A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 26. szám - Az ügyvéd kenyere - A nemzeti vagyon becslése

sági, rendőri intézkedést tartalmaz és azért hágja át a törvény által felállított korlátot. Azonban a törvénynek szavai azt a megszorítást, hogy a tilalom vagy rendelkezés kibocsátásának joga a közbiztonsági rendészet feladataira volna korlátozva, nem tartalmazzák. A rendészet feladatai felölelik a közigazgatás minden ágában a törvények által megállapított rendnek, a közrendnek megzavarása elleni óvó intézkedéseket, s midőn a törvény szavai általánosságban rendőri tilalomról, rendelkezésekről szólanak, semmikéi, sincs indokolva a törvényt a rendészet által oltalmazandó egyéb nagy és fontos érdekek rovására a fent kijelölt módon megszoritólag értelmezni. De ily megszorító értelmezésnek jogosultsága ellen szól a törvény szövege keletkezésének története is. A törvény alapjául szolgáló törvényjavaslat, mely a rendészet minden ágára kiterjedő kihágásokat állapított meg és ezeken felül valóságos jogsértő cselekményeket is kihágásoknak minősített, a törvény címében azt mint rendőri kihágásokról szóló büntető törvénykönyvet jelezte, az 1879 : XL. t.-c. 1. §. végkikezdésében foglalt korlátozást azonban nem tartalmazta. A képviselőház igazságügyi bizottsága a törvény címénél a rendőri jelzőt kihagyta és helyette a törvényjavaslat 1. §-át, a törvénybe is átment s az itt tárgyalt korlátozást tartalmazó végkikezdéssel megtoldotta, jelentésében azonban e változtatást korántsem azzal indokolta, hogy ez által a ministeri rendelet köre a közbiztonsági rendészet terére szorittassék, hanem egyedül azzal, hogy miután a törvényjavaslat másnemű (nem rendőri természetű) cselekményeket is minősit kihágásnak, a törvény címénél a rendőri jelző kihagyatván, a rendeletek terjedelmének szűkebb korlátai kifejezetten legyenek megállapítva. Es ellene szól a törvény megszorító értelmezésének az 1879: LX. t.-c. életbeléptetése után kifejtett gyakorlat is. A rendeletek tárának tanúsága szerint e törvény hatálya alatt és az 1890. február hó 26 iki vallás- és közoktatási ministeri rendelet kibocsátását megelőzőleg számos ministeri rendelet adatott és hirdettetett ki, mely a közbiztonsági rendészet körén kivül a közigazgatás különféle ágaiban a közrend megóvását célzó intézkedéseket tartalmaz és kihágásokat állapit meg a nélkül, hogy e rendeletek törvényessége bárhol kétségbe vonatott volna; e rendeletek közül a tárgy rokonságánál fogva elég e helyütt felemlíteni a vallás- és közoktat/isi ministernek l88ő. évi november hó 13-án 1,924. sz. a. az izraelita auyakönyvvezetése tárgyában kiadott rendeletét, mely rendelet határozatainak részint az anyakönyvvezetők, részint magánfelek részéről történt megszegését kihágásnak nyilvánítja s mint ilyenre büntetést szab. Mindezeknél fogva a többször felhivott ministeri rendeletnek törvényessége elismerendő volt. Áttérve a vádlottnak terhére rótt cselekményekre, igazolva van, hogy H. István, H. György és H. Károlynak vegyes házasságból származó, vádlott által keresztelt és anyakönyvbe vezetett gyermekeiknek anyakönyvi kivonatai kiadását a köz- és magánérdekek sérelmére megtagadta. Vádlottnak ezen külön akarati elhatározásból származó cselekményei a B. T. K. 480. § ába ütköző három rendbeli hivatali hatalommal való visszaélés vétségét képezik s ebben volt vétkesnek kimondandó. Az 1827 : XXIII. t.-c. ugyanis az anyakönyvvezető lelkész kötelességévé teszi, az anyakönyvből az érdekelteknek kivonatokat kiszolgáltatni. A B. T. K. 397. §-ának rendelkezése szerint vádlott az anyakönyvek vezetésére, azokból kivonatok kiadására vonatkozólag közhivataloknak tekintendő ; de közhivatalnoknak tekintendő a B. T. K. 461. §-a alapján is, mert az anyakönyvvezetés állami közigazgatási teendőt képez s az azt teljesítő lelkész e tekintetben állami megbízatásánál fogva is kötelezve van. Nem volt figyelembe vehető vádlottnak az a védekezése, hogy ő a kivonatok kiadását azért tagadta meg, mert őt azok kiadatásától a sokszor emiitett 1890. február 26-iki ministeri rendelet eltiltja, mert e rendelet 3. pontja szerint a kivonatok kiadásának tilalma nyilván azon anyakönyvekre vonatkozik, a melyekből a rendelet 1. pontja értelmében a keresztelési bizonylat az illető lelkésznek átküldetett s ezen átküldés a 2. pont szerint az anyakönyvben feljegyeztetett. Már pedig vádlott saját beismerése szerint az itt tárgyalt esetekben a keresztelési bizonylat átküldését megtagadta s ez által az anyakönyvnek az illetékes lelkész által eszközlendő további kezelését lehetetlenné tette, e magatartása következtében tehát őt a kivonatok kiadása körül fennálló törvény szerinti kötelessége alól feloldottnak tekinteni nem lehet. E három rendbeli vétségre vonatkozólag a büntetés kiszabásánál a kir. Curia a B. T. K. 92. § át alkalmazandónak találta, annál a túlnyomó enyhítő körülménynél fogva, hogy a vádlott a terhére rótt cselekményeket a vegyes házasságból származó gyermekeknek felekezeti hovatartozása körül felmerült kontroverziák hatása alatt, izgatott állapotban követte el. A viselt hivatal elvesztésének kimondása mellőzendő volt, mert vádlott, miként ez már fenn kifejtetett, az anyakönyvvezetés körül megbízatás folytán állami közigazgatási teendőket teljesít ugyan s ezen vonatkozásban közhivatalnoknak tekintendő, közhivatalt azonban a B. T. K. 55- §. 1. pontjának meghatározása szerint nem visel, a minthogy a B. T. K. 399. §-a is a különben hivatalvesztés súlya alá eső cselekményeknél az anyakönyveket vezető személyekre vonatkozólag a viselt hivatal elvesztését Felmentendő volt azonban vádlott a vizsgálóbíró felhívására megtagadott anyakönyvi kivonatok tekintetéből emelt hivatali hatalommal való visszaélés vétségének vádja alól azért, mert a vizsgáló bírónak hivatali hatalmánál fogva módjában állott felhívásának foganatot szerezni, a kivonatok kiadásának vádlott részéről történt egyszerű megtagadása tehát semminemű hatálylyal nem bírhatott s azért a B. T. K. 480 íjának súlya alá nem vonható. Az alsóbirósági ítéletekben felsorolt öt esetben vádlott be_igazoltan a kerzsztelési bizonylatnak az illetékes lelkészhez való átküldését megtagadván s e megtagadás mindannyiszor külön akarati elhatározás folyománya lévén, vádlott az ítélet tartalma szerint a ministeri rendeletben megállapított öt rendbeli kihágásban vétkesnek kimondandó és a rendelet alapján bűnösségének megfelelő pénzbüntetésre volt Ítélendő, A bűnügyi költséget illetőleg a kir. ítélő tábla ítélete indokainál fogva volt helybenhagyandó. (1893. június hó 2-án, 1892. évi 11,713. szám.) Tanú ellen használt azon kifogá>, hogy a tanú ezen ügyben hamisan esküdött, a ii. T. K. 266. §-a alapján büntetlenül hagyatott. (M. kir. Curia 1893. febr. 8, 605. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Oly esetben is, midőn ügyvéd maga ellen kér fegyelmi eljárást és ezen kérelmet a kamara eliitasitandónak tartja, az elutasító határozat meghozatala előtt a kérvény a kamara ügyészével előzőleg közlendő. A székesfehérvári ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1893. január hó 15-én, 8. sz.) : B. Kálmán ügyvéd azon kérelmét, hogy saját maga ellen fegyelmi eljárás rendeltessék el, elutasítja. Indoko k: Az 1874. évi XXXIV. törvénycikk 29. §-ában fel vaunak sorolva azon esetek, melyekben a fegyelmi eljárás elrendelésének helye van, az azonb an, hogy valaki ellen saját kérelmére is fegyelmi eljárás voloa elrendelhető, az idézett törvényből ki nem tűnik. Ennélfogva e fegyelmi biróság a kérelmet elutasilandónak találta. Miről B. Kálmán értesíttetik. A m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa (1893. május 27, 119. sz.): Tekintve, hogy az 1874. évi XXXIV. t.-c. 79. §-a értelmében fegyelmi eljárásnak elrendelését szorgalmazó kérvény határozathozata előtt mindig a kamarai ügyészszel közlendő, az első fokú fegyelmi bíróságnak a törvény jelzett rendelkezésének mellőzésével hozott határozata hivatalból megsemmisíttetik s ugyanazon biróság utasittatik, miszerint felebbezőnek 108/892. s/,. kérvényét nyilatkozattétel végett a kamarai ügyészszel közölje és a kamarai ügyész határozatának beérkezte után újból határozzon. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1,823. Ha két illetékegyenérték alá cső jogi személy között oly ingatlanra vonatkozólag köttetik adásvételi szerződés, a mely ingatlan után — a fen forgó illetékegyenérték alóli mentességnél fogva — illetékegyenértéket sem az eladó nem fizetett, sem a vevő nem tartozik fizetni; a rendes átruházási illeték teljes mérvben fizetendő. {1892. évi 9,936. sz.) 1,826- Végrendeleti végrehajtó elmozdítása tárgyában hozott hagyatéki bírósági végzés: illetékmentes. {1892. évi 9,437. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök : Speellter József e., trencséni tszék, bej. jul. 12, félsz, jul. 31, csb. Kéler József, tmg. dr. Kohn Sándor. — M. GrÓ*Z e., gyulai tszék, bej. aug. 14, félsz, szept. 4, csb. Pallay Jenő, tmg. Ilüke Lajos. — Csiba Ferenc e., nyitrai tszék, bej. jul. 22, feisz. aug. 1, csb. Horváth József, tmg. Lange Gyula. — Reismail Sámuel e., nyíregyházai tszék, bej. jul. 12, félsz. aug. 17, csb. Zoltán Aurél, tmg. Hrabovszky Guidó. — Mandel Dezső e., nyíregyházai tszék, bej. jul. 17, félsz. aug. 14, csb. Szabó József, tmg. Iklódy Márton. — Brüder Schönlieim e., fehértemplomi tszék, bej. jun. 20, félsz. jul. 20, csb. dr. Répászky Béla, tmg. Osztoics Iván. — Rozner Béla e., szegzárdi tszék, bej. aug. 9, félsz. aug. 23, csb. Biróy Béla, tmg. Geiger Gyula. — Helich Franciska e., budapesti tszék, bej. jul. 21, félsz. aug. 12, csb. Hajdú Imre, tmg. dr. Paczolay Gábor. — Fischer Ignác e., szatmári tszék, bej. jul. 14, félsz. aug. 1, csb. Visky Károly, tmg dr. Mayer József. — SchwarCZ Dávid e., szolnoki tszék, bej. jul. 20, félsz. aug. 7, csb. dr. Jása Gyula, tmg. dr. Végh Sándor. — Kirz Lipót e., komáromi tszék, bej. aug. 5, félsz. aug. 21. csb. Skóday László, tmg. Szabó György. Pályázatok: A szolnoki kir. tszéknél albirói áll. jul. l-ig. — A marosvásárhelyi kir. itélő tábla kerületében (12) joggyakornoki áll. jul. 2-ig. — A kassai kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. jul. 3-ig. — Az alibunári kir. jrbságnál albirói áll. jul. 4-ig. — A kolozsvári kir. jrbságnál albirói áll. jul. 6-ig. — A nyitrai kir. tszéknél aljegyzői áll. jul. 8-ig. - A besztercebányai kir. tszéknél birói áll jul. 8-ig. — A lévai kir. jrbságnál albirói áll. jul. 8-ig. — A nagymihályi kir. közjegyzői áll. jul. 15-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-tarsaság'--nal. illold-utcza 7. szám.i