A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 33. szám - Telekkönyv, birtokrendezés, telekkönyvi átalakitás, betétszerkesztés

240 A JöÖ. nélkül vevő tartozik fizetni, ben foglaltatott; akkor a vevő e teherre figyelmeztetve lett s érdekében állott az általa törlesztendő összeg nagyságáról tudomást szerezni Az elárverelö pedig (értem a kiküldöttet), ha a hirdetményt és feltételeket felolvasta s a végrehajtató követelését az 1881. évi LX. t.-c. 170. §-a értelmében felszámította, kötelességének ez irányban szintén eleget tett; mert az ingatlant terhelő, de behajtás alatt nem álló jelzálogos követelések számszerű felszámítására nem illetékes s hatásköréhez nem tartozik. A telekkönyv pedig az eredetileg megállapított váltságtöke összegénél nagyobb összeget, annak szaporodását vagy apadását fel nem tüntetheti, mert hisz a törvényesen megállapított váltságtöke nem változott. Azt, hogy a bekeblezett tőkéből mennyi lett már lefizetve esetleg nem fizetés miatt a járulékokkal együtt mily összegre szaporodott, abból mennyi volt az árverés napja előtt esedékes, mennyi lesz az árverési vevő által törlesztendő (a kérdés szerint mennyi a »súlya«) az árverelni szándékozóknak saját érdekükben az illetékes adóhivatalnál kell megtudakolniok. Mert puszta »jóhiszemű« feltevések révén köztörvényekben meghatározott kötelezettsége k alul kibújni nem lehet, — a törvények nem tudásával senki sem védekezhetik — esetleges csalódását pedig kiki a saját mulasztásának tudja be. Nézetem szerint tehát az árverési vevőre a fentebb kifejtett törvényes korlátok között átszálló törlesztési kötelezettség sem méltányossági, sem jogi szempontból kifogás alá nem jöhet. Klár Ede, teiuesvá ri kir. iszi'ki scgittieiekkonyvvezetö. Irodalom. Telekkönyv, birtokrendezés, telekkönyvi átalakítás, betétszerkesztés. írta K á p 1 á n y Géza, szegedi kir. táblai biró. Második kötet, mintegy 90 nyomott ívnyi terjedelemben. A míí ugy van nyomva, hogy négy külön beköthető könyvet képez. Áz első könyv 12 rajzzal és számos mintával 54 nyomott ívnyi terjedelemben, kimerítő magyarázarokkal tartalmazza a birtokrendezésekre (legelő-, « rdő- és nádas-elkülönítésre, tagosítás és arányosításra) vonatkozó összes törvényeket, rendeleteket az új utasítással és felsőbirósági határozatokkal együtt; továbbá az úrbéri kárpótlásra és örökváltságra, a szőlődézsmaváltságra, az irtványokra, a te'epitvényekre, az italmérési jogra és ennek kártalanítására, a kataszterre, a kataszteri fölmérésre és a földadókataszter nyilvántartására vonatkozó törvényeket, rendeleteket és utasításokat a szükséges terjedelemben, valamint az erdőtörvényt és a volt naszódvidéki községek birtokviszonyainak rendezése tárgyában keletkezett törvényeket. A második könyv számos mintával G nyomott ívnyi terjedelemben kimerítő magyarázatokkal tartalmazza a telekkönyvi átalakításra vonatkozó összes rendeleteket és utasításokat. A harmadik könyv tartalmazza a betétszerkesztésre vonatkozó összes törvényeket és rendeleteket az új utasítással együtt. Végre a negyedik könyv, mint Függelék, tartalmazza az 1869 : IV., 1871 : VIII. és IX.; 1876:. XVI.; 1890: XXV, és 1891: XVII. törvénycikkeket, továbbá az 1891. aug. 11-én 4,192. szám; 1891. aug. 12-én 4,214. szám; 1891. december 4-én 45,036. szám és az 1892. február 4-én 4,030. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendeleteket, valamint a fizetési meghagyásokra és a sommás eljárásra vonatkozó új törvényeket. A második kötet épen ugy, mint az első, melyet 1890-ben a sajtó meleg elismeréssel fogadott, igen gazdag forrásmunka, a mely felöleli a szakmába vágó teljes anyagot törvényekkel, rendeletekkel és bírósági gyakorlattal együtt. Mindez összevéve oly rengeteg anyagot képez, hogy a szerző veszélyeztette vele művének áttekinthetőségét, de egyúttal hozzáférhetőségét, mert kénytelen volt csak magának a második kötetnek árát 6 frtra szabni. Kétségtelen azonban, hogy a nagy szorgalommal szerkesztett munka nemcsak hézagot pótol, hanem rég érzett szükségnek felel meg. Birák, ügyvédek, közjegyzők, telekkönyvvezetők, tagositó mérnökök nélkülözhetetlen segédkönyvet nyernek benne. A mű Szegeden a szerzőnél kapható. Az űj sommás eljárásról és a- fizetési meghagyásokról szóló törvények magyarázata, az összes perrendtanási szabályoknak a kapcsolatos törvényekre és rendeletekre való utalással, nemkülönben a felsőbb birói határozatokkal együtt az 1868 : LIV. t.-c. szakaszai szerinti egybeállításával. Ily című műre hirdet előfizetést dr. Ragályi Lajos, budapesti gyakorló ügyvéd, országgyűlési képviselő és a képviselőház igazságügyi bizottságának tagja. A 24 ívre terjedő magyarázatnál célul azt tűzte ki, hogy lehetőleg felfejtse a törvényhozó szándékát. Magyarázata e részben annál authenticusabb, mert szerző abban a miniszteri javaslat terjedelmes indokolását és az igazságügyi bizottság bő jelentését teljesen feldolgozta, sőt legtöbb helyen szószerint idézi, nemkülönben mert szerző maga is, mint az igazságügyi bizottság tagja, részt vett a javaslat pontonkénti megvitatásában. Midőn még megemlítjük, hogy a könyv alakja egészen meg fog felelni a Dárdayféle törvénytár kedvelt formájának: azt hiszszük, alig lehet kétség az iránt, hogy e mű kiadásával jó szolgálatot fog tenni a gyakorlati jogászközönségnek, a melynek figyelmét erre előre is felhívtuk. A mű ára folyó hó végéig beérkező megrendelésnél 3 frt; a bolti ára mindenesetre magasabb lesz. Megrendelések az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény-társulat könyvkiadóhivatalánál Budapest, Ferenciek-tere 3. sz. eszközlendők. Vegyesek. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék ügyforgalmi és tevékenységi' kimutatása 1893. évi július haváról 1893. évi július havában érkezett 7,114, elintézetlen volt 1,075, volt elintézendő 8,189. Elintéztetett: per 178, sürgős 1,228, rendes 3,501, ülésen kivüli 2,020, összesen 6,927. Elintézetlen maradi 1,262. Csőd nyittatott 3, csőd folyamatban maradt 76. A sommás eljárásról és a fizetési meghagyásokról szóló törvények a bélyeg és illeték-szabályok átalakítását és pótlását fogja szükségessé tenni s miután e két törvény egészen új perjogi intézményeket honosit meg, az átalakitás bizonyára gyökeres lesz. Hogy a bélyeg- és illetékszabályok, melyek még a régi osztrák eljárás alapján alkottattak meg, már rég elavultak, köztudomású tény s a sajnos csak az, hogy a már rég óta igért reform még mindig késik, a mire pedig annál nagyobb szükség lenne, mert a törvénykezési eljárási szabályok számos módosításával a bélyeg- és illetékszabályok megfelelő átalakitás lépést nem tartott, a mi az alkalmazásban vég nélküli zavarokra és alaptalan leletezésekre szolgáltatott alkalmat s ennek a tökéletlen eljárásnak súlyát leginkább az ügyvédi kar érezte, mely ezen adónem beszedését az állam részére közvetíti s mely az ide vonatkozó szabályok minden egyes pontjának homályos voltáért érzékeny pénzbüntetéssel lakolt, míg a pénzügyi judicatura ily tanpénz árán azok értelmezése iránt megállapodott, s most, midőn az új rendszerű perjogi intézmények egész csapata fog életbelépni, félős, hogy e bajok kétszeres erővel fognak felújulni. Ez csak ugy hárítható el, ha a bélyeg- és illetékszabályok átalakítása tárgyában kibocsátandó rendelet megalkotásánál jogi szakférfiak s első sorban ügyvédek is meghallgattatnak, a kiket e rendelet legközvetlenebbül érint. E tárgyban legközelebb a budapesti ügyvédi kamara választmánya felterjesztést intézett az igazságügyminiszterhez, melyben a fenti körülményre figyelmét felhívja s oly intézkedést kér, hogy a bélyeg- és illetékszabályok módosítása tárgyában összehívandó értekezletben az ügyvédi karból is hívjon be a miniszter szakférfiakat. Idylli állapotok. A nagykikindai kir. törvényszék udvarában — mint a »Szegedi Jog. Lapok«-nak írják — valaki nagy mértékben űzi a baromfi- és disznótenyésztést. Délceg kakasok sétálnak háremjukkal az igazságszolgáltatás tanyája körül, virgonc malacok ott járkálnak kivégeztetésük napjáig és vidám röfögéssel tudatják, hogy lakhelyükkel nagyon meg vannak elégedve. A kodkodácsolás, kukorékolás, hápogás és röfögés nagyon mulattathatja a bíróságot, mert különben intézkedés történt volna, hog) ezen hasznos »tenyészde« máshova helyeztessék. A korona és fillér rövidített jelzéséről. A kir. pénzügyminisztérium 1893. évi junjus 2l-én 27,669. sz. a. elrendelte, hogy a korona és fillér kifejezések rövidített jelzésére a következő rövidítések alkalmazandók: a kojoua rövidített jelzése »K.« a fillér rövidített jelzése : »f.« Érdekes költségmegállapitás. Egy 8 frt tőke és járulékai iránti kereskedelmi perben makacssági Ítélet hozatott, a mikor is a költség ugy alperes ellen, mind felperes saját fele ellenében 8 frt 10 krban állapíttatott meg. Igazolás adatván be, a makacssági Ítélet hatályon kívül helyeztetik és tárgyalás és tanuhallgatás után felperes keresetével elutasittatik, költsége saját fele ellenében 20 frtban állapíttatván meg. Felebbezés folytán a szegedi kir. tábla az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja és kötelezi alperest a 8 frt tőke, valamint ll frt 30 kr. per- és felebbezési költség megfizetésére. Az ügyvéd felebbezési díját és kiadását saját fele ellen 4 frt 30 krban állapítja meg, helybenhagyva az elsőbirósági Ítéletnek a perköltségek iránti részét. E szerint tehát felperesnek jár 8 frt tőke és 11 frt 30 kr. per- és felebbezési költség, vagyis alperes tartozik fizetni 19 frt 30 krt. Pollenben felperes tartozik saját ügyvédének 20 frt perköltséget és 4 frt 30 kr. felebbezési költséget, összesen tehát 24 frt 30 krt fizetni, vagyis a mellett, hogy a pert megnyerte és követelését megkapja, még ráfizet 5 forintot. A Pallas nagy Lexikona füzetes kiadásából megjelent a 35. és 36. füzet, illetve a III. kötet 5. és 6. füzete. A 35. füzet külön mellékletül hozza a »Bogárfogó növények« rendkívül díszei színnyomatú képét és Bihar vármegyének térképét az ismert szép és gondos kivitelben, továbbá 19 rajzot a szövegben. A 36. füzet mellékletei a »Bolygópályák« szines kivitelben s Borsod vármegye térképe, a szövegben pedig 9 ábra. A kiválóbb cikkek közül megemlitendőknek tartjuk a következőket: Betű (Simonyi Zsigmond és Nagy Géza), Biblia (Erdős J.), Bihar vármegye (Thirring), Birói felelősség (Imling), Birói függetlenség és Birói hatalom (Nagy Ernő), Birói hatáskör (Imling), Bírósági szervezet (Heil Fausztin), Birtok (Heil), Birtokrendezés (Lányi B.), Bismarck (Marczali) stb., egytől-egyig oly gonddal kidolgozott cikkek, melyek díszére válnak a nagy áldozatok árán megindított Nagy Lexikonnak. A Nagy Lexikon megrendelhető minden könyvkereskedésben, valamint a kiadó részvénytársaságnál (Budapest, Kecskeméti utca 6.); ára füzetenkint 30 kr., kötetenként diszes félbőikötésben 6 frt. A „Curiai és táblai értesítések", valamint a „Hirdetések" lapunk mellékletén találhatók. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-résivény-társaság',-nál. (Hold-utcza 1 szám.)