A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 29. szám - A bűnösök kiadatása Ausztria-Magyarország és Észak- Amerika között. Folytatás - Hegyvámos birtok árverelése. Kérdés

224 A J O Gk részére hegyvámos birtokot, de vevő nem jelentkezik, vagy csak ritkán, mivel félnek a túlságos váltság megfizetésétől; annyira elijesztgetik a vevőket az adóhivatalok. Igaz, hogy van egy igazságügyminiszteri rendelet, mely azt magyarázza, »hogy vevő a váltságdíjat csak a vétel napjától köteles fizetnk, de ezt az adóhivatal addig magyarázza, mig kisüti, hogy vevő még duplán is fizeti a hegyvám-válságot, azzal okolják meg állításukat, hogy 1884. évben a hátralék újabban ki lett vetve 20 vagy 22 évre és az addig összeszaporodott összegek miod az új vevőt terhelik. Tudok esetet, hogy a szőlőnek eredetileg 1868-ban az egész váltsága volt 420 frt; a tulajdonos nem fizetett 1884-ig semmit. Most kiszámította az adóhivatal, 1884. évben lett 1,200 frt; e szülőt a kincstár eladatta 1889. évben, 100 írtért megvették és a vevő sem az árverési hirdetésben, sem az elárverelő által e teherről felvilágosítva nem lett, de még a telekállapot sem tüntette ki e teher súlyát. Most köteles e a vevő az 1,2000 frt teher viselésére és felelős-e érte más vagyonával ? A vevő jóhiszemüleg arra számított, hogy 1892. évben a váltság megszűnik és ő addig köteles fizetni az évi részletet. Arról fogalma sem volt, hogy az 1868-tól 1884. évig és igy 16 évig elhanyagolt hátralékot vele fizettessék meg. Ez sem méltányossági, sem jogi szempontból meg nem állhat már csak azért sem, mert az árveréskor erre felvilágosítva nem lett. Tisztelettel kérem a t. szerkesztőséget, legyen kegyes ezen kérdést becses lapjában szellőztetni, mivel ily kérdés nálunk csaknem mindennapi, de szakértőleg felelni reá senki nem akar, vagy nem tud. Szilágyi János, vasvári óir, végrehajtó. Irodalom. A magyar öröklési jog compendiuma. Szigorlók, ügyvédi s bírói vizsgákra készülők, valamint a gyakorlat emberei részére. Ára 1 frt. Budapest, P o 1 i t z e r Zsigmond kiadása. Dióhéjba összeszorítva tartalmazza a magyar öröklési jogot. A sommás eljárásról (1893 : XVIII. t.-c.) és a fizetési meghagyásokról (1S93 : XIX. t.-c.) Jegyzetekkel és utalásokkal el'átta dr. Balog Arnold. Budapest, Politzer Zsigmond. Ara mindkettőnek 1 frt. Tartalmazza a törvény szövegét, itt-ott idézve magyarázattal, mely a törvény előkészítési anyagából van véve. A sommás eljárás az 1893. évi XVIII. t.-e. szabályozása szerint Budapest, Lampcl Róbert (Wodianer F. és fiai.) Ara 50 kr. Bővebb idézésekkel a törvény indokaiból és az igazságügyi bizottság tárgyalásaiból. Az 1893: XVIII. t.-c. a sommás eljárásról és az 1893: XIX. t.-e. a fizetési meghagyásokról. Jegyzetekkel, utalásokkal és magyarázattal ellátta dr. I m 1 i n g Konrád, curiai bíró. Budapest. Kiadja Ráth Mór. Ára 1 frt 20 kr. Nagy 8°. Dr. Im'liug hivatott tollából kerülvén ki a törvény magyarázata, ez egymagában legjobb ajánlat. A törvény jegyzetes kiadásai közt egyúttal a legdíszesebb és legalaposabb. Jogfejlődés. Társadalombölcsészeti tanulmány. Irta : dr. Fényes Samu, ügyvéd. Kassa, 1892 Maurer Adolf kiadása. Ára 80 kr. A mü hat fejezetben tárgyalja anyagát. A fejezetek feliratai mutatják, hogy szerző mily terét a jog fejlődésének dolgozta át. A bevezetés után értekezik a társasélct formáiról, áttér a jog és szokás ismertetésére, majd ismerteti a jog fejlődését, az utolsóelőtti fejezetben a jogtörténelem tanulságairól szól és végre a jog- és erkölcs fogalmait tárgyazza. Szerző eredeti gondolkozó és nyelvezete magyaros és világos, mi jogbölcsészeti munkálatnál nem eléggé dicssrhető. Politikai jegyzetek. Dr. Concha Győző, egyetemi tanár előadása nyomán jegyzetté Semsey Kálmán, joghallgató. I. r. Alkotmánytan és társadalomtan, Mindkét kötet ára 12 korona. Budapest, 1893. Politzer Zsigmond. Tankönyv, joghallgatók számára jegyezve az előadás után. Ezért is csak kézirat gyanánt van nyomatva és igy természetesen maga az előadó tanárt felelősség a könyvért nem éri. Joghallgatókkal megismerteti az illető tanár előadását és ezért vizsgák alkalmával jó útmutató. Döntvénytár. Uj foly am.XXX\'. kötet. Budapest, Franklintársulat 1893. A magyar telekkönyvi rendtartás mai érvényében. Irta : Z 1 i n s z k y Imre, átdolgozta : dr. I m 1 i n g Konrád, kir. curiai biró. Ötödik kiadás. Budapest, Franklin-társulat 1893. A munka nagy hasznavehetősége mellett legjobban tanúskodik, hogy a könyv immár ötödik kiadását érte. Vegyesek. A szegedi ügyvédi kamara egy önérzetes tette. A m. kir. igazságügyminiszterium illetéktelen beavatkozásának következő kiváló esetéről értesülnek a »Szeg. Jog. Lapok«. Nevezett lap irja : Egy külföldi cég hanyagság miatt panaszt emel egy ügyvéd ellen az igazságügyminiszteriumnál, ez a feljelentést a szegedi ügyvédi kamarához áttette. Panaszolt ügyvéd igazoló nyilatkozatot adott és ahhoz a panaszostól átvett váltót és óvást, mint a melyeket nem érvényesíthetett becsatolta. A kamara választmánya elrendelte, hogy ezen okiratok a megbízó félnek kiadassanak, ezeket tehát végzése kapcsában felterjesztette az igazságügyminiszteriumhoz, hogy a külföldi panaszos részére kézbesittesse. Az joazságügyminiszterium visszaküldte az iratokat azzal, hogy panasztott ügyvéd az 1874 : XXXIV. t.-c. 41. §-ában foglalt köfelességére figyelmeztessék. E szerint az igazságügyminiszterium az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának egy határozatát felülbírálta és annak végrehajtását megtagadta. A kamara választmánya mint fegyelmi bíróság továbbra is ragaszkodva határozatához, felterjesztésében hangsúlyozta, hogy az igazságügyminiszterium részére törvény által biztositott felügyeleti Jog nem terjed ki a fegyelmi bíróság határozatának felülvizsgálására. A kir. ügyész értesítése az államfogliáz-büntetés megkezdésének és kitöltésének időpontjáról. A végből, hogy a kir. ügyészek az általuk vezetett nyilvántartásokba az államfogházbüntetésre ítélt egyének szabadságvesztés büntetésének kitöltésére vonatkozó adatokat fölvehessék s hogy a szabadságvesztés-büntetés megkezdéséről azon bíróságot, a mely az elitélt bűnügyében elsöfokúlag eljárt, értesíthessék, a kir. igazságügyminiszterium elrendelte, hogy az államfogház igazgatója minden egyes, az államfogházba befogadott egyén befogadásának idejéről, úgyszintén a büntetés leteltének időpontjáról azon kir. ügyészt, a kinek előterjesztésére a befogadást a kir. igazságügyminiszterium meghagyta, vagy a kinek kezdeményezése alapján a bekisértetés bekövetkezett, késedelem nélkül értesítse. (4,995/1893. I. M. sz.) Az elévült váltó hol perelhető? A budapesti kir. itélö tábla : Az elsőbiróság végzése megváltoztatik, jelen perre nézve az eljáró kir. járásbíróság illetékessége megállapíttatik és az eljáró kir. járásbíróság jelen pernek érdembeni tárgyalására és Ítélethozatalára utasittatik. Mert alperes a kereseti A) alatti váltón látható aláírása valódiságát nem tagadta, az okmány tartalma valódiságának tagadása pedig a per érdemére vonatkozó kifogást képez, miután pedig a kereseti A) alatti váltón a fizetési helyül Budapest lett kikötve és igy alperes a fizetés helyén székelő bíróság előtt perelhető. (1893. évi máj 13. 12,118. sz.) A m. kir. Curia ügyforgíilma és tevékenysége 1893. évi január 1-töl június 30-ig. Beérkezett: polgári 7,520, váltó 1,120, úrbéri 90, büntető 6,720, fegyelmi 349. Az 1892. évi 10,654 hátralékkal együtt elintézésre várt összesen: 26,453. E 1 i n t é z t e t e 11:] polgári 6,642, váltó 883, úrbéri 100, büntető 6,720, fegyelmi 373. Összesen el lett intézve 14,718. Hátralék: 11,735. A »Magyar. örökösödési eljárá.s« című munka, Bölöni Lásztö bánffy-hunyadi ügyvédtől, 235 tömött oldallal, kiadói árbau 2 frt 50 kr., lapunk előfizetőinek szerzőnél 1 frtért szerezhető meg. A Pallas Nagy Lexikonának III. kötete is elhagyta a sajtót. Ez a kötet már körülbelül egy hónappal hamarább jelent meg a II. kötet után, mint ez az I. kötet után, a mi arra mutat, hogy a dolgozótársak és szerkesztőség a kezdés nehézségein túl vannak s most már gyorsabban és biztosabban folyhatik az a titáni munka, melyet ilyen nagy vállalat megkíván. Örömmel és megelégedéssel constatáljuk ezt, mert mindnyájunk öröme és büszkesége az, hogy a magyar irodalom nemsokára dicsekedhetni fog olyan nagy enciklopédiával, a milyen más irodalmakban már mindenütt van. Most már a felől is biztosak lehetünk, hogy a nagyszabású mü vigan elkészül a nemzeti kiállításra, melynek bizonyára egyik legelőkelőbb cikke lesz. A Pallas Nagy Lexikonának III. . kötete is! ép oly gazdag, gyönyörű kromolitografiai úton előállított színezett mellékletekben, mint volt az első két kötet. Ilyenek : Bogarak (fedeles szárnynak), Bogárfogó növények, Bolygók, Bölények, Bőrbetegségek stb. s ismételjük : ezek is hazai készi^rn.ények. A nyomdai kiállításról már volt alkalmunk többször díisérőleg nyilatkozói, de nem lehet eléggé ismételni, hogy az szinte meglepő a hazai nyomdászati iparban. A finom metszésű betűk, mint a gyöngyök sorakoznak egymás mellé, menten minden szálkásságtól, egyenetlenségtől; meglátszik a műgond minden lapon, minden soron, hogy szinte jól esik rá nézni. S ez a nyomdai csín nem ideig-óráig tartó, mint a mai másféle nyomtatványokon, hanem idők-idejére szól, mert a Nagy Lexikon külön e célra gyártott tartós, valódi papirra van nyomtatva. A „Curiai és táblai értesítések" lapunk mellékletén találhatók. Szerkesztőségi üzenetek. ])r. V. K. Nagy-Röce. Az ügyv. rendt. 6. § ában foglalt felhatalmazás alapján bocsáttatott ki az 1874. dec. 31-iki 38,200. sz. igazs. szabályrendelet az ügyvédi vizsga módozataira és díjára nézve. Követte 1878. jul. 25-én 19,025. sz. igazs. körrendelet az előbbi szabályzat pótlása tárgyában. 1875. febr. 15-én 5,296. sz. igazs. rendelet az ügyvédi vizsgáló-bizottság ügyrendé tárgyában. Mezey Béla felsó-eöri (Vasinegye) kir. közjegyzőnél egy helyettes, ki a német nyelvet birja, alkalmazást talál. Közjegyzői helyettes alkalmazást keres nagyobb városba. Ajánlatok a kiadóhivatalhoz intézendők. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társasAg'--nál. (Hold-utcia 7 szám.)