A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 33. szám - Telekkönyv, birtokrendezés, telekkönyvi átalakitás, betétszerkesztés

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog< 33. számához. Budapest, 1893. augusztus hó 13-án. Köztörvényi ügyekben. Ha a biróság a polgári pert nem felperesnek perlététcle folytán, hanem azon okból szünteti meg, mert felperes a tanú- és szemle-bizonyításnak foganatosítása végett bíróilag bekiránl előleget be nem terjesztette; felperes nem kötelezhető arra, hogy alperesnek a perköltségeket megfizesse. Az eperjesi kii*, törvényszék id. J. Andrásnak Sz. fózsef és társai elleni birtokperében bekivánt felperestől a tanuhallgatásnak és a birói szemlének eszközölhetése végett 50 frtnyi előleg. A mennyiben azonban felperes többrendbeli sürgetésnek dacára az előleget be nem terjesztette, a biróság a pert beszüntette. Az egyik alperesnek ügygondnoka kérte ennek folytán, hogy perköltségeinek megfizetésében felperes elmarasztaltassék. Ezen kérelemnek a biróság helyt adott. A kassai kir. ítélő tábla : A kir. itélö tábla az elsöbiróság végzését megváltoztatja és B. Zsigmond ügygondnokot ama kérelmével, hogy részére felperes költség fizetésében marasztaltassék, elutasítja; egyúttal felfolyamodó ügyvédének munkadíját és készkiadását a felfolyamodásért megbízójával szemben 4 irt 30 krban állapítja meg. Mert: valamelyik peres fél az ellenfél részére költség fizetésében csak perletétel esetén, vagy a per érdemében hozott marasztaló ítélettel marasztalható. Minthogy azonban a jelen esetben perletéiel esete fenn nem forog és a perben érdemleges ítélet ez ideig nem hozatott: az alperes részére rendelt ügygondnok ez idő szerint nem követelheti, hogy felperes az ö részére perköltség fizetésére köteleztessék. (1893. évi május hó 21-én, 6,896/1892. p. sz.} Végrehajtás megszüntetése iránti kereset az alapvégrehajtást elrendelő bíróságnál nyújtandó be akkor is, ha a keresetre folytatólagos végrehajtás adott okot. A kolozsvári kir. itélő tábla: A Kolozsvár városi kir. járásbíróságnak 1892. április 29-én 4,403 szám alatt kelt ítéletét a megelőző eljárással együtt az 1881 : L1X. t.-c. 39. §. c) pontja alapján megsemmisíti és a végrehajtás megszüntetése iránti keresetet felperesnek visszaadni rendeli. Indokok: Az 1881: LX t.-c. 30. §-a értelmében a végrehajtás megszüntetése iránti kereset annak a bíróságnak az illetékességéhez tartozik, mely a végrehajtást elrendelte, még pedig az alapvégrehajtást elrendelő biróság illetőségéhez abban az eset ben is, mikor a keresetre a folytatólagos végrehajtás szolgáltatta az alkalmat és az van hivatva ama törvény 31. §-a szerint a kereset halasztó hatálya iránt is határozni s végrehajtási ügyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nem lévén, az illetéktelen bírótól hozott ítéletet a megelőző eljárással együtt az 1881 : L1X. t.-c. 40. §-a értelmében megsemmisíteni és a keresetet felperesnek visszaadatni kellett, f 1892. aug. 2-án, 3,398/1. szám. A ra. kir Curia: A másodbiróság végzése indokolásánál fogva helybenhagyatik. (1893. április 14-én, 1892. évi 9,955. sz.) \y. eltűrt építkezés miatt, annak befejezése után előbbi állapotba való visszahelyezést nem követelhet az, a ki ezen építkezés ellen annak megkezdésekor vagy tartama alatt az illetékes közigazgatási hatóságnál tiltakozni elmulasztott. A liptószentmiklósi kir. járásbíróság (1892. június 14-én 2/217. sz) : Dr. Hexner Gyula ügyvéd által képviselt özv. U. Frigyesné R. Jozefina felperesnek dr. Holeczy József ügyvéd által képviselt B.-né V. Anna alperes ellen visszahelyezés és járulékai iránti sommás perében következőleg itóIt: A kir. járásbíróság a felperest keresetével elutasítja stb. Indokok: A birtokháboritás fogalma okvetlenül feltételezi egyrészt a birtokot, másrészt pedig a háboritást. A jelen per során megállapítva lett azon körülmény, hogy az alperesi régi faház azon időben, a melyben a felperesi kőház egyik fala melleit lett épitve, olyannyira, hogy a faház emez oldalából kiálló gerendavégek a kőfalba beépítve lettek. Ezek szerint tehát felperes a kőház falának ama részét, a melyet az alperesi szomszédos faházának megfelelő fala és tetőzete fedte, sem maga, sem pedig jogelődjei által söhasem használta s nem is használhat!a, sőt ellenkezőleg az alperesi faház egyik szobájának egy falát, nemkülönben a tetőzetnek egyik oldalát is a felperesi kőfal megfelelő részei képezték. Tekintettel arra, hogy alperes régi faházának helyén új kőháznak felépítése által a szomszédos felperesi kőfalból csakis jelentéktelenül nagyobb részt foglalt el, mint a minőt a régi faház igényelt. És tekintettel arra, hogy felperes falának egyébkénti használatában megháborítva nincsen A felperes a kérdéses falnak használatában megháboritottnak nem tekinthető s mint ilyen keresetével elutasítandó volt. A mennyiben felperes az alperes új kőházának felépítése által saját házában esetleg valami kárt szenvedett volna, az alperestől külön uton követelheti stb A pozsonyi kir. ítélő tábla (1892. november 24., 5,094. sz.) : Az első bíróságnak ítéletét részben megváltoztatta és az alperest kötelezi, hogy újonnan épített házának az utcára néző szobájában a felperes házával szomszédos oldalnak egész területén 30 nap alatt végrehajtás terhe alatt falat emeljen, — egyéb részében az első bírósági ítéletet helyben hagyja. Indokok: A per során kihallgatott több tanú egybehangzó vallomásával beigazolást nyert az a ténykörülmény, hogy az alperes régi faházában az utcára néző szobának a felperesi házzal i szomszédos oldalán fal létezik, a mely csak a háznak lerombolásával távolittatott el, következőleg a jelen falát, vagyis a felperesi háznak falrészét az alperes nem használta s a felperessel közösen nem birtokolta és hogy ekként a felperes a saját háza ezen falrészének kizárólagos birtoklásában a szomszéd alperes által teljesített és az ő birtoklására közvetlen kihatással levő oly módon építkezése által, mely szerint az alperes az utcára néző szobájának a felperesi házzal szomszédos oldalán falat nem emelt, hanem a felperesi ház falát használta fel oldalfalként és ez által azt a falrészt a felperessel közösen akarja birtokolni, megháborittatott. Minthogy pedig valamely dolognak részbeni meghatározott közös birtoklása és használata esetében is ezen használat az érdekes fél beleegyezése nélkül ki nem terjeszthető, ennélfogva az alperes az előbbi állapotnak megfelelő fentjelzett fal felépítése kötelezendő és annyiban az első bírósági ítélet rac. változtatandó volt. Egyébként az első bírósági ítéletet a vonatkozó indokolásnak azzal a módosításával, hogy a felperes az alperesi házzal szomszédos falát kizárólag nem használta és hogy a felperes c falának közös használatában a fentjelzetten kivül háborítva nem lett — indokainál fogva helybenhagyni kellett. A m. kir. Curia (1,164. sz. 1893. május 19-én): A másodbiróság ítéletének a kereset főtárgyára vonatkozó része megváltoztatok s e tekintetből az első biróság ítélete hagyatik helyben, a perköltségre nézve mindkét alsó biróság ítélete megváltoztatik s felperes köteleztetik alperesnek 42 frt 50 kr. perköltséget 8 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni. Indokok: A helyszínén foganatosított szemléből kitűnik, hogy a panaszolt építkezés a keresetbeadáskor már befejeztetett s felperes azt, hogy ő ezen építkezés ellen annak megkezdésekor vagy tartama alatt az illetékes közigazgatási hatóságnál tiltakozott, nem is állította; az általa eltűrt építkezés miatt tehát annak befejezése után előbbi állapotba való visszahelyezést nem követelhet. Azon körülmény, hogy valamely ingatlanra vezetett végrehajtás által az ingatlanra vonatkozó dologi jogaiban sértett harmadik személy az 1881: LX. t.-c. löS. §-a által feijogosittatik az ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése iránt a telekkönyvi hatóságnál rövidebb iigyútu keresetet indítani, nem zárja ki azt, hogy e célból rendes törlési perrel élhessen. A győri kir. törvényszék (1892. szeptember 22., 3,307. sz.) : Hozza János által képviselt ifj. H. József felperesnek Zeszlényi Imre ügyvéd által képviselt E. Lipót alperes ellen ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése iránti rendes pereben következőleg itélt. Felperes követelésével elutasittatik. Indokok: Ifj. FI. József felperes keresetében azt adja elő, miszerint a tulajdonát képező s a nagybaráti 37. számú telekjegyzőkönyvben felvett A/I. 1 — 5. sorszámú, ugy + 1. sorszámú ingatlanaira 1888. november 24-én 12,221. szám alatt a C/5. alatti bejegyzés szerint E. Lipót a végrehajtási zálogjogot 4 frt 45 kr. töke, ennek 1888. augusztus 20-tól járó 6°/o kamatai, 5 frt peri és 2 frt 70 kr. végrehajtási kérvényköltség erejéig b^kebeleztette, miután azon felperes E. Lipóttól sem kölcsönt, sem más értéket soha fel nem vett, az általa indított perben marasztalva nem lett és a bekeblezés is csak most jutott tudomására, ennélfogva alperest a bekeblezett zálogjog kitörlésének tűrésére köteleztetni és a felmerült perköltségekben marasztaltatni kéri. Minthogy alperes tagadásba vette ezt, hogy ifj. H.József felperes nem lenne adósa, hogy ez értéket nem kapott és hogy a bekeblezésröl értesítve nem lett s ennek ellenére L. IV. t.-c. 134., 152. §-aihoz képest az elleniratban használt kifogások megerőtlenitéséré válasziratában bizonyítékait fel nem hozta s azon a válasziratban emiitett s az alperes által egyébként elismert tény, hogy az alperes F. Lipót az árverést beszüntette és hogy az ügyet ez ideig nyugodni hagyta, alperesre nézve jogvesztést vagy jogról való lemon dást nem von maga után, továbbá mert az alperes azon perbeli