A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 24. szám - Az előzetes eljárás reformja - Az olasz javaslat a feltételes elitélésről

A J O Gk 191 Ausztria és külföld. \z olasz javaslat a feltételes elitélésről. Az olasz kormány által a feltételes elítélésről benyújtott törvényjavaslat következőkép hangzik : 1. Azon elitélést kimondó Ítéletekben, a melyek 6 hónapnál nem nagyobb szabadságvesztés-büntetést1 mondanak ki és azokban is, melyekkel nőkre vagy kiskorú gyermekekre egy évnél nem nagyobb szabadságvesztés-büntetést mondanak ki a bíróságok,elrendelhetik a büntetés felfüggesztését. Ugyanezen felfüggesztés rendelhető el a pénzbüntetésre Ítéltek javára, ha azok képtelenek azt megfizetni és a pénzbüntetés államfogház,;i vagy elzárás4 büntetésére változtatandó át. Ezen esetben a felfüggesztést azon büntető hatóság mondja ki, a mely a pénzbüntetést kimondta. 2. A büntetés felfüggesztése legalább 6 hó és legfölebb 5 év tartamára adatik meg. 3. Nem adható meg a felfüggesztés a visszaesőknek, sem azoknak, a kik mint munkanélküliek, csavargók vagy koldusok, vagy mint — a közbiztonsági törvény 9,"). szakasza értelmében — büntettek elkövetésének hírében állók a feltételes szabadon bocsátás kedvezményéből ki vannak zárva, sem végre azoknak, a kik a büncselekvény jellege vagy korábbi magaviseletük alapján nem nyújtanak alapos reményt a megbánásra. 4. A felfüggesztés elrendelésekor a bíróság az elitéltnek határidőt tűz ki, a mely alatt az a perköltségek megfizetését és a sértett félnek adandó kárpótlás teljesítését igazolui tartozik. Ezenkívül a felfüggesztés azon kötelezettséghez köthető, hogy az elitélt bizonyos helytől távol maradjon, vagy hogy bizonyos helyen tartózkodjék és azt a bíróság engedélye nélkül el ne hagyja. 5. Ha a megszabott határidőben az elitélt a perköltségek és a kártérítés kiegyenlítését vagy a saját fizetésképtelenségét nem igazolta, a felfüggesztés hatálytalanná válik. Az ideiglenes szabadon maradásért adott biztosíték, a mennyiben erre elegendő, a perköltségek és a kártérítés megfizetésére fordítható. A menuyiben erre elegendő nem volna, a kiegészítésre határidő tűzetik ki. 6. A felfüggesztés visszavonatik, ha az elitélt annak tartama alatt rosz magaviseletet"' tanúsít vagy megszegi a kitűzött feltételeket vagy új bűncselekvényt követ el. A visszavonás az ügyészség kérelmére az Ítéletet hozott bíróság által mondatik ki. Uj bűncselekvény esetén az e felett itélö bíróság mondja ki a felfüggesztést. Az ügyészségi kérelem azon esetben, ha az elitélt a kötelezettségeket szegi meg, vagy rosz magaviseletet tanusit, az elitélttel közöltetik, a ki igazolását Írásban nyújthatja be. Erről a bíróság tanácsülésben határoz. 7. Ha a visszavonás új bűncselekvény miatt történt, az új elitélés a régihez csatoltatik és mindkettő és pedig a súlyosabbnál kezdödőleg kitöltetik. Ha a visszavonás más okból történt, az elitéit az ügyészség által a büntetés kitöltésére felhivatik 8. A felfüggesztés idejének lefolyta után, ha visszavonás nem történt, a büntetés kitöltöttnekr' tekintetik. 9. A felfüggesztés nem terjed ki az ítélet jogi következményeire, sem a mellékbüntetésekre. A jogok csökkenése7 megszűuik, ha a büntetés a felfüggesztés folytán kitöltöttnek vétetik. 10. Az elitélt büntetési lapján8 az ügyészség kérelmére feljegyeztetik a büntetés és annak felfüggesztése és megemlittetik a körülmények szerint, hogy megtörtént-e a visszavonás, vagy a büntetés kitöltöttnek vétetik. S ér elem. * Mily gyors az elintézés a budapesti kir. táblán ? Szólhat az ének a budapesti kir. tábla ügymenetéről is ! A pestvidéki kir. tvszék mint tkvi hatóságnak egy árverést megtagadó végzése ellen felfolyamodást adtam be 1892. június 14-én, ez felterjesztetett a budapesti kir. táblához 1892. július 30-án, elintézést nyert ott 9,164/892. sz. a. 1893. május 3-án, tehát — dacára annak, hogy végrehajtási ügy volt, — 9, szóval kilenc teljes hónap múlva!! Megkaptam jurius 2-án, tehát felfolyamodása után egy évre, most kérhetem újra az 1 »Reclusione, detenzione, arresto«. Ezek az olasz törvény összes szabadság-büntetései, kivéve a mi életfogytiglani fegyházunknak megfelelő ergastolót. 2 »Corti, tribunali penali, pretori«, az olasz eljárás összes elsőfokú büntető bíróságai. 3 »Detenzione«, a mely büntetés az olasz törvény szerint tágabb körű a mi államfogházunknál. 4 »Arresto«, megfelel a mi elzárásunknak. 8 Condotta riprovevole. 1 »Scontata.« ' »Incapacitá giuridiaca*, megfelel nálunk a hivatalvesztésnek és a politikai jogok felfüggesztésének. 8 »Casellario giudiziario.* * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A sztrkesztSség. árverést. Az adós: nevet, felem: kétségbeesik, én, a képviselő ügyvéd . . . jobb szeretnék akármit csinálni, mint magyar hazánkban ügyködni. . .! Jónak láttam azonban a követeléseiket behajtani szándékozó jámbor hitelezőknek elrettentő például ez esetet nyilvánosságra hozni. Jázon. Irodalom. {dr. r. I.) Az előzetes eljárás reformja. Irta : dr. Baumgarten Izidor. Külön lenyomat a Büntetőjog Tárából. Budapest, 1893. 8°. 1G2 11. Ára 60 kr. (Folytatás.) Áttér most szerző az esküdtszékekre, melyekhez fűzött vérmes remények nem mentek teljesedésbe. Ma már belátják, hogy a minden hivatással járó egyoldalúságnál százszorta rosszabb a teljes tájékozatlanság. Az esküdtszék intézménye megszűnt politikai jelszó lenni, mióta kitűnt, hogy a kormány befolyásától független jogtudós biróság nem gátolja a politikai institutiok fejlődését szabadelvű irányban s hogy a jury nem tartóztatja fel a reaktiót. Az esküdt nem ritkán testileg s szellemileg képtelen hosszú tárgyalás menetét figyelemmel kisérni ; gyűlölség s félelem az egyik, szánakozás a másik oldalon, határoznak a bűnösség s felmentés fölött. Hogy ezen intézmény a legfeltűnőbb igazságtalanságokra ne vezessen, szükségesnek látszott a juryt, a bizonyítási eljárásra vonatkozó minden befolyástól elzárni, a kérdések feltevésével szabad elhatározását korlátozni s a tényállás legapróbb részleteire kiterjedő vizsgálat által a végtárgyalást formaszerüséggé I lealacsonyítani. A törekvés tehát, egyfelől kétes esetekben, a terheltet az esküdtszéki tárgyalás esélyeitől megóvni, másfelől megakadályozni, hogy az esküdtek vádlott bűnössége iránt félre ne vezettessenek, kiirthatlanná tette a birói vizsgálatot. Az esküdtszéki tárgyalások félbeszakithatlansága pedig a vizsgálóbírót a vizsgálati anyag teljes kimerítésére kényszeritette. A Fabinyi féle javaslat nem fogadja ugyan el az esküdti széki intézményt s mégis a legsúlyosabb büntetendő cselekményekre vonatkozólag obligatoriusnak' mondja a birói vizsgálatot, analóg módon mostani eljárásunkhoz, mely a vádelv elfogadása mellett I a legsúlyosabb büntettekuél visszatér az »ex offo« üldözési rend! szerekhez. A Csemegi-féle javaslatot ezen szemrehányás nem illeti. Nem ismeri ugyan a jury intézményét, de az előzetes eljárás szervezése elkerülhetlenné teszi a bíró személyét az előkészítő eljárás vezetésénél. Ez utóbbinak felépítése contradictorius alapon I azon doctrinair tévedés, mely újból az inquisitorius per kerékvágásába vezet. A francia Code szerkesztői a védelem érdekét a vád, a ! bűnvádi üldözését a nyomozási elv által látták képviselve. A birói vizsgálat megtartása által elejét vették annak, hogy a fő eljárásban a védelem által az erélyes repressio érdekei csorbát ne szenvedjenek. A német eljárásokban is látjuk ezen bizalmatlanságot a nyilvánosság s közvetlenség iránt; elfogadják ugyan a szóbeli végtárgyalást, de a tanúvallomásokat az előzetes eljárásban birói személy által vétetik jegyzőkönyvbe, hogy hitelességük kérdés tárgyát ne képezhesse. Ily módon az írásbeliség, a szóbeliség ellenőrzésére használtatott föl, a helyett, hogy az itélő biró előtti eljárás felderítette volna a vizsgálóbíró tévedését. A visszahatás el nem maradt. Az előzetes eljárás reformja képezte ezentúl az újítók jelszavát, kik a contradictorius eljárás előnyeit már a büntető per ezen szakaszában akarják terheknek biztosítani. Ezen rendszer szerint a páratlan, de azért az anyagi igazság kiderítésére mégis kötelezett vizsgálóbíró mellett az ügyész mint az állami s a védő mint az egyéni érdek képviselője minden vizsgálati cselekménynél, indítványok s kérdések által gyakorolják az ügyfél jogait. Nézeteltéréseik fölött a vizsgálóbíró dönt; határozatai egy collegialis birói testülethez fellebezhetők. (Folyt, köv.) Vegyesek. f Tóth Elek, a főrendiház tagja, a kir. ítélőtábla nyugalmazott tanácselnöke, f. hó 2-án este, Péczelen meghalt. Tóth egyike volt legkitűnőbb kereskedelmi jogászainknak. Született 1824. július 25-én Dunavecsén s gimnáziumi tanulmányainak bevégzése- után a jogi pályára lépett s 1848-ban megszerezte az ügyvédi diplomát. 1849-ben honvéd hadbiró-százados lett. Birói pályáján gyorsan haladt előre; a cs. és kir. főállamügyészségnél fogalmazó volt; később ügyész Debrecenben. 1859-ben kisegítő bírája lett a nagyváradi kerületi főtörvényszéknek, később pedig biró a debreceni váltótörvényszéknél, 1864-ben lett Tóth a pesti királyi váltótörvényszék bírája s innen nemsokára a királyi táblához került; 1871-ben elnöke lett az újonnan szervezett pesti kereskedelmi és váltótörvényszéknek, de már 1872-ben curiai birónak nevezték ki. Majd az új kereskedelmi törvénykönyv életbelépte után Tóth ismét a kereskedelmi és váltótörvényszékhez került elnöknek. 1880-ban a kir. tábla tanácselnöke lett, a hol egészen 1890-ig, mikor nyugdíjaztatott, a harmadik polgári tanácsot vezette. A szegedi kir. tábla elnöke körrendeletileg utasította a felügyelete alatt álló királyi törvényszékek és királyi járásbíróságok vezetőit, hogy a kiadványok ezentúl a lehető legjobb papíron és különös csínnal kiállítva