A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 24. szám - Az előzetes eljárás reformja - Az olasz javaslat a feltételes elitélésről

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melleklei a »Jog« 24. számához. Budapest, 1893. június hó 11-én. Köztörvényi ügyekben. A temesvári kir. itélő tábla 4. sz. polgári határozata. Az antalfalvi járás házközösségügyi főszolgabirája a Guzsbafcle ozorai 75. sz. házközösséget határozattal megszüntette és a házközösség vagyonát a jogerős határozat alapján kiállított osztálylevéllel felosztván, a házközösség II. ágához tartozó G. }.-ra vonatkozóan megállapította, hogy férjhezmenetelekor a II. ágtól »végkielégités és házastársi pótlék fejében« 50 frtot kapjon s hogy eme követelés biztosítására a zálogjog G J. javára a II. ág vagyonára telekkönyvileg bekebleztessék, egyúttal a II. ágnak jutott ingatlanok ugyancsak az osztálylevél szeiint ugyanehhez az ághoz tartozó G. G. és G. T. tulajdonába adattak át. G. J. időközben férjhez ment, az ezt igazoló anyakönyvi kivonat, valamint a fennemlitett osztálylevél bemutatása mellett az antalfalvi kir. járásbíróság előtt a kielégítési végrehajtásnak 50 frt erejéig G. G. és G. j. ingó vagyonára leendő elrendelését kérelmezte, mely kérelemnek az antal falvi kir. járásbíróság helyt is adván, a végrehajtást szenvedő felek a kielégítési végrehajtást elrendelő végzés ellen abból az okból éltek fel folyamodással, mivel az 1885 : XXIV. t.-c. 18. és 41. Jj-ai szerint nem az osztálylevél, hanem csakis a jóváhagyott egyezség és a szolgabírói határozat bir az abban foglalt, illetve megállapított kötelezettség teljesítésére az 1881: LX. t.-c. 1. §-a értelmében végrehajtható köz- j okirat erejével. Ennek folytán a temesvári kir. itélő tábla első polgári tanácsa arra a kérdésre vonatkozóan : vájjon szemben az 1885 : XXIV. t.-c. Is. és 41. §-ainak azzal a rendelkezésével, mely szerint a jóváhagyott egyezség és a szolgabírói határozat az 1831 : LX. t.-c. 1. §-a értelmében végrehajtható közokirat erejével bir, a kielégítési vérehajtás az osztálylevél alapján is elrendelhető-e, 1893. ápr. hó 26. napján 1,567/1893. polg. sz. a. hozott és a határozattárba felveendő határozatával kimondotta, hogy: a kielégítési végrehajtás elrendelésének nemcsak a jóváhagyott egyezség vagy a jogerős határozat) liannm az osztálylevél alapján is van helye. Indokolás: Az 1885: XXIV. t.-c. 18. §-a szerint a jóváhagyott egyezség az abban foglalt kötelezettség teljesítésére, ugyanezen törvény 41. §-a szerint pedig a szolgabírói határozat az abban megállapított kötelezettség teljesítésére az 1881 : LX. t.-c. 1. §-a értelmében végrehajtható közokirat erejével bir. Minthogy pedig abban az esetber, ha a házközösség vagyonának tényleges felosztása vagy a tulajdonjog arányának megállapítása egyezség által eszközöltetik s ha az egyezség, illetve az annak megerősítésére nézve hozott határozat ellen senki sem élt felfolyamodással, az osztálylevél az 1885: XXIV. t.-c. 15. §-ának második bekezdése szerint az egyezség értelmében, abban az esetben ellenben, ha a szolgabíró az arány megállapítására, illetve a tényleges osztályra nézve egyezség hiányában határozatot hozott s ha ez a határozat jogerőre emelkedett, az osztálylevél ugyanezen törvénycikk 38 §-a szerint ezen határozat alapján állítandó ki s minthogy ekkép az osztálylevél a végrehajtható közokirat erejével biro egyezséget, illetve határozatot magában foglalja, ennélfogva a kielégítési végrehajtás az osztálylevél alapján is elrendelendő. Kelt Temesvárit, 1893. április 26. — Hitelesíttetett 1893. május 1. Társszerkesztök lapjuk nyomtatási költségeiért egyetemleges fizetési kötelezettséggel tartoznak, bár csak az egyik szerkesztő tette Tolna is a megrendeléseket. A budapesti kir. törvényszék (1891. márc. 18. 2,480. sz. a.): A. közalapítványi kir. ügyigazgatóság, mint a m. kir. tudományegyetemi nyomda törvényes jogi képviselője felperesnek dr. Fekete Ignác ügyvéd által képviselt P. Kálmán I. r. és dr. Hollós Béla ügyvéd által védelmezett P. Jenő II. r. alperes ellen 1,798 frt 40 kr. tőke és járulékai iránti perében következő ítéletet hozott: Alperesek kötelesek felperesnek 1,798 frt tőkét stb. egyetemlegesen megfizetni. I. r. alperes viszonkeresetével elutasittatik stb. Indokok: I. r. alperes marasztalandó volt, mert a kereseti követelés ellen csak aDnyiban tett kifogást, hogy a »Herkules« mellékleteként nyomatott ívek nyomtatásáért az 521 frtban felszámított díjnak csak fele jár; az F. alatti kötelező nyilatkozat szerint azonban a kereseti összeget teljesen 1,798 frt 40 krban elismervén, ezen önbeismeressel szemben kifogása figyelembe nem jöhet. II. r. alperes a kereseti összegben hasonlóul elmarasztalandó volt, mert II. r. alperes is a »Herkules« c. lapon mint szerkesztő szerepel, a lap pártfogása végett benyújtott C. alatti kérvényt ő is aláirta ; a D. alatti szerint a kedvezmény az ő és II. r. alperes által szerkesztett közleménynek adatván meg és ezen kedvezmény igénybevétetvén : önként következik, hogy a kötelesség is II. r. alperest I. r. alperessel is egyetemlegesen terheli. A kereseti összeg mennyisége az ugyanazon érdekű I. r. alperes által beismertetett, de különben a kereset mellett bemutatott példányok által igazoltatik, hogy a kérdéses közlöny és annak mellékletei a felperesi nyomdában ki és előállíttattak és a D. alattiban ugy a »Herkules« c. közlönyre nevezett szerkesztők rendelkezésére bocsájtattak és azok által forgalomba hozattak. Nem tesz különbséget az sem, hogy a 2-/. alatti szerint csakis I. r. alperes neveztetett meg a lap szerkesztőjéül s hogy a G. alatti kérvényt csak I. r. alperes irta alá, mert sehol sincs nyoma annak, hogy nyíltan, kifejezetten jeleztetett volna, miszerint a nyomtatási és előállitási költségek egyedül I. r. alperest terhelik, mint szerkesztők a nyomtatási költségekért egyaránt felelősek s utólagosan nem lehet a felelősséget az egyik vagy másik félre áthárítani, az csakis kettőjök közt lehet kérdés tárgya, hogy egyik a másikkal minő kötelezettségben áll, de harmadik személyek irányában ily jog utólagosan nem érvényesíthető. I. r. alperes viszonkeresetével elutasítandó volt, mert a mennyiben a »Herkules« 200 példányának szóbeli megrendelése vagy a nyomtatási költségek elengedése állíttatik, I. r. alperes ezt a megrendelőn követelheti; ezen viszonkereset az alapperbeli követeléssel egy jogalapból származónak nem is tekinthető. így tehát a bizonyítás is közömbös volna, de különben az I. r. alperes által ajánlott főesküveli bizonyítás helyet azért nem foghat, mert az abban foglalt körülmények a K. és L alattiak által megcáfoltatnak stb. A budapesti kir. itélő tábla (1892. febr. 16. 22,257. sz. a.): Az elsöbiróság Ítéletének azt a nem felebbezett részét, mely szerint az elsöbiróság az I. r. alperest a kereseti összegben és járulékaiban elmarasztalta és viszonkeresetével elutasította, nem érinti; ugyanannak az ítéletnek a II. alperesre vonatkozó részét pedig megváltoztatja, felperest a II. r. alperes irányában keresetével elutasítja stb. Indokok: Felperes a II. r alperes tagadásával szemben nem bizonyította, hogy alperes az A. alatt csatolt számlában felsorolt nyomdai munkákat megrendelte, vagy hogy a lappéldányokat, mint a maga részére megrendelteket átvette. Alperes ugyan beismerte, hogy a lappéldányokat ő is, mint a többi családtag átvette, de alperesnek ebből a tényéböl még nem következtethető, hogy a lappéldányok a II. r. alperes, mint megrendelő részére szolgáltattak ki; eme ténykörülmény tehát egymagában az alperes felelősségét a lapnak nyomtatási költsége tekintetében nem állapítja meg. Felperes ugyanannak bizonyításául, hogy az A. alatti számlában felszámított nyomdai költségek tekintetében II. alperes is kötelezettségben áll, hivatkozik alperesek szerkesztői minőségére, továbbá a C., D., G. és I. alatt csatolt okiratokra is. Habár való is az, hogy a csatolt »Herkules« c. szaklap példányain a II. r. alperes is mint szerkesztő van megnevezve, tekintve mégis, hogy valamely lapnak nyomtatási költségeiért rendszerint a lap kiadója vagy tulajdonosa felelős, felperes pedig azt, hogy a kérdéses lapnak kiadója vagy tulajdonosa a II. r. alperes volt, nem bizonyította; egymagában az a körülmény, hogy a »Herkules« c. lapon II. r. alperes is szerkesztőül van megnevezve, alperesnek eme lap nyomtatási költsége tekintetében a felelősséget külön elvállalt kötelezettség nélkül szintén nem állapítja meg. A mi a felperes részéről C, D, G. és I. alatt csatolt okiratokat illeti, tekintve, hogy a C. alatt csatolt és II. r. alperes által is aláirt kérvény nem a »Herkules« c. lap nyomtatására vonatkozik. Tekintve, hogy habár a D. alatt csatolt ministeri rendelet, a melylyel a »Herkules« c. lapnak az egyetemi nyomdában fél áron leendő nyomtatása engedélyeztetett, a II. r. alperes nevére is adatott ki, azonban ez a rendelet nem a II. r. alperes által is aláirt C. alatti kérvényre, hanem a G. alatt csatolt kérvényre keletkezett, a melyben az I. r. alperes folyamodik a kérdéses lapnak az egyetemi nyomdában leendő nyomtatása iránt, ezt a kérvényt pedig a II. r. alperes nem irta alá. Tekintve, hogy az I. alatt csatolt nyilatkozatot, a melyben I. r. alperes a kereseti követelés valóságát beismerte s annak megfizetésére magát kötelezte, a II. r. alperes alá nem irta : II. r. alperesnek az A. alatti számlában felszámított nyomtatási