A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 27. szám - Új ügybeosztás a kir. igazságügyminiszteriumnál

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jogc 27. számához. Budapest, 1893. július hó 2-án. Köztörvényi ügyekben. A kassai kir. itélő tábla 2. sz. polgári döntvénye. Elfogadható-e végrehajtási ügyekben az i88r. évi LX. t.-c. IIQ. $-a esetén kivid is a felek részére nem kézbesített, de kihirdetett végzések ellen szóval bejelentett felfolyamodás? Határozat: Végrehajtási ügyekben az 1881. évi LX. t.-c. 119. §-ában említett eseten kivül sem utasítható vissza a felekkel kihirdetés utján közölt végzések ellen szóval bejelentett felfolynmodás. Indokok: Eltekintve a végrehajtás körében előforduló sommás perektől, a szoros értelemben vett végrehajtási eljárás során hozott végzések az 1881. évi LX. t.-c. értelmében a felekkel rendszerint kézbesítés utján közlendők. Csakis a kielégítési sorrendre nézve tesz a törvény kivételt, a mennyiben az ingók elárverezéséből befolyt vételár felosztása tekintetében hozott első fokú sorrendi végzésről kihirdetés utján, az ingatlanok vételárára nézve megállapított első bírósági kielégítési sorrendről pedig közszemlére való kitétel utján értesíttetnek a felek (119. és 196. §§-ok). Ezekből következik, hogy a bíróság szabálytalanul jár el akkor, a midőn más végzéseket, pl. előterjesztésre hozott végzést szóval hirdeti ki a feleknek, s habár az 1881. évi LX. t.-c. 34. §-a második bekezdésének és az 1881. évi LIX. t.-c. 51. §-a második bekezdésének egybevetéséből, valamint a végrehajtási törvénynek a felfolvamodás egves eseteire vonatkozó intézkedéseiből, úgymint pl. 37.,'38.. 48., 140., 165. és 186. §§-okból nyilvánvaló, hogy a felfolyamodások Írásban adandók be, — tekintve mégis hogy a végzésnek kihirdetése esetében a bíróság a feleket a felfolyamodás használatának módjára nézve tévedésbe ejti, mert eljárási törvényeink különösen pedig az 1881. évi LIX. t.-c. 26. §-a második bekezdésére való tekintettel jogosult az a feltevés, hogy a határozat épen a végből közöltetik kihirdetés utján a féllel, hogy az ellen felebbviteli jogorvoslatát szóval is jelenthesse be, — s tekintve, hogy a bíróság szabálytalan intézkedése által tévedésbe ejtett fél a törvény szerint őt megillető felebbviteli jogorvoslattól meg nem fosztható : mindezeknél fogva ki kellett mondani, hogy a tulajdonképeni végrehajtási eljárás során hozott végzések kihirdetése esetében a végrehajtási törvény 119. §-a esetén kivül nem utasítható vissza a szóval bejelentett felfolyamodás. Kelt Kassán a kir. itélő táhla polgári szakosztályainak 1893. június 14-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1893. június 14-én tartott teljes ülésben. Ha a birói egyesség nem" tartalmaz az iránt intézkedést, hogy a fél mennyi idő alatt köteles az e?íküre jelentkezni, ugy a ptrtás 230. §-ában előirt határidőben hatályosan bejelentheti eskületételi készségét. (A budapesti kir. itélö tábla : 1892. november 2-án, 4,056. sz. a.)] A vaspályavállalat felelőssége kiterjed a közforgalomba átadás előtt és után okozott sértésekre s a felelősségre befolyással nincsen azon körülmény, hogy a sértett a vaspálya-vállalattal szerződéses viszonyban nem állott, továbbá az sem, hogy a pálya építését a vaspálya-vállalat egy harmadik által végezteti. (M. kir. Curia 1893. márc. 9-én, 11,9107892. sz. a.) A községi biról számadásból befolyó tartozásnak megállapítása első sorban a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Is86 : XXII. t.-c. 142. 143., 144. §-ok.) Addig tehát, mig a számadás közigazgatási uton elő nem terjeszt tett és meg nem vizsgáltatott, a polgári bíróság előtt sem a számadás előterjesztése iránti felhívási, sem pedig fizetési kereset nem indítható. (M. kir. Curia 1892. dec. 20-án, 1,305. sz. a.) Az aláírás valódiságára vonatkozó eskü abban az esetben is megítélhető, ha az ellenfél annak el- vagy el nem fogadására nézve határozottan nem nyilatkozott, de annak megítélését kifejezetten nem ellenezte. Ha tehát alperes az aláírás valódiságára esküt kínáló rálaszirat után viszonválaszt nem adott, neki az eskü mégis megítélendő. (M. kir. Curia 1893 január 12. 1,712. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Ha a kötlevélben azon rendelkezés foglaltatik, hogy az eladó az árút bizonyos helyre „franco" tartozik szállítani s a továbbszállítás tekintetében a vevő költségeire bár, de az ő rendelkezéseinek tekintetbe vételével lett a szállítás kikötve, ugy nem tekinthető elkésettnek a szakértői szemle és rendelkezésre bocsátás, ha az haladéktalanul az utóbbi helyen eszközöltetik s nem azon helyen, mely a kötlevél szerint, mint a „franeo" szállítás végpontja volt megjelölve. A zombori kir. törvényszék (1890. okt. 23. 931/K. sz.): Dr. Kohn Károly ügyvéd által képviselt H. Adolf és fiai cég felperesnek Stern Móric ügyvéd által képviselt G. Hermann és fia cég alperes ellen 1,871 frt 53 kr. tőke és jár. iránt indított rendes perében következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: A keresethez A-/, alatt csatolt nem kifogásolt levél ama szavaiban »franco Bahn Ns.-Militics lieferbar« a zabszállitás helyéül világosan a ns.-militicsi vasúti állomás lett kikötve, a 1! /. alatti okiratban szinte a tényleg Ns.-Militicsre szállított zabról tétetik említés. Továbbá az ellenirathoz 2. és 3. sz. alatt mellékelt nem kifogásolt két levélben egyre ígéri felperes, hogy a zab átvétele céljából szerződésileg meg fog jelenni Militicsen, de felperes a zab átvétele végett Ns.-Militicsre nem jött, hanem a 4. sz. alatti levele szerint beküldte a zab tovaszállitására szükséges és egész terjedelmében kiállított szállítóleveleket, kijelentvén a 5. sz. alatti sürgönyében, hogy költség kímélése tekintetéből felperes nem jön személyesen a zabot átvenni, hanem kéri alperest, hogy a vasúti kocsikba beszállított zabot csak továbbítsa a kitöltve beküldött szállítólevelekkel Zágrábba. A peres felek közti jogviszonyt szabályozó fentjelzett levéli szerződés tanúságaként tehát a felperes által megvett zab átadása és átvételének a helye határozottan Ns.-Militics kijelölve levén, kötelességében állott volna felperesnek ugyanott meggyőződést szerezni magának a felett, vájjon az alperes által odaszállított zab minősége megfelel-e az idézett levéli szerződésnek vagy sem és a mennyiben kifogásai lettek volna, azokat csakis az átvétel helyén és idején t. i. Ns.-Militicsen kellett és lehetett volna megtennie. Minthogy pedig felperes azt teuni elmulasztotta, az alperes részéről hivatkozott és eskü alatt kihallgatott K. Nándor, B. János, B. Jakab, B. József, S. Jakab, G. József, R. Vilmos és P. József tanuk vallomásaikkal bebizonyíttatott, hogy az alperes részéről felperes részére a ns.-militicsi vasúti állomásra szállított zab jelenlétükben, illetve általuk rostáltatva, szállítása alkalmával szagtalan, azaz dohos szag nélküli és egészséges volt és csírázó szemeket sem mutatott. Minthogy azonban a 14. és 15. sz. alatt csatolt közjegyzői tanúsítványokkal beigazoltatott, hogy alperes a kötlevél értelmében a zabszállitással és a zab átadására a kikötött időben mindig készen volt és felperes a 2. és 13. sz. a. levelek szerint különféle ürügyek alatt a zab átvételét huzta-halasztotta, mig végre a megküldött szállítólevelekkel a zab Ns.-Militicsről Zágrábba továbbittatott. Minthogy e szerint a zab alperes által N.-Militicsen átadottnak és felperes részéről nem kifogásoltnak tekintendő ; minthogy végre a keresetlevél alapjául szolgáló kötlevél-szerződés szövegének a felperes által vitatott amaz értelmét, mintha alperesnek kötelességében állott volna a zabot Zágrábba szállítani, [az előzmények szerint elfogadni nem lehet ; ezeknél fogva alperesnek a zab minősége szerinti szavatossága csakis a ns.-militicsi vasúti állomásig fennállván, ő irányában a Zágrábban a zab minősége, illetve annak romlása iránt felvett s felperes részéről C) 4. E) i alatt becsatolt szakértői jegyzökönyvek annál kevésbbé vétethettek figyelembe, mert azon körülmény, hogy a szakértők által megszemlélt zabnak az alperes által szállított zabbali ugyanazonossága a jegyzőkönyv tanúsága szerint a bíróság által nem konstatáltatok, de hogy ez bíróilag megállapittatott vagy csak megkiséreltetett volna, a szakértői szemle jegyzőkönyvi felvilágosítást sem tartalmaz s az mint ilyen bizonyításra nem alkalmas. Ifj. W. J. tanú felperesnek helyettese, megbízottja lévén, vallomása az okból, U. H. vallomása pedig azért, mert az, hogy vallomását honnan tudja, nem indokolja s mivel a szállítólevelekben G. Hermann és fia cég megnevezve sem levén, azért mert ő W. J. szállítónál alkalmazva volt, még közvetlen tudomást nem szerezhetett s igy vallomása a megszemlélt zab ugyanazonossága tekintetében figyelembe annál kevésbé vétethetett, mert fentebb nevezett több tanú igazolta, hogy a kérdéses zab i kifogástalan jó minőségű volt.