A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 27. szám - Új ügybeosztás a kir. igazságügyminiszteriumnál

106 A JOÖ. A szegedi kir. itélö tábla (1892. márc. 14. 6,841/V. sz.): Az elsöbiróság Ítélete helybeuhagyatik stb. Indokok: A szerződésileg megállapított átadási helyen Nemes-Militicsen felperes nem élt a rendelkezésre bocsájtás jogával s igy kifogásai, melyeket a küldött zab ellen a Zágrábba szállítás után emelt, a kellő időben rendelkezésre bocsájtás joghatá lyával nem birnak. De különben is az I-/- alatt csatolt okirat, mely nem a teljesités helyének Nemes-Militicsnek, hanem Zágrábnak piaci árát tünteti fel, a kár összegének megállapításánál alapul el sem volna fogadható. Továbbá felperes a B7. alatt csatolt okiratban felszámított kiadások valódiságát és mennyiséget nem tagadta, ezekkel szemben alaptalan felperesnek a 115 Irt 3 L kr. vételár visszatérítésére irányzott keresete is stb. Az elsöbiróság Ítéletét azért és az abban felhozott indokok alapján helybenhagyni kellett. A m. kir. Curia (1893. május 25. 486/V. sz.) : Mindkét alsóbb bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásával tartozik alperes a kereseti követelésből 1,164 frt 83 kr. tőkét és ennek 6°/0 kamatait felperesnek fizetni stb. Indokok: Alperes nem vonta kétségbe, hogy felperes a kereset tárgyát képező zabot Zágrábba történt érkezése után haladéktalanul megvizsgálta s mivel azt a kikötött kellékeknek megfelelőnek nem találta, e körülményről őt azonnal értesítette ; hanem ugy a megvizsgálást mint az értesítést elkésettnek tartja azért, mivel átadási helyül az A-/- alatti kötlevélben Nemes-Militics volt, tehát nézete szerint az árú Nemes-Militicsen tekintendő átadottnak. Tekintve azonban, hogy az A'/, alattiban foglalt eme kifejezésnek »franco Bahn Ns.-Militics« csak az az értelme van, hogy alperes az eladott árút saját költségén csak az érintett vasúti állomáshoz tartozott szállítani, az ezentúl felmerülendő szállítási költség pedig már a felperes vevő terhére esik, a mi kétségtelenül kitűnik az A*/- alattinak ama további rendelkezéséből is, mely szerint alperes az árúnak tovább szállítása tekintetében a felperes rendelkezéseit tartozott teljesíteni abban az esetben, ha ez a szállítólevelek átküldése mellett a szükséges pénzt, vagyis a vételárat megküldi; tekintve, hogy felperes ez utóbbi kötelezettségeinek pontosan megfelelt: mi alappal sem bir alperesnek az az érvelése, hogy a Zágrábban történt megvizsgálás és kifogásolás elkésett; mert a jelen esetben az átadás nem Ns.-Militicsen, a hol felperes jelen sem volt, hanem a felperesnek az alperes által is elfogadott rendelkezéséhez képest Zágrábban történtnek tekintendő ; annak pedig, hogy felperes az átadás végett Ns.-Militicsen, mint az első sorban szándékolt átadási helyen nem jelentkezett, csakis a K. T. 344. §-ában foglalt az a körülménye volt, hogy az árú Ns.-Militicstől Zágrábig a felperes veszélyére és költségére szállíttatott. Az imént előadottak szerint a megvizsgálás és kifogásolás a B. T. 346. §-a értelmében kellő időben történtnek lévén tekintendő, alperesen állott annak a bizonyítása, hogy az árú szerződési minőséggel birt, vagyis hogy a küldött zab rostált és szagtalan (gereutert, gerachfrei) volt, alperes azonban ebbeli kötelezettségének a K. T. 374. §-ában előirt módon szakértői szemlével meg nem felelt; e tekintetben a 18. sz. a. felmutatott magánbizonyitvány s az ennek tartalmára kihallgatott tanuk vallomása a kérdéses zab szerződési minőségének megállapítására bizonyítékul annál kevésbbé fogadható el, mert eme tanuk, mint a kérdéses zabnak Ns.-Militicsre történt szállításánál alkalmazott egyszerű fuvarosok a minőség megállapításához szükséges szakértelemmel bíróknak nem tekinthetők. Nem lévén tehát bizonyítva az átadott zabnak szerződéses minősége : alperes eladónak szerződésszegése és ebből folyó kártérítési kötelezettsége annál inkább megállapítandó volt, mert alperes a másodsorban felhozott azt a kifogását, hogy a zab minőségén a Zágrábba történt szállítás közben történt változás, a mely a K. T. 344. §-a értelmében kétségtelenül felperes terhére esik, nem bizonyította, sőt a felperes által foganatosíttatott szakértői szemlével ennek ellenkezője, t. i. az lön megállapítva, hoo-y a kérdéses zab értékcsökkenésének az volt az oka, mivel az vagy még a kaszálás előtt, vagy közvetlenül a kaszálás után megázott. A mi a felmerült kár minőségét és mennyiségét illeti, minthogy felperes az alperes által küldött zabot a K. T. 356. §-a értelmében a hiteles személy közbenjöttével eladta, a K. T. 356. §-ának 2. pontja értelmében joga van a szerződési és a piaci ár között mutatkozó különbözetet a szerződésszegő alperestől követelni; a piaci ár tekintetében pedig az P/. alatti közokirattal bizonyított, a szerződés teljesitése idejében Zágrábban mint az árúnak rendeltetése helyén volt piaci középár az irányadó, mert habár alperesre nézve a teljesítési hely első sorban Nemes-Militics volt, de a kötlevél tartalma szerint felperes rendelkezéséhez képest köteles volt azt a felperes költségére máshová, tehát Zágrábba is szállítani. Minthogy az P/. alatti hatósági bizonyítvány szerint a zabnak piaci ára Zágrábban 1881. évi februárban 7 frt és 7 frt 10 kr. közt váltakozott, középárként 7 frt 05 mutatkozik, e szerint a szállítani kellett 500 mmázsa zabnak piaci középára 3,525 frt volt; minthogy továbbá az alperes által küldött zabért a G7. alatti árverési jegyzőkönyv tartalma szerint a fölmerült költség levonása I után csak 2057 frt 50 kr. folyt be: a két ár közti különbözet 1,467 frt 50 krt tesz ki, a mely összegből azonban levonandó a Ns.-Militicstől Zágrábig történt szállításért felmerült költség, mely a X. Y., 2. B), 2. C), 2. D) alatti vasúti szállítólevelek szerint 566 frt 21 krt tesz ki; ez a szállítási költség pedig azért esik levonás 1 alá, mivel felperes azt, hogy a zágrábi piaci a Ns.-Militicsre, mint az alperesre nézve irányadó teljesítési helyre nézve mérvadó piaci árral egyenlő volna, nem is állította. Ezekhez képest árkülönbözet címén jár felperesnek 901 frt 29 kr., a mit alperes szerződésszegése folytán megtéríteni tartozik. De megilleti felperest a birói szemle és árverés körül felmerült költség is, melynek 87 frt 74 krral felperes által tett előlegezésére K7 és M7. alattiakkkal dr. St. Miksa és VV. Ignác tanuk vallomásával van igazolva; továbbá az L /. alattival és W. Ignác tanú vallomásával igazolt 175 frt 80 kr. raktározási és kezelési költség, összesen jár tehát felperesnek: a) árkülönbözet címén 901 frt 29 kr. b) szemle, árverési és egyéb költség címén 87 » 74 » c) raktározás címén 175 » 80 » Összesen 1,164 frt 83 kr. | mely összegnek a kereset beadása napjától járó 6%-os késedelmi kamataival együtt megfizetésére alperes szerződésszegése folytán volt kötelezendő. A vételár címén követelt 115 frt 31 kr. a másodbiróság ítéletének e részben felhozott helyes indokoknál fogva nem jár felperesnek. A felperes által eladott zabnak alperes által küldött zabbal 1 való azonossága alperes puszta tagadásával szemben a szállitóI levelekkel, a szemlejegyzőkönyvvel, valamint W. Ignác és U. Henrik tanuk vallomásával találtatott beigazoltnak stb. A csődtörvény 44. §-a értelmében az eladó a közadósnak elküldött árúkat visszakövetelheti, lia azok már a csödnyitás előtt a ; közadósnak, vagy helyette egy harmadiknak birtokába nem jutottak. Ezen tényt a fuvarlevél puszta birtoklása nem pótolja, hanem | a visszakövetelhetést egyedül az zárja ki, ha az árú természetben ment át a közadósnak, vagy helyette harmadik személynek birtoI kába. (M. kir. Curia, 1893. január 24, 1,777. sz. a.) Bűn-ügyekben. A debreczeni m. kir. ítélő tábla 1-ső számú büntetőjogi döntvénye. Az, a ki az i8go : XXXVI. t.-c. 6. $-a ellenérc égetett szeszes folyadékot, saját számára, nyilt helyre, más beszedési körzetből, az italmérési adó beszedésére jogosítottnak engedélye nélkül, bármily [tehát akár ioo litert tevéi, akái azon alul levő, vagy azt meghaladó) mennyiségben bevisz, a megrövidített vagy a megröz'idités veszélyének kitett adó 10—20-szoros összegéig terjedhető és 25 forintná nem csekélyebb pénzbüntetéssel büntetendö-e? (A 83/1893. jöv. számhoz.) Határozat: Az, a ki az 1890: XXXYI. t.-c. 6. §-a ellenére, égetett szeszes folyadékot saját számára, nyilt helyre, más beszedési körzetből, az italmércsl adó beszedésére jogosítottnak engedélye nélkill bármily (tehát akár 100 litert tevő, akár azon alul lévő, vagy azt meghaladó) mennyiségben bevisz, a megrövidített, vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó 10—20-szoros ősszegéig terjedhető és 25 frlnál nem csekélyebb pénzbüntetéssel büntetendő. Indokok: Az 1888 : XXXV. t.-c, az állami italmérési jövedékre vonatkozó intézkedésével, a szorosan vett kimérés és kicsinyben való elárusitás módozatait szabályozza és eme szabályzatok biztosítására és megvédésére czélzó rendelkezéseket tartalmaz; ellenben az 1890 : XXXVI. t -c. az előbbi törvény kiegészítéséről szólván, az állami italmérési jövedéknek szorosabban megvont határok közt való biztosítását és megvédését célozza, melynek határozott kifejezést ad ugyanemez utóbb idézett törvény 6. §-ának következő indokolása : »A 6. §. első bekezdésének ama rendelkezése, a mely szerint nyilt helyeken egyes községekbe szeszt, 100 liternyi vagy azon felüli mennyiségben, az arra feljogosított egyéneken kivül mások csakis az adószedésre jogosítottnak engedélyével vihetnek be, egyenesen a csempészet ellen irányul.« Oly óyórendszabályokról is intézkedik tehát az idézett 1890 : XXXVI. t.-c, mely rendszabályok a kimérésre nézve fennálló törvényes intézkedések (1888 : XXXV. t.-c.) áthágásának eleve való meggátlását is célozzák és a kimérést létesíthető oly megelőző cselekedeteket is büntetés alá vonni rendelnek, melyek a kimérés fogalma alá nem esnek, melyek azonban az állami italmérésig jövedéket már az által is sérthetik, hogy a jelzett adó lefizetésének mellőzésével használtatik fel, kimérés nélkül is, azaz élvezetre szánt szesz, mely az 1888 : XXXV. t.-c. kétségtelen céljai szerint, csak kimérés vagy kicsinyben való elárusitás utján volna megszerezhető.