A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 24. szám - A katonai büntető törvény jelenlegi stádiumáról

18S keresett bíróságnál a kitűzött zárhatáridő alatt igazolja. Ha az elitéit a zárhatáridő alatt kérvényét be nem nyújtaná vagy közvetlenül a horvát-szlavón kir. orsz. kormány igazságügyi osztályához történt benyújtását nem igazolná: az átkisértetés iránti megkeresés foganatosítandó. Viszont, ha magyar kir. bíróság által elitélt, de HorvátSzlavonországokban tartózkodó egyén terjeszt elő hasonló kérelmet: az e végből akár közvetlenül a vezetésem alatt álló minisztériumnál, akár a lakhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes horvát-szlavonországi bíróságnál beadandó indokolt és magyar fordítással is ellátott folyamodvány tárgyában az intézkedést a vezetésem alatt álló minisztériumnak tartom fenn. Ha magyar kir. bíróság á'tal elitélt egyén szabadságvesztésbüntetése Horvát Szlavonországokban hajtatik végre: a büntetés foganatosítása folytán f.lmerült költségek az itélethozó elsőfokú bíróság mellett alkalmazott ügyésznek kezelése alatt álló bűnügyi átalányból megtérítendők ama bíróságnak, melynek fogházában a büntetés végrehajtatott. 10. A jövedéki kihágások miatt a magyar kir. bíróságok és a horvát-szlavonorsz;'igi kir. pénzügyi bíróságok által megállapított pénzbüntetésnek behajthatlansága esetére kiszabott fogház- vagy elzárás-büntetés szintén kölcsönösen és feltétlenül végrehajtandó. E részben, a mennyiben a horvát-szlavonországi pénzügyi bíróságok által jövedéki kihágás miatt jogérvényesen pénzbüntetésre itélt, de Magyarország területén lakó vagy tartózkodó elítélttől a pénzbüntetés be nem hajtható : az e tárgyban a horvátszlavón hatóságok utján hozzám intézendő megkeresés alapján a vezetésem alatt álló minisztérium fogja az il'ető kir. ügyészt vagy járásbirót a pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztés-büntetésnek végrehajtására utasítani. Viszont, ha a magyar kir. bíróságok által jövedéki kihágás miatt elitélt, de Horvát-Szlavouországokban lakó vagy tartózkodó egyén ellen a behajthatlan pénzbüntetést helyettesitőleg megállapított elzárás-, illetőleg fogházbüntetés hajtandó végre: e végből az illető jövedéki kihágási ügyben első fokban eljárt bíróságnak a vezetésem alatt álló minisztériumhoz kell fordulnia. A büntetés foganatosításának költségei az illető bíróságnak a jövedéki bírságalap feleslegéből minden esetben megtérítendők ; magától értetvén, hogy azok — a mennyiben lehetséges — az elitélt vagyonából hajtandók be. 17. A horvát-szlavon-dalmátországi bán ur az alája rendelt igazságügyi hatóságokhoz e tárgyban megfelelő tartalmú körrendeletet intézett. Kelt Budapesten, 1893. évi június hó 1-éu. Belföld. A katonai büntető törvény jelenlegi stádiumáról következőleg nyilatkozott Szilágyi igazságügyminister a delegáció hadügyi albizottságának f. hó 7-én tartott ülésében. Szilágyi Dezső jgazságiigyminister röviden előadja a tárgyalások menetét. 1X90. január havában a hadügyi minisztériumtól egy munkálatot kapott e cím alatt: »Neue Grnndziige zum Entwuríe einer Militaer-Strafprozessordnung.« E munkálat mintegy 21 cikkből állt, melyek mindenike több pontra oszlott. I S'JO juniusban erre terjedelmesen és kimeritó'leg felelt és mindenütt, a hol az alapelvekkel egyet nem értett, konkrété megjelölte azon alapelveket, melyek szerint a büntető eljárás készítendő volna Egyszersmind konstatálta azon alapelveket, melyek ellen észrevétel nincs. 1891. augusztus 10-én vette a közös hadügyminiszter feleletét, melyben jelentékeny közeledés foglaltatik, de még maradtak fenn lényeges különbségek különösen négy pontra nézve: a vizsgálati fogságra vonatkozó jogorvoslatra és formára, a jogtudós védelem, továbbá a nyilvánosság szabályozására és a legfőbb biróság előtt a szóbeliség keresztülvitelére, a melyek a katonni perrendtartásnak mindenütt legnehezebb pontjai közé tartoznak. 1891. október 13-án felelt erre és elismerve az álláspontok jelentékeny közeledését, mégis azon véleményének adott kifejezést, hogy az emiitett négy irányban való egyetértés nélkül az ily alapokon kidolgozott büntető perrendtartást a törvényhozás elé nem terjeszthetné. Ezen jegyzékre Írásbeli válasz nem érkezett, hanem 1892. áprilisban vagy májusban személyesen értekezett a hadügyminiszterrel és értesült arról, hogy az alapelvek új bizottsági tárgyalás alá bocsáttattak oly irányban, hogy a különbö/ö álláspontok kölcsönös egyeztetése előkészíttessék. Es arról is hivatalosan értesült, hogy mihelyt ezen új operatum készen lesz, a bizottsági tárgvalások alapjául fog szolgálni az illetékes ministeriumokkal. Szóbelileg hivatalosan értesült később arról is, hogy ezen munkálat a honvédelmi minisztereknek megküldetett és' ugy, a mint ez eddig is mindig történt, elébb a három katonai minszterium közt fog tárgyaltatni, és ezen tárgyalás eredményei az illető igazságiigyminiszterekkel közöltetni fognak. Arról is értesítve van hivatalosan, hogy a három minisztériumból összeállított szakbizottság épen ezen operatum Felett jelenleg is tárgyal és a cél az, hogy ezen új alapokon az egész perrendtartás tervezete elkészíttessék és így az illető igazságügyi minisztériumoknak megküldessék. Téves tehát azt feltételezni, hogy itt az előkészítési munkálatok szünetcinek, vagy hogy a dolog félreértetett. Szóló mindig konkrété formulázta eltérő felfogásait. Ha egyetértés nem jött létre, ez csak objektív okok folytán történt és arról, hogy az igazságügyminisztert mulasztás vagy késedelmezés terhelné, szó nem lehetett. Egyszersmind alkalmat vesz magának a hírlapi közlemények alapján áttérni az előadónak tulajdonított azon megjegyzésre, hogy vannak személyi akadáhok is, a melyek a javaslat létrejöttét hátráltatják. Ez a kifejezés, ha mondatott és igy mondatott, többféle magyarázatra alkalmas és félreértéseket teremthet, ezért annak értelme iránt felvilágosítást kér. Részéről kijelenti, hogy mindazon tényezőknél, melyekkel a tárgyalást folytatta, teljes courtoisiet és készséget tapasztalt az eltérő nézetek egyeztetésére. Ezért személyi akadályokat megkülönböztetve a tárgyiaktól fenforgóknak nem talált. A budapesti ügyvédi kamara f. hó 5-én délelőtt rend kívüli közgyűlést tartott Győry Elek elnöklete alatt. A közgyűlés első tárgya az érdemekben gazdag volt elnöknek, Hodossy Imrének, a kamara tiszteletbeli elnökévé való megválasztása volt. A közgyűlés egyhangúlag és lelkesedéssel Hodossyt a kamara tiszteletbeli elnökévé választotta. Következett ezután egy másik indítvány tárgyalása, a mely Jókai Mórt ötven éves írói jubileuma alkalmából a kamara dísztagjává ajánlja megválasztani. Dr. Schönfeld Artúr ebbeli indítványát a következő szép szavak kíséretében ajánlta elfogadásra: Jókai Mór, ki ez idén üli meg irói működésének fálszázados jubileumát, közel 50 esztendő óta okleveles ügyvéd. Es midőn most arról van szó, hogy a magyar ügyvédi kar, mely hivatásánál, tagjainak buzgóságánál fogva hazai kulturáuk legjelentékenyebb tényezői között foglal helyet, e kultúrának 50 év óta egyik legdicsőbb vezérbajnoka iránt hálás elismerésének adjon kifejezést, akkor — ugy hiszem — Jókai Mórnak a nemzeti közművelődés terén irodalmunk felvirágoztatása körül szerzett, az egész művelt világ által elismert érdemeinek méltatását megkísértenie sem kell. Hiszen tudja, hogy Kossuth Lajosnak, a kamara eddig egyetlen dísztagjának, kiválóan méltó társa lesz Jókai Mór, kinek nimbussal környezett neve, miként a Kossuthé, ez ügyvédi testüle're mindenkor fényt és dicsőséget fog árasztani. A közgyűlés ez indítványt is nagy lelkesedéssel tette magáévá. A közgyűlés ezután a kamarának az ügyvédi rendtartás tárgyábau elkészült törvénytervezetre vonatkozó amaz észrevételei tárgyalásához fogott, a melyet a fővárosi ügyvédség Szilágyi Dezső miniszterhez fog előterjeszteni. A részleteknél a 7. §. körül támadt nagyobb vita. A törvénytervezet ugyanis új intézményi, nevezetesen a diploma megszerzésén kivül az ügyvéddé avatást kívánja életbsléptetni, a miért bizonyos díjak lesznek fizetendők. Miután ezt a kamara sem ellenzi, dr. Rácz Géza azt indítványozta, hogy ha már magát az intézményt meg is honositanák, a szegénységüket igazolók a díjak fizetése alól felmenthetők legyenek. Friedm a n n Bernát, Enyiczkey Gábor és dr. Zsigmondy Jenő felszólalásai után az indítványt elvetették. Ugyancsak nagyohb vitára adott alkalmat a 20. §. is, mely fegyelmi ügyekben a kúriai felebbviteli tanácsot ugy kontemplálja, hogy az felerészt ügyvédekből álljon. A tervezet ezzel eleget tett a kamara régi óhajának, a mihez rcost még azt kívánná keresztülvinni, hogy a tanács ügyvéd-tagjait a kamara közgyűlése válassza meg. Ezzel szemben dr. li I e u e r Soma oly értelmű indítványt terjesztett elő, hogy a fegyelmi felebbviteli tanács is tisztán ügyvédekből álljon. A közgyűlés azonban, meghallgatva dr. Zsigmondy Jenő, F r i e rimán n Bernát és dr. Arkay Kálmán érveléseit, a kamara álláspontja mellett nyilatkozott. -- Győry Elek elnöklete alatt folyó hó 7-én folytatta a vasárnap félbeszakított közgyűlését, a melyen az ügyvédrendtartás törvénytervezetének tárgyalását kezdették meg. Az annak idején kiküldött huszonegyes bizottság véleményének részletes tárgyalása során a legtöbb szakaszt ma is változatlanul elfogadták. Az igazságügyminiszterhez fölterjesztendő véle menyes jelentésen csak itt-ott akad valami stiláris módosítani való. A törvénytervezet hatvankettedik szakaszát a bizottság ugy javasolja módosítani, hogy az ügyvéd, mihelyest képviselete m e g s z ü n t, jogosítva legyen költségeinek megállapítását követelni. — Dr. Végh Arthur rámutat a mostani birói gyakorlatra, a melylyel szemben azt ajánlja felvenni, hogy a biróság az ítélet meghozása előtt külön végzéssel állapítsa meg ily esetben az ügyvéd költségeit. Most ugyanis mindig azzal utasítják el az ügyvédet, hogy várjon az ítélet meghozásáig. — Dr. R e i n i t z Jakab is tesz egy stiláris módositványt, a kamara azonban dr. Nagy Dezső ellenző felszólalása után mind a két indítványt elvetette, de a Végh-féle indítvány megokolását a felterjesztésbe iktatni határozta. — Dr. P a p p József oly értelmű indítványt tesz, hogy a költségeket megállapító végzés perlés nélkül is végrehajtható legyen. Miután dr. Friedmann Bernát és Sztehló Kornél előadó is hozzászólottak a kérdéshez, a közgyűlés ezt az indítványt is leszavazta. A 72. §-hoz érve, dr. Rácz Géza kimondandónak tartja, hogy 500 frtot meghaladó perekben mindenféle beadványt csak ügyvédi elleüjegyzéssel lehessen beadni. Miután Győry Elek elnök arra figyelmeztet, hogy az ügyvédi kényszer kérdése napirenden nem lévén, ezúttal nem tárgyalható, abba a közgyűlés nem is bocsátkozott bele, hanem a szakaszt változatlanul elfogadta. Nagyobb vitát még csak a 132. §. idézett elő, a hol dr. Szohner Lajos a választmány indítványával szemben, fegyelmi ügyekben a kir. ügyész jogkörének restringálása mellett szólalt föl. Dr. Enyiczkey Gábor egészen mellőzni kívánja a kir. ügyészt. Szóltak még dr. Kern Tivadar, dr. Reményi Antal, dr. Burián Béla, dr. Rácz Géza és dr. Sztehló Kornél, mire szavazásra került a sor és az összes indítványok elvetésével a választmány indítványa fogadtatóit el. A többi szakaszok vita nélkül elfogadtattak. Végre dr. Szohner köszönetet mond az elnöknek és az előadónak kifejtett munkásságukért, mire az elnök az ülést berekesztette. Az országos ügyvéd-gyűlés előkészítése Szegeden. Az »országos ügyvéd-gyülés« előkészítő bizottsága a szegedi és vidéki tagok élénk részvéte mellett május hó 28-án délelőtt dr. Rosa ügyvédi kamarai elnök elnöklete mellett ülést tartott. Az előkészítő bizottság mindenekelőtt magáévá tette a mult héten megtartott értekezletnek azon határozatát, hogy az ügyvéd-