval volt fizatendő, kétségtelen, hogy egyszerű vételügylet jött létre, mert alperes D) E) alatti levelei szerint az árúk átvételét még azoknak elküldése előtt, kifejezetten megtagadta, illetve felperest felhívta, hogy az árút el ne küldje, mert alperesnek ez a ténye egyoldalú elállást foglal magában, a mihez alperesnek joga nem volt, mert alperes nem vonta kétségbe, hogy a C), illetve A) alatti számlában foglalt árú felperesnél tényleg alperes rendelkezésére áll és mert felperesnek joga volt a D), E. alatti tilalom folytán az árút el nem küldeni, hanem alperes rendelkezésére magánál megőrizni s végül mert alperes nem is állítja, hogy felperes az ügylettől a maga részéről is elállott volna. A ra. kir. Curia : A kir. ítélő táblának itélets indokainál fogva helybenhagyatik. (1893. június 7-én, 987,) Az ügylet kötésére jogosult kereskedelmi meghatalmazott jogköréhez a kivételes bíróság illetőségének kikötése is tartozónak tekintendő. A magy. kir. Curia: A másodfokú bíróság végzésének megváltoztatásával, a budapesti árú- és értéktőzsde választott bíróságának a birói illetékesség tárgyában 1893. január 23-án 2,562/1892. szám alatt hozott végzése hagyatik helyben, minek folytán az elsőbiróságuak 1893. február 25-én 2,562. szára alatt hozott Ítélete is hatályában maradván, a budapesti kir. ítélő tábla utasittatik, hogy a választott bíróság ítélete ellen az 1881 : LIX. t.-c. 96. §. g) pontjára alapított panasz felett határozzon. Indokok: Igaz ugyan, hogy a kereskedelmi társaságok kötelezettségeinek elvállalása rendszerint csak oly módon történhet, a mint ez a cégjegyzés iránt történt megállapodás alapján a cégjegyzékbe bevezettetett, illetve részvénytársaságokra nézve az alapszabályokban meghatároztatok, mindazonáltal helyesen rendelkezett az első fokban eljárt választott bíróság, midőn fenforgó esetben az illetékessége el'en tett kifogást elvetette; mert a mint ezt indokaiban a tárgyalás rendén előadottak és becsatolt okiratok megfelelő figyelembe vételével kifejtette, alperes a C) alatti kötlevélben foglalt ügyhtet az ő nevében kötöttnek a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmából kitetszőleg nemcsak kifejezetten beismerte, hanem az említett okiratban érintett ügylet egy része mindkét szerződő fél részéről teljesíttetett is, alperesnek a tárgyaláson előterjesztett s az elsőbiróság végzése ellen beadott felfolyamodásában is fentartott az a kifogása tehát, hogy az ügyvezető igazgató által a reá ruházott hatáskörben megkötött ügyletnél csak a C) alatti okiratnak a budapesti kir. árú- és értéktőzsde választott bíróságára vonatkozó kikötés, illetve alávetés nem bír joghatálylyal, annál kevésbé vehető figyelembe, mert a D) alatti levelében alperes részvénytársaság a C) alatti szerint megkötött ügylet feltételeit mint saját megállapodásait (unsere Abmachungen) etnliti, mi által a C) alatti okirat egész tartalmát az ő nevében kiállitottnak elismerte, de különben is alperes beismerésével bizonyítva lévén, hogy L. igazgató a C) alattiban foglalt ügylet megkötésére jogosultsággal bírt, tekintve, hogy az ily meghatalmazott az ügylet összes feltételeinek megállapítására hivatott, ahhoz, hogy a tőzsdei választott bíróság