A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 1. szám - Az elsőfokú biróságok szervezete

A J OÖ. Berlinben 1891. évben az ottani Amtsgcricht itélőbiráinak szama 114 volt. Ezek közül 68 Amtsgerichtsrath, vao-yis fotorvenyszéki birói ranggal és járandósággal birt. Bécsben es az osztrák tartományok törvényszéki székhelyt képező városaiban a járásbíróságok vezetői mind a VII. rangosztályba vannak felvéve és ezek az önálló birói hatáskört igénylő ügyekben (pl. kisebb polg.' peres ügyekben) mind személyesen tartoznak tárgyalni. Mennyire üt el ezen, a művelt államok viszonyainak megfelelő rangtól a magyar állam egyes bíráinak állása! Az elsőfokú királyi bíróságok rendezéséről szóló törvényjavaslat indokolá a a szervezést korszerűnek jelzi. Az akkor benyújtott költségvetés indokolásának bevezetésében az foglaltatik, »hogy a józan takarékosság egyenlően távol áll a fukarságtól, mint a pazarlástók, továbbá »a túlságos takarékosság legkevésbé volna menthető épen az igazságszolgáltatás rendezésénél, a mely az állam elsőrendű szükségei közé tartóz ik«. Ily jelszavakkal lett nálunk a korszerű jogszolgáltatás magva elvetve. A j árandóság tekintetében döntő szempontul szolgált a törvényjavaslat indokolása szerint az, hogy a fizetés fokozat is a helyi viszonyoknak megfelelő legyen. Jellemző e tekintetben, hogy az első törvényjavaslattal Pest-Budán a törvényszéki ülnökök járandósága évi 2,000 forint törzsfizetéssel és 400 frt lakbérilletménynyel lett tervezve, tehát 60, illetőleg 100 és 140°/n-kal magasabban, mint a lakbérilletmény nélkül évi 1,500 frt, 1,200 frt és 1,000 frt törzsfizetéssel javadalmaztatni tervezett vidéki törvényszéki ülnökök és járásbirák járandóságai. Jellemző továbbá, hogy Pest-Budán az egyes birói teendők ellátására szintén 2,400 frt évi járandósággal javadalmazott törvényszéki ülnökök voltak kiszemelve, a mai Budapest fő- és székváros területére tehát, O-Budát kivéve, évi 2,400 frtnál alacsonyabb járandósággal javadalmazott egyes birói állás nem volt tervezve. És ez a korszerű szervezés jelszava mellett mind már oly időben történt, midőn az ország hitelképessége még szerfelett ingadozott, az államháztartás évről-évre nagyobb fedezeti hiányt tüntetett fel és a főváros lakossági száma 82n/o-kal kevesebb volt mint ma. Általánosan ismert tény, hogy a sommás eljárás a jogszolgáltatásban mindinkább nagyobb tért hódit. A legbonyodalmasabb vállalatokból felmerülő peres kérdések a sommás útra tereltetnek, mert a gyakorlat bebizonyította, hogy a per anyaga a nyomozórendszer és a közvetlenség eszközeivel sokkal alaposabban lesz előkészítve a felső bíróság döntő ítélkezése számára, mint az írásbeli rendes eljárással. Tény, hogy ezen már teljes szakavatottságot, sőt olykor még külön szaktanulmányokat igénylő perekben többnyire a fővárosi egyes birák járnak el, — teljesen kizártnak volt tekinthető tehát az a feltevés, hogy az ország fővárosában a sommás jogszolgáltatást oly súlyos anyagi és erkölcsi viszonyok mellett gyakorló egyes birák anyagi függetlensége oly ürügy alatt koboztassék el, hogy rangra nem állhatnak magasabban, mint a vidéki birák ! És mivel akkor, midőn a tiszti állásoknak megfelelő rangosztályok törvénybe iktattatnak, az illető tisztviselők jövőre azt a járandóságot fogják élvezni, mely az állásukkal kapcsolatos rangosztalynak megfelelő, az alól kitérésnek nem volt helye, hogy a fővárosi törvényszéki és járásbirák a VIII. rangosztálynak megfelelő törvényileg rendszeresített 1,<i00 forint és az albírák a IX. rangosztálynak megfelelő 1,100 frtos járandósággal lesznek javadalmazva, arra való tekintetből, hogy a helyi viszonyokból eredő nagyobb igények a lakbér illetménynyel ki nem elégíthetők, (mert az ezen illetményeknél elfogadott 30 és 50"/o- os eltérés az összjárandóságoknál, nem 30 és 50%-os, hanem csak 7 és 10"/o-os eltérést mutat fel). És a pénzügyi bizottság a kormány előterjesztésére e viszásuágot ugy oldotta meg, hogy a fővárosban jövőre bírákká kinevezendők javára 300, illetőleg 400 frtos működési pótlékot rendszeresített, azt a hézagot pedig, mely szerint az elsőfokú birák egyik osztálya sem tartozik a VII. rangosztályba, azzal határozta pótoltatni, hogy a birák összlétszámának 20°/o-a helyre való tekintet nélkül a VH-ik rangosztályba vétessék fel. Eltekintve már most attól, hogy a pótlék egy véglegesen megalkotandó rendszerben lehetőleg kikerülendő* és * A birák törzsfizetésén kivül megállapított pótlékok, személyi, kor-, működési, szolgálati, lakbér- és fővárosi lakpótlékból állanak. Az új eltekintve attól is, hogy az 1891. évi XVII. t.-c. 27. §-ában foglaltak gyakorlati alkalmazása óta az első folyamodású birák immár négy rangosztályt (VI., VII., VIII. és IX. r. o.) tíz fizetési fokozattal foglalnak el, a mi a törvényben megállapított öt éves előléptetési időszak mellett ötven éves szolgálati időnek felel meg; attól az egytől már még sem lehet eltekinteni, hogy ezen négy rangosztályú birák közül a kinevezési rend és a birói hatáskör tekintetében törvényes különbség nem létezik. A mint a fegyverzet tökéletesbitése a hadászatban a régi taktikai szabályokat mind halomra döntötte, ugy a jogszolgáltatásban a törvénykezési reformok a régibb bírósági szervezet átalakítását szintén kikerülhetetlenné tették. Azok a követelmények, a melyek az elsőfokú jogszolgáltatást gyakorló tisztviselők képzettsége tárgyában az 1868-ik évi törvénykezési szabályok alapján támasztattak, ma már elavultak. A modernebb jogszolgáltatás súlypontja az egyes birói intézményre nehezül. Az új sommás eljárás és az azzal kapcsolatos törvénykezési szabályok a gyakorlati életben csak akkor fognak beválni, ha azokat teljesen szakképzett egyes birák fogják kezelni. A társas bíróságoknál az oda elsőfokú elbírálás végett utalt ügyek ellátására — szakavatott tanácselnökök vezetése mellett •— alsóbbíokú birói közegek is alkalmasak; a törvényszékeknél másodfokúkig eldöntendő ügyek elintézéséhez azonban az egyes birói szakképzettséget még felülhaladó birói qualificatio szükségeltetik. Ezen szervezeti átalakulás az 1891. évi XVII. törvénycikkben már kifejezést nyert, mely törvény 27 , 34- és 35. §-ai szerint a kir. törvényszékeknél kir. ítélőtáblai és korlátoltabb hatáskörű albirói, a kir. járásbíróságoknál pedig másodjárásbirói állások szerveztettek. Mivel azonban a kir. ítélőtáblai birák a Vl-ik, a kir. törvényszéki és járásbirák pedig a VIII. rangosztályba tartoznak, annak kikerülése végett, hogy az utóbbi rangban alkalmazottak a VH-ik rangosztály átugrásával a Vl-ik rangosztályba léptettessenek elő, egy a VH-ik rangosztálynak megfelelő új birói állás szervezése célba vétetett. *,;: Egy, a jelen kor igényeinek megfelelő szervezet megalkotásánál a jogszolgáltatást gyakorló közegek hatáskörének megállapításává 1 azoknak fokozatos kiképeztetése is veendő figyelembe; a hatáskörnek tehát olyannak kell lenni, hogy az, a ki azt gyakorolja, az annak megfelelő szakképzettséggel már rendelkezzék és egyidejűleg magát a magasabb hatáskörre gyakorlatilag kiképeztesse. A kezelő szakmától eltekintve, az igazságügyi tisztviselők ügyköre a segédtiszti és birói szakra oszlik. Ugy a segédtiszti, mint a birói szak szervezetének olyannak kell lenni, hogy az egyik a másiknak előkészítő iskoláját képezze. A birói szak szintén két osztályra oszlik, az első folyamodására és a felülbirálóira, ezeknek is ugy kell szervezve lenniök, hogy az elsőnek ügyköre a másikra való előkészítést magában foglalja. A segédtiszti szakban a gyakornoki állás az előkészítő, a jegyzői állás a működő osztályt képezi. Az elsőfolyamodású birói szakban előkészítő iskola nem létezik, a működő) szakban az albirák és birák szerepelnek, a felülbirálói előkészítő iskola az elsőfolyamodású tőrvényszékek másodfokú ügykörében foglaltatik. Az a hézag, hogy az elsőfolyamodású birói szakban előkészítő iskola nincsen, leginkább az egyes birói szakban tűnik fel. A társas birói előkészítő gyakorlat a tanácsjegyzői és előadói ügykörben foglaltatik mert az ebben a szakmában működök a határozatok előkészítése vagy azoknak megfogalmazása által az ügyek elintézésében közvetlenül befolynak A kir járásbíróságoknál alkalmazott aljegyzők az örökösödési. fizetési rendszer gyakorlati alkalmazása után a fővárosi I. oszt. törvényszéki fegyző, ha itélö biróvá előléptetik, törzsfizetéséből 100 frtot vészit. Egy a jöváiosban alkalmazott albiró 15 éves korpótlék címén 325 forintot élvez. Ha pedig a rég kiérdemelt törvényszéki birói fokot elnyeri, az eddigi 1,825 forintnyi nyugdíjalapos járandóság helyett csak 1,600 forintost fog kapni. ** Hogy a VH-ik rangosztályú birói állás címre is megkülönböztetendő, ahhoz kétely alig fér. A fővárosi Vlll-ik rangosztályú biró járandósága most (1600 + 400 + 500 + 100) 2,600 frt lesz, öt év múlva a törtsfizetés 200 frttal emelkedik, összjárandósága tehát 2,800 frt lesz. Mi értelme volna tehát az előléptetésnek és a szolgálati díjlevonás alá eső rangemelésnek, ha ez sem cím, sem egyenruhái rangjel által meg nem különböztetik, a járandóság pedig (2000 + 600) 200 frttal megapad ? Hasonló anomália lesz Fiúméban is. Cím nélkül; rangfelemelés kinevezés útján érthetetlen, lehet járandóságemelés, de ez akkor nem kinevezés útján, hanem az ancienitási jog alapján adományozandó.