A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 24. szám - A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat a képviselőházban. Vége

A JOG. 180 gyűlés f. é. szeptember ho 8., 9. és 10. napjain tartassék meg, továbbá helyeselte azon határozatot, hogy országos ügyvédgyülés no pedig a kamarák ertekezlete tartassék és arra az ország öszszes ügyvedei az ügyvédi kamarák által hivassanak meg Elnök előterjesztette, hogy az előértekezlet következő fontos kérdéseket kíván az országos ügyvéd-gvülés által tárgyaltatni: Az ügyvédi autonómia miként nyerjen megoldást az ügvvédi rendtartásban ? Az ügyvédi nyugdij-intézet és segélyalap létesítése. Idöszeru-e a ro. btkv. célba vett módosítása és ha igen, mily irányban történjék a módosítás? Kivánatos-e a kereskedelmi törvénynek módosítása a szövetkezetekre vonatkozó szabályok tekintetében ? Szükséges-e, hogy a szövetkezetek alakítása miniszteri engedélytől tétessék függővé és azok működése a politikai hatóság által ellenőriztessék?0" Ezeken kivül az előkészítő bizottság ülésében még a következő kérdések vettettek föl, mint olyanok, a melyek az ügyvédgyűlés által tárgyalandók volnának : Mily törvényhozási intézkedéseket lát az ügyvéd-gyűlés szükségeseknek, hogy az ügyvédi kar szellemileg és anyagilag emeltessék ; s ezzel kapcsolatban : miként szüntethető meg a zugirászat ? Miként szabályoztassanak a bélyeg- és illeték-törvények? Mily jog^ biztosittassék az ügyvéd részére a büntető perrendtartásban ? A közigazgatási bíróság mily alapon és mily rendszer szerint szerveztessék ? Hosszabb eszmecsere után elhatározta az előkészítő bizottság, hogy az elnökség, az ügyvédi kamarák és a lapok utján hivja fel a hazai ügyvédeket, miszerint azon kértléseket, a melyeket a szegedi országos ügyvéd-gyűlés napirendjére kitüzetni óhajtnak, indokolt véleményük kapcsában 1893. június 30-ik napjáig terjeszszék be az elnökségnez. Az így beérkezendő és a már felvetett kérdésekből egy szűkebb bizottság véleményes jelentés mellett előterjeszti azokat, a melyeket az ügyvéd-gyűlés tárgyalása alá kiván bocsátani és e fölött az előkészítő bizott-ág teljes ülése fog véglegesen dönteni; A szűkebb bizottság, a mely arra is nyert megbízást, hogy az ügyrend tervezetét elkészítse, dr. Rósa Izsó elnöklete alatt dr. Schreyer Győző nagy-szent-miklósi, dr. Dózsa Sámuel makói, dr. Magyar János, dr. Végman Ferenc, dr. Polgár Sándor, dr. Papp Dezső, dr. Szivessy László és Reiniger Jakab szegedi ügyvédekből alakíttatott mng. Végül az előkészítő bizottságba még a következő új tagok választattak be: Grubics Tivadar, dr. Kis Károly és Granic Rankó (Nagy-Kikioda), Domanovszky Dániel (Battonya), Munkácsi Béla és Jeney Imre (H. M.-Vásárhely), Zsíros József (Módos), Schwartz Mihály ;Xagy-Beeskerek), Kiss Zsigmond és dr. Csató Kálmán 'Szentes), N'ikolics György (T. Becse), Burger István (T.-Kanizsa), liabarezy József, Nyáry János, Kalmár István, Kelemen István, Pálfy Sándor és Wágner Gyula (Szeged). A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat a képviselőházban. (Vége) A képviselőház ülése május 13-án. A 9. §-nál felszólalt M a n d e 1 Pál: T. ház ! A javaslat 9. §-a a külföld példája után oly intézkedést foglal magában, raelylyel biztosítani akarjuk az alpereseket, külföldiek mint alperesek .Utal indított perben, * perköltségre nézve. A 9. §. 1-ső bekezdése azonban nem elég világosan van szövegezve, a mennyiben igy hangzik : »nem magyar állampolgár, a ki felperesként fellép, alperes kívánatára a perItöltség fedezéséül biztosítékot tartozik adni,« Ez a kifejezés : »nem magyar állampolgár«, arra a kételyre vezethetne, hogy talán belföldi jogi személyek is, pl. pénzintézetek stb. ha felperesekként fellépnek, alperns kérelmére tartoznának a perköltség fedezésére biztosítékot letenni, E kétely kizárása céljából és c rövid indokolás után bátorkodom ezt a módositványt előterjeszteni, mely szerint a 9. §. e szavai helyett : »nem magyar állampolgár, a ki felperesként fellép*, tétessenek a következő szavak: »A felperesként fellépő külföldi.* Makfalvay Géza is ad be a 9. §-hoz rövid módositványt. Azt kívánja, hogy ne csak a perköltség fedezésére, hanem az Ítéleti illeték fedezésérc is adjon biztosítékot a nem magyar a honos félnek. Ragályi Lajos: T. ház! Nekem csekély irályi módosításom van e szakaszhoz. A szakasz utolsó sorában e szavak foglaltatnak : ^Nyilvános bírósági felhívás folytán megindított kereset és viszonkereset esetében.« Az indokolásból kitűnik, hogy minden viszonkereset esetében felmentendő a biztosíték tételtől, l.nnek következtében azt a módositványt vagyok bátor a t. háznak ajánlani, hogy e helyett »kereset és viszonkereset esetében* tétessék kereset, valamint viszonkereset esetében,« mert akkor az ellentétbe helyezés ki fogja emelni, hogy minden viszonkereset esetében mentes az illető fél a biztosíték tételtől. Szilágyi Dezső igazságügyminister : T. ház ! Én részemről a módositrányokat, melyeket Mandel és Makfalvay Géza képviselő urak benyújtottak, elfogadom, dc a két szerkezetet lehetetlen hirtelenében egyesíteni ; mert Makfalvay Géza képviselő ur szerkezetében és Mandel képviselő úréban más-más kifejezés van. Nézetem az, hogy a ház fogadja el érdemileg az indítványt, de szövegezés végett azokat a jelen stádiumban a bizottsághoz utasítani méltóztassék. A szakaszt a bizottsághoz utasították. A 14. §. Remete Géza nem a maga érdekében beszél, mert hál'istennck van annyija, a mennyi kell, de még se helyesli, hogy holmi irka-firkász képviselje a feleket. A népek millióinak szükségük van a gyámkodásra. Módosítást ajár.l, hogy a felek képviselete korlátoztassék. Szilágyi Dezső' igazságügyminister: T. ház ! Röviden nyilatkoznom kell. Igen sajnálom, de a t. képviselő ur módositványát nem fogadhatom el, A mi a 7. §-ra való hivatkozást illeti, ne tüntessük fel a dolgot ugy, mintha ?.z megszorítás volna az ügyvédekkel szemben. Remete Géza : Iszonyú megszorítás ! Szilágyi Dezső' igazságügyminister: Hiszen tetemesen kedvezőbb a jelenlegi állapotnál. A mi pedig a másikat illeti, a mai jog megengedi a feleknek azt, hogy írott keresetet nyújtsanak be ; én ebben a tekintetben nem akarnék a korlátozásban tovább menni és azt is gondolom, hogy az ügyvédek érdekét abból a szempontból sem sérti, a melyet t. képviselőtársam előadott, ezért kivánom az eredeti szöveget megtartani. A szakaszt változatlanul elfogadták. A 21. §-nál Kemény Pál és Remete Géza egészen ellentétes álláspontokat fejtenek ki és homlokegyenest ellenkező módosításokat nyújtanak be : egyik a szakasz törlését, a másik annak kiegészítését kérte. Márkus József a szakasz utolsó mondatának kihagyását kéri. — H e d r y Ló'rincz nem érti, hogy miért mondja ki a szakasz, hogy az egyezkedést értékre szóló tekintet nélkül, a járásbíróság előtt eszközölhetik. A vitát bezárták. S z i 1 á g y i Dezső igazságügyminister : T. ház ! Ez a szakasz maga nagyon különböző megítélésre vezethet. Célja — s ez fogja megmagyarázni egyes kifejezéseit — az volt, a mi minden tapasztalás szerint üdvösnek bizonyult, különösen járásbirósági ügyekben, hogy az egyezségnek a bíróság által való megkísérlése igen sok perlekedésnek elejét veszi. Már most, hogy ezt az eszmét, a melynek megvalósítására külön intézmények léteznek a külföldön, miként lehessen keresztül vinni, erre nézve, a mint látom, eltérők a nézetek. Először is azt a bizonyos homályos szerkezetet, a melyről elismerem, hogy nem egészen világos, magyarázom meg E szakasz intentiója az, hogy oly ügyekben is, n melyek nem a járásbiró hatáskörébe tartoznak, egyezkedési kísérletre idézni lehessen. Megengedem, nem egészen jól van ez igy kifejezve, hogy »értékre való tekintet nélkül.'* Másodszor azért mondatott, hogy csak a járásbíróság székhelyén lehet kézbesíteni, mert a jogügyi bizottság egy részében, csakis egy részében, az az aggodalom merült fel, hogyha az egész járás körében lehet kézbesíteni, nagy zaklatása lesz az illetőnek; a járáson kivül kézbesíteni abszolúte nem akarta, kivéve, ha az illető véletlenül a székhelyen tartózkodik, ott lehet neki kézbesíteni és kívánni tőle, hogy az egyezségre megjelenjék. Már most szemben azzal, hogy Remete képviselő urat kivéve, a ki az egészet nem szereti és eredménytelennek, sikertelennek tartja, a többi oldalon méltányoltatok és helyeseltetett az intézmény ; teljesen precíz, beleegyezem abba, hogy ezek az indítványok mind a mint tétettek, a jogügyi bizottsághoz utasíttassanak és a jogügyi bizottság ezeket is konsziJeráció alá véve, majd egy új szöveget fog a ház elé terjeszteni, A ház ebben az értelemben határozott. A 22. §-nál Márkus József uj szöveget ajánl. T e 11 i n e k Arthur előadó : T. ház ! Miután a beadott módositvány nem volt jól hallható, bátor leszek azt még egyszer felolvasni. (Olvassa.) Magam részéről a módositványt nem ajánlhatom a t. háznak elfogadásra. A beavatkozási pert, mint tudvalevő, eddig sommás eljárásunk nem ismerte. Ez intézkedés felvételét az indokolás arra n szempontra fekteti, hogy a jelenlegi örökösödési és az ingatlanra vonatkozó perek is a járásbíróság hatáskörébe esvén, célszerűnek látszott a beavatkozást, a melynek csak a rendes perben volt helye, a sommás perekre is kiterjeszteni. Az az intézkedés azonban, a melyet a t. képviselő javaslatba hoz, t. i. a perek együttes eldöntése, veszélyeztetné azt a célt, a melyet elérni akartunk, midőn ily természetű pereket egyáltalán járásbíróságok hatáskörébe utasítottunk, mert a beavatkozó jogi igény veszélyeztetésnek nincs kitéve az által, hogy az külön elbírálás tárgyát képezi. A t. képviselő urnák módositvánva az esetek nagy részében, t i. szem előtt tartva azokat, mclvekben beavatkozás forogna fenn, az alapkeresetet megindító felperes helyzetét szerfölött megnehezítené és bizonytalanná tenné, a mennyiben a pernek egész folyamán, mig az végbefejezésre nem jutott, a beavatkozási kereset a pernek jogerejíí elintézését függőben tartaná, különösen akkor, a midőn a beavatkozási per talán hosszú bizonyitási eljárást vonna maga után, mig az alapper a felek közt röviden befejezhető lenne. Ennek következtében a szakaszt változatlanul fentartandónak vélem. A javaslat azt mondja : seldöntését felfüggesztheti*, mig a képviselő ur kötelczöleg akarja kimondatni ezt: a javaslat a bírónak az eset körülményeinek mérlegelését megengedi : vájjon szükséges-e az együttes elintézés, vagy sem ? Mert lehet egy beavatkozási per teljesen alaptalan, a mely az alapper befejezését ok nélkül késlelteti, erre nézve tehát a bírónak szabad kezet kel engedni. A ház az eredeti szöveget fogadta el. A 23. §-nál Márkus József a szakasznak a bizottsághoz való visszautasítását kéri. — Makfalvay Géza a szakaszhoz módosítást terjesztett bc. — K u 1 1 m a n n János pártolja az előtte szólottak módosítását, egyben maga is nyújt be egyet. T e 1 e s z k y István : T. ház ! Én részemről a szakaszt változatlanul kivánom elfogadni. A mi a beadott módositványokat illeti, ezek egyike oda terjed, hogy a perbehivás, melyet az 1881. perrendtartási novella elfogadott és a gyakorlati életben igen helytelennek bizonyult szavatossági per által helyettcsitendönck talált, most vjsszaállittassék. Ehhez én nem járulhatok, mert ez által különbség lenne e tekintetben a rendes és a sommás perek között, lévén most a rendes perelésnél is csak a perbehivásnak helye. De nem tartom elfogadhatónak a szavatossági pernek a perbehivással való összevegyítését, különösen azért, mert helytelen komplikációkra s az ügyek összebonyolitására vezetne. A felperesnek ugyanis semmi köze ahhoz, hogy az ö alperesének micsoda esetleges visszakövetelési joga lesz arra az esetre, ha pervesztessé lesz. A perbehivási intézmény igen helyesen oldja meg a kérdést. A perbe idézett alperes értesiti azt, a ki ellen viszonkövetelési joga van s neki szavatossággal tartozik, hogy beperelte, felhívja ez értesítés által, hogy segítsen őt megvédeni a perben, dc akár tesz ennek eleget a perbehivott, akár nem, nem hátráltatja a főügy menetét, hanem a főügy külön, azon kérdésre való tekintet nélkül kell, hogy folytattassék. Ennélfogva ez indítvány nem mutatkozik elfogadhatónak. A mi a másik indítványt illeti, az a szakasz első pontjára yQh&tkozik. Az első pont ugyanis igy szól: »Ha a viszontkereset tárgyát képező követelés egészben véve rendes eljárás alá tartoznék, dc beszámításra is alkalmas, a követelés viszonkereset utján érvényesíthető akkor, ha a viszonkereseti követelésnek a kereseti követelé-t meghaladó összegére való tekintettel az ügy rendes eljárás alá nem tartozik.* Azt gondolom, hogy ez helyes és fentartandó és nem áll az az ellenvetés, a melyet a t. képviselőtársam e tekintetben felhozott, mert az a gazdatiszt az 1,000 frtot meghaladó követelésből annyit, a mennyi ellene követelésbe vétetett, mindig beszámíthat. De különbség van a beszámítási kifogás és különbség van a viszontkereset közt. A beszámítási kifogás korlátolt ; ezt a törvényjavaslat igen sok helyen kimondja s maga ez a szakasz is azt tartalmazza, hogy xbeszámitásra is alkalmas.« A beszámítási kifogás külön dolog és a viszontkereset ismét külön dolog. A beszámítási kifogás annyit tesz. hogy én kérem maga-