A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 1. szám - A végrehajtás köréből. Felelet - A gyulai törvényszéki - kunyhó - A kereskedelmi vétel

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 1. számához. Budapest, 1893. január hó 1-én. Köztörvényi ügyekben. Több örökös közül bármelyiknek megvan az a joga, hogy a hagyaték biztosításáról és ha az követelést képezne, heliajtásáról is gondoskodjék. Ha azonban a kizárólagos örökösi minőség igazolva nincsen, ugy az illetékes per bírósága által az 1881. évi LX. t.-c. IC. §-ából merített joghasonlatosságnál fogva a követelés behajtására ügygondnok rendelendő. Községi bizonyítvány a kizárólagos örökösi minőség igazolására nem alkalmas. (A győri kir. itélö tábla 1892. szept. 7. 4,336. sz.) Felperes a végrehajtási zár alatt lévő ingok iránti tulajdoni igényével elutasítandó^ ha meg nem állapitható az a körülmény, hogy felperes és a végrehajtást szenvedő közt erre vonatkozólag létesült azon szerződés, hogy végrehajtást szenvedő felperesnek ez ingókat kiállítás céljából kiadja, foganatba ment volna, mert e lefoglalt ingok nem mint felperes tulajdonai lettek kiállítva és mert ezek a foglalás alkalmával a végrehajtást szenvedő birtokában voltak. A szegedi kir. járásbíróság (IJS91. aug. 28. 17,820. sz.); Dr. Balassa Ármin ügyvéd által képviselt N. Iván Mihály felperesnek, Szabó Jakab ügyvéd által képviselt F. és P. cég, ugy M. Vilmos és fiai cég alperesek ellen tulajdoni igény iránti perében felperest tulajdoni i^énykeresetével elutasítja s a B.Jánosnál 1891. juL 9-én lefoglalt és az összeirási jegyzőkönyvben 1 — 2. t. alatt nevezett tárgyakat továbbra is foglalás alatt hagyja és a perköltséget a felek közt kölcsönösen megszünteti. Indokok: Bár felperes azt, hogy a lefoglalt tárgyakat végrehajtást szenvedővel a C. a. szerződés szerint az általa beszerzett anyagokból ő készítette, az általa hivatolt és hit alatt kihallgatott tanuk vallomásaival bizonyitá is, de minthogy a lefoglalt tárgyak a szegedi faipar-kiállításon, mint végrehajtást szenvedő tulajdona volt kiállítva és igy lett az lefoglalva is és ennek ellenében felperes azt, hogy a végrehajtást szenvedő tulajdonaként kiállított tárgyak az ő tulajdonába valóságos átadás és vétel által átmentek volna, perrendszerüleg nem bizonyitá, ugyanazért öt igényével elutasítani és a lefoglaltakat továbbra is zár és illetve foglalás alatt hagyni kellett. M. Jakabnak, illetve alkalmazottjainak tanukéDti kihallgatása azért lett mellőzve, mert nevezett tanú a végrehajtató cégnek beltagja és különben is alperesek beismerték az ezen tanú által bizonyítani kivánt tény valóságát, a pótlólag tanuként hivatolt Sz. Nándor pedig elhalván, kihallgatható nem volt, stb. A szegedi kir. ítélő tábla (1892. márc. 10. 8,479. sz.): Az elsőbiróság ítélete megváltoztattatik, felperes igéuykeresetének hely adatik és az 1891. évi jul. 9. napján felvett végrehajtási jegyzőkönyvben 1. és 2. sz. a. összeirt ingóságok a birói zár alól feloldatnak. Ellenben az elsőbiróság Ítéletének a perköltség megszüntetésére vonatkozó része helybenhagyatik. Indokok: Igénylő felperes részéről a 2. alatt mellékelt szerződéssel és a hit alatt kihallgatott tanuk vallomásaival bizonyítva van az, hogy a Szegeden 1891. jul. hóban rendezett faipar-kiállítás helyiségében az alperesek javára B. János ellen 1891. jul. 9-én foganatosított végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt felperes által igényelt két Íróasztalt felperes a 3., 4. és ő. alatt csatolt és alperesek által nem kifogásolt számlák szerint általa vett és tulajdonát képező anyagokból készíttette a végrehajtást szenvedő által, kinek E. János tanú vallomása szerint nemcsak munkahelyiségről, de a munka tartama alatt élelemmel való ellátásáról is gondoskodott. A fentebb emiitett szerződés által bizonyítva van az is, hogy az említett tárgyaknak kiállítását felperes tulajdonjoga fentartásával engedte meg, sőt G. Lajos tanú azt is hizonyitja, hogy felperes intézkedett az elkészült tárgyaknak a kiállításra való szállításáról is. Ezeknél fogva és mert nem képez lényeges körülményt a kereset tárgyát tevő kérdés eldöntésénél az, hogy az igényelt tárgyak az emiitett kiállításon végrehajtást szenvedő neve alatt állíttattak ki és hogy a foglalás alkalmával végrehajtást szenvedő a kiállításon jelen volt, felperesnek bizonyitott tulajdonjoga alapján az elsőbiróság Ítéletének e részben való megváltoztatásával az igényelt tárgyakat a birói zár alól feloldani, ellenben az elsőbiróság ítéletének a perköltség kölcsönös megszüntetését kimondó részét vonatkozó indoka alapján helybenhagyni kellett. A m. kir. C'uria (1892. nov. 4. 5,480. sz.): A másodbiróság ítélete megváltoztattatik és az elsőfokú biróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: A felperes és a végrehajtást szenvedő között keletkezett szerződés tartalma szerint végrehajtást szenvedő kötelezte magát arra, hogy felperes részére egy ebédlőt, bútorzatot és két Íróasztalt s pedig a leiperes által szolgáltatandó anyagból fog készíteni, oly célból, hogy ezek, mint a végrehajtást szenvedő készítményei, azonban felperesnek tulajdonai lesznek Szegeden kiállitandók és ezzel kapcsolatban felperes szolgáltatott is némi bizonyítékot arra nézve, hogy bizonyos anyagok az ő pénzén lettek beszerezve; de miután felperes az elkészités munkabére fejében semmit nem fizetett s miután a lefoglalt Íróasztalok nem az ő tulajdonaiként lettek kiállítva s a végrehajtást szenvedő ezeknek a foglalás alkalmával birtokában volt, ezen körülmények mellett meg nem állapitható az, hogy a felperes és végrehajtást szenvedő között keletkezett szerződés foganatba ment volna. Más kötelezettségének teljesítését mindenki magára vállalhatja, a ki vagyonával szabadon rendelkezhetik. A kőrösbányai kir. járásbíróság (1890. nov. 3. 3,360.): Nábráczky Gyula ügyvéd által képviselt Zs. Ruszán felperesnek N. Kressun és társai alperesek elleni 100 frt tőke és jár. iránti perében következőleg itélt: Alperesek köteleztetnek 100 frt tőkét felperesnek megfizetni, stb. Indokok: I, r. alperes meg nem jelenése által bizonyítottnak veszi azon kereseti állítást, hogy az 1,864. hr. sz. birtokrészietet előbbi felperesnek adván el, a 100 frtnyi vételárt felvettn és mai napig sem fizette vissza felperesnek, mig II. r. alperes a valódinak elismert A) alatti szerződés szerint kötelezett 100 frtot, hogy eddigelé felperesnek ki nem fizette, szintén elismerte, ezen beismerések alapján köteleztettek alperesek, stb. A kolozsvári kir. ítélő tábla (1891. évi jun. 3. 33. sz.) : Az elsőbirósági Ítéletet I. r. alperesre nézve nem felebbezett részében helybenhagyja, II. r. alperesre vonatkozó felebbezett részében azonban megváltoztatja és felperest ezen alperes ellen indított keresetével elutasítja, stb. Indokok: Az elsőbirósági Ítélet II. r. alperessel szemben megváltoztatandó volt; mert felperes az I. és II. r. alperesek között létrejött A) alatti szerződéshez hozzá nem járult és ekként II. r. alperes ezen szerződés által felperessel szemben semminemű kötelezettséget magára nem vállalt s mert ezen okirattal szabályozott jogviszony alapján felperes II. rendű alperes ellen jogot csak az esetre gyakorolhatna, ha felperes jogátruházást bizonyitott volna; ilyet azonban nem is állított. Ezen alapon stb. A m. kir. Curia (1892. évi szept. 1. 149. sz, a.): A másodbiróság fenti számú és keletű ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben az abban felhozott indokoknál fogva és azért: mert más kötelezettségének teljesitését mindenki magára vállalhatja, a ki vagyonával szabadon rendelkezhetik és minthogy II. r. alperes az általa valódinak elismert A) alatti szerződés 2. és 4. pontjáhan nemcsak elismerte, hogy felperesnek l. r. alperes ellen 100 frt követelése van, hanem ezen összegnek 1886. év folyamán való kifizetését is magára vállalta és igy ezen ténye által I. rendű alperesnek adóstársává válván, a kereseti összeg és járulékának megfizetésére II. rendű alperes is kötelezendő volt, stb. A tanüdíjak előlegezésére a bizonyító félnek ügyvéde kötelezhető. — A saját érdekében teljesített munkáért az ügyvéd nem követelhet megbízójától díjat. (A kassai kir. itélö tábla 189á. ápril 1, 2,427. szám.) Kereskedelmi, csőd- s váltóügyekben. Ha az árú rendelkezésre bocsátása csak azon határozott feltétel mellett fogadtatott el, hogy a vevő az összes árúkat kivétel nélkül az eladónak visszaadja, annak a bizonyítása, hogy az árú a rendelkezésre bocsátás alkalmával teljesen megvolt, a rendelkezésre bocsátó vevőt terheli. A budapesti VII. ker. kir. járásbíróság, mint keresk. biróság (1890. dec. 15. 21,808/V. sz.): Perlaky Kálmán ügyvéd által képviselt de H. Pál, a »Ste Dorothée« kertészeti vállalat tulajdonosa felperesnek Schmidl Ignác ügyvéd által képviselt V. János alperes ellen 764 franc tőke és jár. iránt indított keresk. sommás perében a következőleg itélt: Ha alperes leteszi a főesküt arra, hogy az A-/- alatti számlában foglalt kereseti növényárúkból a 4-/. alatti levél kézhezvételének időpontjáig semmit el nem idegenitett, sem el nem használt, hanem azokat a 4-/. alatti levél vételéig a saját ügyeiben kifejteni szokott gondossággal ápolta«, felperes keresétével elutasittatik stb.