A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 1. szám - A végrehajtás köréből. Felelet - A gyulai törvényszéki - kunyhó - A kereskedelmi vétel

2 A JOG. Ezen esetre egyúttal alperes viszonkeresete megállapíttatik és felpéres cég köteles 200 márka tőkét és ennek 1888. évi december 22-étől számított 6% kamatait, továbbá 1888. évi december 22-étől számítva a kereseti növényárúk visszavételéig minden hóért 5 frt havi raktár- és őrzési díjat alperesnek megfizetni.^ Érdekében áll tehát alperesnek a jelen Ítélet jogerőre emelkedésétől számított 3 nap alatt készségét a részére megítélt főeskű letételére ezen bíróságnál bejelenteni, mert különben alperes köteles 764 franc tökét, ennek 1888. évi január 1-étől járó 6% kamatait felperes cégnek mefizetni stb. Indokok: Alperes beismerte, hogy felperes cég ügynökénél növényárúkat rendelt s hogy az A'/, alatti számlában foglalt növényeket 1887. évi november 8-án át is vette; de tagadta, hogy felperes cég ezek vételárát követelni jogosítva lenne. Előadta ugyanis, hogy az árúk megvizsgálása után, vagyis 1887. évi november hó 20-án a 8'/. alatti levélmásolat szerint, melynek eredetijét felperes saját beismerése szerint megkapta, a szállítási és fuvardíj megtérítése ellenében a kereseti növényárúkat felperes cég rendelkezésére bocsájtotta azért, mert az árúk egy része nem felelt meg a kívánt minőségnek, más részüket pedig alperes meg sem rendelte és egyéb okokból. Felperes cég ezen | rendelkezésre bocsájtást az 1887. evi december 3-án kelt 2-/. alatti levélben elfogadta oly feltétellel, hogy alperes köteles legyen j a növényeket felperes cégnek visszaküldeni. Alperes eme levélre nem válaszolt s az árúkat sem küldötte vissza felperes cégnek, j mert utóbbi az alperes által visszakövetelt szállítási és fuvardijat mindeddig nem téritette meg az alperesnek. A most jelzett állapot közel egy esztendeig tartott, midőn 1888 évi október 20-án fel- ! peres cég berlini ügyvéde alperest fizetésre szólította fel, a mely felszólításra alperesi ügyvéd a 3 /. alattiban válaszolt, ragaszkodván az alperes által már 8 /. alatti levélben foglalt állásponthoz, j E levél eredménye az lett, hogy felperes cég 1888. évi december 22-én a 4-/. alatti levélben arra kérte alperest, miszerint a kereseti növényárúkat őrizné meg még egynehány napig, miután felperes ; cég azokról másként akar rendelkezni. Minthogy ekként felperes j cég a 4 /. alatti levelével a vételügylettől feltétlenül elállott, al- | peres kérte a kereset elutasítását, egyúttal szállítási és őrzési díj fejében a tárgyalás során felszámított összegeket viszonkövetelésbe helyezte. Felperes előterjesztette, hogy a 2-/. alatti levélben csak azon határozott feltétel mellett fogadta el ezen rendelkezésre bocsájtást, ha alperes az összes árúkat kivétel nélkül felperes cégnek visszaküldi. A vételügylet tehát csak azon esetre lenne stornirozottnak tekinthető s felperes cég csak azon esetre lenne vételjog címén indított keresetével elutasítható, ha az A /, alatti számlában foglalt összes árúk kivétel nélkül jelenleg is alperes birtokában lennének s ha ekként alperes képes és ítész lenne a jelzett feltételt teljesíteni. De miután a megejtett szakértői szemle utján constatálva lön, hogy a felperes által küldöttek gyanánt felmutatott cameliák elhervadtak, hogy a növények más része elpusztult s hogy különösen a 100 db. »p h é n i x« nevű növényre vonatkozólag a í szakértői szemle alkalmával felmutatott 98 db. »phenix«-böl csak ' 59 db. phenix »reclinata«, 39 példány azonban »tennis«, j holott felperes cég merőben és kizárólag »r e c 1 i n a t ac fajú j phenixeket küldött alperesnek: nyilvánvaló, hogy alperes nincs többé az összes kereseti árúk birtokában és hogy ekként nem is j képes többé a 2-/. alatti levélben felperes által kitűzött feltétel- , nek, melybe alperes hallgatag beleegyezett, megfelelni. Minthogy tehát azon feltétel, melyhez felperes cég a vételügylet felbontását kötötte, meghiúsult és ekként a vételügylet teljes hatályban áll fenn ; felperes cég kérte alperesnek a kereset értelmében leendő marasztalását s alperes viszonkeresetének elutasítását. Az ügy ily állása mellett a bíróság beigazolva látta hogy alperes a kereseti árúkat érvényesen bocsájtotta rendelkezésre, ; mert felperes cég a rendelkezésre bocsájtást elfogadta. Felperes cég ezen ténye mellettt nem bírhat jelentőséggel sem azon körülmény, hogy az árúk rendelkezésre bocsájtása — a szakértők által e részben adott felvilágosítások értelmében — elkésetten történt; sem a rendelkezésre bocsájtás indokainak alapos vagy alaptalan j volta nem képezheti vizsgálat tárgyát. Beigazoltatott továbbá a j 2 /. alatti levél záradékával, hogy felperes cég a rendelkezésre i bocsájtásba csak a fent előadott, kifejezetten kikötött feltétel alatt volt hajlandó beleegyezni. Mig ennélfogva a felperes által kitűzött felbontó feltétel függőben volt, a vételügylet teljes hatályban állott fenn s mivel felperes cég a feltétel teljesítését nem korlátolta bizonyos idő tartamára, alperesnek mindaddig jogában állott a kereseti árúit visszaküldése által a jogügyletet felbontani, mig azokból alperes semmit el nem idegenitett, el nem használt, vagyis mig azok mind kivétel nélkül birtokában voltak. Ezen status quo állott fenn a 4"/. alatti levél megírásáig, vagyis 1888. évi december 22-eig. E 4-/. alatti levél új jogi helyzetet teremtett. Általa felperes a jelzett felbontó feltétel teljesítését is elengedte alperesnek, minek folytán a vételügylet feltétlenül felbontottnak volt tekintendő. A felbontó feltétel elesett. Midőn azonban felperes cég a vételügyletet a 4-/. alatti ; levéllel feltétlenül bontotta fel, tette ezt alperesi ügyvédnek 3'/. alatti levele által is indokolt azon joges feltevésben, hogy alperes a kereseti árúkat sem el nem idegenítette, sem el nem használta, hanem rendes gondosságával cultiválta. Es objective véve is, a jogügylet felbontásának lényege abban áll, hogy a már teljesített szolgáltatását a teljesítő fél visszanyerje; a minek ismét alapfeltétele, hogy azon fél, kinek részére a szolgáltatás teljesítve lőn, a ; szolgáltatás tárgya felett ne rendelkezett, hanem azt megőrizte légyen. E mellett nem jöhet tekintetbe, hogy a szolgáltatás tárgya | a vis major folytán, vagy pedig a dolgok rendes menete szerint ! természetszerűleg bekövetkező deterioratiót szenvedett e, vagy sem, különösen akkor, ha a jogügyletet felbontó félnek, mint jelen esetben, a dolgok ezen rendes menetét szakértelme folytán tudnia kellett. Elég itt a rövid életű cameliákra utalni, melyeknek a vétel feltétlen felbontását megelőzőleg alperes hibáján kiviil minden valószínűség szerint bekövetkezett elhervadása a kifejtettek szerint a jogügylet felbontásának akadályául nem szolgálhat. Midőn tehát a biróság a jelen per eldöntésének alapjául felperes cégnek a 4'/. alatti levelét vette, az ügy kimenetelét azon kérdés elbírálásától tette függővé, vájjon alperes a 4-/. alatti levél kézhez vételének időpontjában és csakis ezen időpontban birtokában volt-e még az erőhatalom vagy természetes ok folytán elpusztultak kivételével az összes kereseti növényárúknak vagy sem ? A vételügylet felbontása ugyanis csak az előbbi esetben foghatván helyt, csak ez esetben volt felperes cég vételárra irányzott keresetével elutasítandó, míg utóbbi esetben, ha a jogügylet felbontásának alapfeltétele hiányzik, a vételügylet fennállónak volt veendő s alperes a kereset értelmében marasztalandó. De teljesen irrelevánsnak ítélte a biróság azt a körülményt, megvoltak-e a kereseti árúk alperes birtokában még akkor is, midőn a szakértői szemle a per folyama alatt foganatosítva lőn, vagy csak egy órával is a 4/. alatti levél kezéhez vétele után. Mert a vételügylet akkor is felbontottnak volt tekintendő, ha alperes a növényeket csak a 4"/. alattinak vételekor bírta, ha mindjárt utóbb el is idegenítette azokat és ilyként a 4'/. alatti levéllel inaugurált depositariusi viszonyból kifolyólag kártérítési, esetleg bűnvádi felelősséget is vont magára. Ónként következik ebből, hogy a biróság mi nyomatékot sem tulajdonított azon kérdésnek sem, vájjon a szemle alkalmával felmutatott növények azonosak-e a kereseti növényárúkkal. E kérdés is csak a depositum címén indított perben bírhatna érdekkel, jelen esetben azonban teljesen közömbös. Minthogy pedig felek az alperes által elfogadott egyoldalú főesküben történt megállapodásuknál ezen most tévesnek kimutatott álláspontra helyezkedtek, az egyoldalú főesküt a tényállásnak megfelelően olykép kellett szövegezni, hogy az a perdöntő körülményre nézve szolgáljon bizonyítékul. Alperes pernyertessége esetére a viszonkereset is megállapítandó volt, mert a vételügylet felbontása esetén alperest a meg nem vásárolt árúk szállítási költsége és őrzési díja nem terhelheti. De a viszonkereset összege két irányban volt korlátolandó. Egyfelől őrzési díj fejében a szakértők többségének véleményezése alapján csak havi 5 forint, másfelől ugy a szállítási díj utáni kamat, mint maga az őrzési díj is csak 1888. évi december 22-étől volt alperes részére megítélhető. Kétségtelen ugyanis, hogy ezen időpontig a 2-/. alatti levélben felperes által kitűzött feibontó feltétel függőben volt; a felbontó feltétel függése alatt pedig e jogügylet hatályosan fennállván, ezen időpontig alperes volt a kereseti árúk tulajdonosának tekintendő. Ugy de saját dolga után alperes őrzési díjat nem követelhet, ilyen csak a vételügylet hatályos felbontásától járhat alperesnek. De a szállítási díj visszakövetelésére és következéskép a szállítási díj kamataira is csak a 4-/. alatti levél kezéhez vételével nyilt meg alperes joga, miért is ily kamatot csak az érintett időponttól fogva számíthat. Igaz ugyan, hogy a szakértők véleménye szerint a helybeli kertészek rendelkezésre bocsájtás esetében az első 3 hó tartama alatt ingyen szokták a rendelkezésre bocsájtott árúkat őrizni, illetőleg ápolni. De tekintve, hogy ezen kereskedelmi szokás a szakértők nyilatkozata alapján kizárólag a kereskedelmi törvény által contemplált, sua forma történt rendelkezésre bocsájtás esetére vonatkozik, kétségtelen, hogy jelen esetben, midőn lényegesen eltérő viszonyok merültek fel, alperes ezen 3 havi ingyenes kezelésre kötelezettnek nem volt tekinthető. Ellenben az eskü le nem tétele esetében bebizonyulván, mikép a kereseti vételügylet felbontásának feltétele hiányzott, alperes marasztalandó és viszonkeresete elutasítandó volt. A budapesti kir. ítélő tábla (1891. okt. 26. 791/V. sz.): az első biróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével feltétlenül elutasítja s alperes viszonkövetelését 200 márka tőkében feltétlenül megállapítván, felperest ennek az összegnek s ez után 1887. november 8-ától számított li% kamatnak alperes részére leendő fizetésére feltétlenül kötelezi; ellenben alperest a növények elhelyezése és őrzése címén követelt 299 frt iránti viszonkeresetével reltétlenül elutasítja stb. stb. Indokok: A 2-/. alatti levél tartalmánál fogva nem szenved ugyan kétséget, hogy felperes a keresetben érintett növényárúknak rendelkezés alá bocsájtását csak feltételesen, t. i. arra az esetre fogadta el, ha alperes a növényeket mind visszaküldi, vagyis ha az alperes által átvett növényárúk mind visszakerülnek felperes birtokába és pedig, miután felperes az érintett levélben az iránt kötelezettséget magára nem vállalt, a nélkül, hogy a visszaküldés fuvardíja felperest terhelné, alperesnek ide vonatkozó ellenkező érvelése tehát alappal nem bir; mégis minthogy fel-