A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 28. szám - Kir. törvényszék és központi vizsgálóbíró

220 A JOG. oder des Raubes, oder der Falschung oder Verbreitung falschen Geldes, sei es gcmünztes oder Papiergeld, oder des Defectes oder der Unterschlagung óffentlicher Gelder innerhalb der Gerichtsbarkeit eines der beiden Theile begangen zu habén, in dem Gebiete des auderen Theiles einc Zuflucht suchen oder dort aufgefunden werden.« Ebből kitűnik első sorban, hogy a szerződés egy csomó delictumot sorol fel és pedig gyilkosságot, tengeri rablást, gyújtogatás:, rablást s elérkezik, miután már előbb a rablást és gyujtogatást is felsorolta, a további tulajdon elleni delictumokhoz, melyeket a következőkben foglal össze : »Falschung oder Verfertigung oder Verbreitung falschen Geldes, sei es gemünztes oder Papiergeld, oder des Defectes oder der Unterschlagung ölfentlicher Gelder.« A német szöveg mondatszerkezete folytán első sorban a következő kétség támadhatna s tényleg támadt is egyes jogászoknál. A német szövegben »des Raubes« szavak után vessző van s utána a következő mondat következik : »oder der Falschung oder der Verfertigung oder Verbreitung falschen Geldes, sei es gemünztes oder Papiergeld«, úgy hogy a Reichsgesetzblatt-ban (tehát a hivatalos és authenticus szövegben) a »Fálschung« szó után nincs vessző s igy azt lehetne következtetni, hogy a »Fálschun?« szó a következő szavakra, tehát az »oder Verfertigung oder Verbreitung falschen Geldes«-re, vagyis tisztán hitelpapírokra és pénzhamisításra vonatkozik. Ez azonban nem úgy áll, s e tévedés mindjárt elenyészik az angol szöveg megvizsgálásánál. Az angol szövegben ugyanis a »Forgery« (Falschung) szó után vessző van, mely a német szövegben hiányzik s igy kétségtelen, hogy e »Forgery« egy önálló delictumot képvisel s hogy tehát e »Forgery« nem vonatkozhatik hitelpapírokra és pénzhamisításra, mely delictumokra az angol szövegben önálló megjelölés foglaltatik, t. i. »the fabrication or circulation of counterfeit money whether coin or paper money«. E »F o rgery«, vagyis a »Fálschung« a német szövegben delictum sui generis, önálló delictum. Minthogy tehát a »Forgery« angol jog szerint magánértékpapirnak, magán hitelpapírnak, tehát chekuek, utalványnak, váltónak hamisítását is jelenti s ezen angol fogalom szűkebb értelemben az osztrák jog sokkal tágabb csalási fogalmát is magába zárja, tehát szükségképen és logikusan azt a nézetet kell vallanunk, hogy valamint a hivatali sikkasztás fogalma a »Defect oder Unterschlagung óffentlicher Gelder« idegen elnevezés alá van foglalva a szerződésben, úgy a csalási fogalomnak is egy speciese lett a szerződésben de lege lata megállapítva.* (Folyt, köv.) J/o/% remiörbhtos Bécsben. perrend Nyilt kérdések és feleletek. Kir. törvényszék és központi vizsgálóbíró. A n ... . i kir. törvényszék központi vizsgáló birája S. J. elleni bűnügyben a cselekményt a mbtkv. 384. §-a szerinti csalásnak minősítette és a közvádló hozzájárulásával vádlott ellen a fenti minősítés szerint a részletes vizsgálati határozatot meghozta. Ezen határozatban ugy vádlott, mint közvádló megnyugodtak s igy jogerőre emelkedett. A befejezett vizsgálat a további inditvány megtétele végett a közvádlóhoz átküldetett, ki a vádhatározat hozatalát indítványozta. Az igy befejezett vizsgálat felett a kir. törvényszék következőleg határozott: »Az ügyiratok a vizsgálat kiegészítése végett a vizsgálóbírónak visszaadatnak és az utasittatik, hogy miután a törvényszék nem ugy, mint a vizsgálóbíró, a mbtkv. 384. §-ban irt, de a btkv. 379—380. §-ban irt büntetendő cselekményt látja fenforogni, ezen cselekményért vezesse be a vizsgálóbíró a részletes vizsgálatot« stb. Tekintve azt, hogy ezeü eset az osztrák büntető tartás érvényben lévő területén történt; tekintve azt, hogy a vizsgálóbíró fenti határozata már jogerős határozat; J ° * A hamisítást (Falschung) eredeti értelmében M e r k e 1 a publica fides azaz bizonyos bizonyító alakiságok vagy bizonyító jelek hitelességének —• jogilag fontos ténykörülményekre nézve — megsértéseként magyarázta Ezen alakiságoknak részint az a rendeltetésök, hogy a polgári vagy büntető perben az illető ténykörülmények bizonyitíkaiul szolgáljanak, részint csak az hogy az érintkezésnél azok létezésének hitelt szerezzenek. E hitel megsértése azonban a régebbi és újabb törvényekben felsorolt hamisítások közül csak a legfontosabbakat jellemzi, melyek egyszersmind állandóan s általában e kifejezéssel jelöltetnek. Oda tartoznak a hamisítások, melyek hivatalos vagy magánokiratokra, hivatalos bizonyítványokra, érc- vagy DaDÍrnérw,-e i , . , . . Al ' ' ,.• r"F"Hcuzre, nyilvános hitelpapírokra stb. vonatkoznak. Ezen delictum előfeltételei vagy egy látszólagos alak előállítása vagy egy adott valódi alak meghamisítása vagy egy olyannal való visszaélés. De ama előállításhoz és hamisításhoz, minthogy a publica fides megsértésének csak előkészítő cselekményei, még'a jogellenes használatnak is járulnia kell. Subjectiv szempontból jogellenes szándék kívántatik. Ily theoreticus álláspontja van az amerikai törvényhozásnak az osztrák büntető törvény a magán vagy nyilvános okiratok hamisítását egyáltalában nem qualificálja önálló delictumnak, hanem a csalás alfaiának Minthogy pedig a szóban forgó Ausztria és Északamerika közötti kiadatási szerződésben a taxatíve felsorolt delictumok között a >Fálschung« (Forgery) egy delictum sui generis, világos, hogy a szerződés nem annyira az osftrák büntetőjogon alapszik, mert hisz ez a »Fálschung«-ot mint önálló delictum fogalmát nem ismeri, hanem inkább az amerikai büntetőtörvényen, mely e tekintetben teljesen a hüntetöjogi doctrina épen imént kifejtett elveit követi tekintve azt, hogy sem a kir. törvényszék, sem a felsőbb bíróságok, ugy a vádhatározat, valamint az Ítélet meghozatalával sem a° közvádló, sem a vizsgálóbíró által proponált minősítéshez kötve nincsenek ; , tekintve azt, hogy ugy a vádhatározat, valamint az ítélet meghozatalával, ha a kir. törvényszék a vizsgálóbíró általi minősítéshez lenne kötve - mi nem áll — előfordulhatna azon eset, hogy ugyanazon egy ügyben 3, sőt 4 rendbeli részletes vizsgálati hat°ározat hozatala is elrendeltetnék; végül tekintve, hogy az_ ily eljárás nemcsak a jogszolgáltatás hátrányára van, de sőt törvényellenes, mindezeknél fogva kérdés: Helyesen járt-e el a kir. törvényszék, midőn a vizsgálóbírót egy már jogerős határozattal szembe más határozat hozatalára utasította s igy őt saját hatáskörében jogerős határozatának megváltoztatására kényszeritette ? Ha pedig nem helyesen járt el, akkor a vizsgálóbíró a kir. törvényszékkel szemben minő álláspontot foglalhatott volna el .J Szántó Sándor, nagyszebeni ügyvéd. Vegyesek. A pozsonyi ügyvédeknek trencsén-teplici kirándulása, mely a trencséni kartársak szives meghívása folytán június hó 28-án rendeztetett, igen szépen sikerült. A kamara székhelyéről, Pozsonyból nem jöttek ugyan oly sokan, mint várni lehetett, de egészben mégis elég szép számmal voltak a résztvevők és a számbeli gyengeséget pótolta a jelen voltak lelkes, emelkedett hangulata, a mely azon reményre jogosít, hogy a szép eszme, melynek célja a kamara területén levő ügyvédek közt az összetartást és az együvé tartozás érzetét fejleszteni, lassan, de biztosan terjedni fog ! Résztvettek a kirándulásban : R o c h 1 i t z Tódor kamarai alelnök, M o 1 e c Dani, dr. L ö v i n g e r Vilmos, B a r a c h Mór és dr. O r m o s Vilmos pozsonyi, dr. R ö c k Ernő somorjai, dr. Sonnenfeld Bernát vágujhelyi, Borovanszky Ede és dr. Justh Ármin nagyszombati, dr. Kohn Sándor illavai, dr. Kacser Sándor puchói, M i 1 e c János zsolnai, végül S z alavszky Pál, dr. Motkó Géza, Franki Henrik, dr. Weiss Jakab, dr. Weiss Sándor, dr. Lichtenstern Adolf, dr.. Schlesinger Sándor és dr. L a n g a Kálmán trencséni ügyvédek. Ezeken kívül mint volt pozsonyiak a társasághoz csatlakoztak M é r e y László puchói albiró és H a j d i n Imre megyei aljegyző. A trencséni és felvidéki kartársak a teplici állomáson várták a délelőtti gyorsvonattal Pozsony felől érkező vendégeket. A kölcsönös bemutatások után az egész társaság azonnal a készen állott kocsikra szállt és Felső-Magyarország gyöngyére : a gyönyörű trencsén-teplici fürdőre hajtatott. Itt délután 2 órakor társas ebéd volt, a melynél magától értetőleg a felköszöntőkben nem volt hiány. Legelőször dr. Motkó Géza emelt poharat az összetartás fejlődésére ; utána Ro c h 1 i tz Tódor a pozsonyiak nevében mondott sikerült felköszöntőt szintén a karszellem és összetartozás érzetének fejlesztésére ; felszólaltak még dr. Lövinger Vilmos, Szalavszky Pál és mások. Ebéd után a társaság megnézte a fürdő nevezetességeit, különösen a vízvezetéket; este pedig ismét a fehér asztalnál gyűltek össze. Itt újból csakhamar megkezdődtek a felszólalások, de nem általános jellegű felköszöntők hangzottak fel, hanem a fehér asztalnál a zöld asztalhoz beillő szakszerű eszmecsere fejlődött, a melynek themáját az ügyvédi gyakoilat és általában az igazságszolgáltatás nyújtotta. A legkedélyesebb társalgás színezetével bírt eszmecsere fonalán a jelenvoltak egyhangúlag elhatározták, hogy az összejöveteleket folytatni és állandósítani kell. A trencsénvidéki kartársak azon Ígérettel örvendeztették meg a pozsonyiakat, hogy a legközelebb, szeptember második szombatján Pozsonyban tartandó összejövetelre tömegesen el fognak jönni, visszaadandók a mostani látogatást. Érdekes csalási vádat tárgyalt a napokban a Curia. Egy fővárosi bőrkereskedőnél többször hitelbe vásárolt egy vidéki cipész Utóbb 80 frttal adósa maradt s nem volt lehetséges rajta behajtani. Ujabban a cipész ismét megrendelést tett 3 azt az utasítást adta, hogy utánvéttel küldjék neki a bőrnemüeket. A kereskedő papirrongyokat rakott egy csomagba és utánvett 80 frtot. Egyszersmind mellékelte a szaldirozott számlát. A cipész kiváltotta és midőn megtévesztve látta magát, feljelentést tett csalás cimén. A Curia a napokban felmentést mondott ki. A pozsonyi ügyvédi kamara jun. 18-án tartott közgyűlésén következőleg választotta meg tisztikarát: Elnök : dr. Samar jay Károly ; alelnök : R o c h 1 i t z Tódor; titkár: dr. R o s z i v a 1 József; pénztáros: Ferber Mihály; ügyész : A i x i ng e r~ Lásdó. Választmányi rendes tagokká : Lányi Gyula, dr. L ö w i n g e r Vilmos, dr. Neumann József, Molec Dani, Richter Ede, Zsigárdy Árpád, Borovánszky Ede, Zsigárdy Gyula. Választmányi póttagokká : Sándor Pál, dr. B a n g h a Sándor, dr. B o 11 k a György, dr. S o m 1 y a y Kálmán. A „Curiai találhatók. és táblai értesítések" lapunk mellékletén Mezey Béla felsö-eöri (Vasiiiegje) kir. közjegyzőnél helyettes, ki a német nyelvet birja, alkalmazást talál. egy Nyomatott I „Pesti könyvnynmda-résivény-társasAg'-.nál. (Hold-utczs 7 szám.)