A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 22. szám - Az uzsora

88 részéről birói végrehajtás utján 1891. évi jul. 30-án lefoglalva lett. Minthogy pedig panaszos a feljelentésében maga elismeri, hogy ezen végrehajtási foglalásról, tehát a beállott károsításról is már a következő napon, vagyis 1891. évi jul. 31-én tudomást szerzett, ennek dacára azonban feljelentését csak 1891. nov. ll-én, tehát a btk. 112. §-ban előirt három havi időn túl adta be és igy ezen a btk. 390. §. értelmében csak a sértett fél indítványa folytán üldözhető cselekményre nézve a vádemeléshez való joga megszűnt, ezeknél fogva ezen ügyben a további bűnvádi eljárást megszüntetni kellett. A budapesti kir. ítélő tábla (1892. évi szeptember 19. 7,843. sz. a.): A kir törvényszék végzését helybenhagyja. Indokok: A kir. törvényszék a bűnvádi eljárást panaszolt ellen azért szüntette meg: mert a panaszos cég indítványát a btk. 112. §-ban előirt 3 havi időn tul, tehát elkésetten, mert csak 1881. nov. ll-én terjesztette elő, holott a panaszló ellen foganatosított végrehajtásról már 1891. évi jul. 31-én tudomása volt. A kir. itélő tábla ezt az indokolást el nem fogadhatja. A vizsgálati iratok tanúsága szeriut a kir. törvényszéknek végzése, melylytl panaszlott ellen a kérelmezett csődnyitásnak hely nem adatott, 1891. évi okt. 9-én kelt. Panaszos cégnek tehát bizonyára legalább néhány nappal későbben kézbesittetett s habár a kézbesítés napja tudva ninc-', a végzés kelte szerint kétségtelen, hogy az 1891. évi november ll-én beadott feljelentés a csődnyitást megtagadó végzés kézbesítésétől számítva három hónapon belül adatott be. Az inditványi határidő pedig a csődnyitást megtagadó végzés kézbesítésétől számítandó. Mert az iránt eltérnek ugyan a nézetek, vájjon a btk. 387. §-ában a csődnyitásnak megtagadása a bűntettnek tényálladékához tartozik-e, tehát a tényálladéki elemet vagy pedig u. n. perelő feltételt képez-e, de az iránt nincs és nem lehet kétség, hogy a két nézetnek bármelyike fogadtassék is el, a csődnyitás kérdésének tisztába hozatala előtt a 387. §-ba ütköző büntető cselekmény miatt az indítványt előterjeszteni nem lehet. Nem akkor, ha a csődnyitás el nem rende'ése tényálladéki elemet képez, mert ez esetben a csődnyitás megtagadása előtt bevégzett büntetendő tényálladék nincs s e'követett bűntett vagy vétségről szó sem lehet. Nem akkor, ha a csődnyitás megtagadása perelő feltételt képez, mert a feltétel beállta előtt bűnvádi eljárásnak lehetősége kizárva van. A kir. itélő tábla azért a kir. törvényszéknek azt az indokát mellőzi. A végzésnek érdemleges részét ennek dacára, de más indokból és pedig azért hagyja helyben, mert a vádlott terhére rótt cselekmény csőd esetében nem a btk. 414. §-ának 3. pontját, hanem a vétkes bukásnak vétségét képező 416. §. 4. pontja állapítaná meg, a mennyiben panaszlottnak már nemcsak az esik terhéro, hogy fizetésképtelenségének tudata dacára a csődkérvény beadásának elmulasztása által alkalmat szolgáltatott arra, hogy vagyonára egyik hitelezője, A. Henrik végrehajtás utjín zálogjogot szerzett. Minthogy pedig a 387. §. alá csak a 414. §-ban meghatározott cselekmények tartoznak, a vétkes bukásnak esetén kivül büntetendő cselekményt nem képeznek, panaszlott ellen a btk. 1. §-nak felhívásával büntetendő cselekmény hiánya miatt a további eljárást megszüntetni kellett. A m. kir. Curia (1893. febr. 10. 10,959. sz.) : Mindkét alsóbb fokú bíróság végzésének megváltoztatásával a vádlott a btk. 387. i?. alapján csalás bűntette miatt vád alá helyeztetik s az első fokú bíróság az eljárás törvényszerű folytatására és különösen arra utasittatik, hogy a kir. ügyész indítványában jelölt bizonyítás anyagához a 22. naplótétel alatti végzések alapján foganatosított végrehajtás és árverés iratai is a végtárgyaláshoz beszereztessenek ; mert vádlott ellen az a panasz, hogy a panaszos cégtől 155 frt 25 krnyi árút rendelvén, midőn ezért fizetnie kellett volna, magát arra képesnek színlelve, hitelhosszabbitást kért, azzal a ravaszul kieszelt fenyegetéssel, hogyha ellene kereset adatik be, ö azonnal csődöt fog mondani, holott akkor kezében volt már az a -ornmás végzés, melynek alapján egyik hitelezője A. Henrik az ő összes vagyonát lefoglaltatta, melynek folytán ő magát a följelentéshez csatolt csődbirósági végzés szerint minden vagyonából kivetkőztetve a panaszos céget megítélt követelése erejéig megkárosította. Minthogy ez a panasz a vizsgálat adataival a jogos vádláshoz elegendőképen van támogatva, mely szerint alapos a gyanú, hogy vádlott a panaszos megkárosítására irányzott szándékkal a másik hitelezőjét zálogjog engedélyezése által kedvezményben részesítette (btk. 414. §. 3. pontja), a kir. itélő tábla végzésében pedig alaposan ki van fejtve, hogy a bűnvádi eljárás folytatásának első feltételei fenn nem forognak : a vád alá helyezés indokolt. Ügyvédi rendtartási ügyekben. A ki magaviseleténél fogva a közjegyzői állás tekintélyét sértve, ez alapon az illetékes hatóság által a közjegyzői állás további betöltésére alkalmatlannak találtatott, ez a hasonló törrényes irarantiával oltalmazott üaryvédi kar lajstromába sem mutatkozik felvehetőnek. A kassii ügyvédi kamara választmánya (1893. febr. 7. ; 56. sz.): B. Lajos folyamodót ezen kamara ügyvédeinek lajstromába való felvétel iránti kérelmével elutasítja, stb. Indokok: Folyamodó ügyvédi képesítését az A. és B. | alatt csatolt ügyvédi oklevéllel szabályszerűen igazolta ugyan, azonban azon kérelme, hogy ezen kamara ügyvédeinek lajstromába felvétessék, ha kimutatta volna i« az 1874: XXXIV. t.-c. 2. §. i értelmében, hogy ezen kamara területén állandóan lakik, még | sem lenne teljesíthető. Folyamodó ügyvédi oklevele ugyanis 1886. évről lévén keltezve; tekintve, hogy azon idő óta ügyvédi gyakorlaton kivül más foglalkozást is űzött, más állást is viselt; vizsgálat tárgyává volt teendő, vájjon az ügyvédi gyakorlaton kivül űzött foglalkozása, illetve viselt más állása körében oly magaviseletet tanusitott-e, mely az ügyvédi állás tekintélyével összefér s vájjon előélete az 1874: XXXIV. t.-c. 3. §-ában az ügyvédek lajstromába való felvétel megtagadásának okául felsorolt tények valamelyikét fel nem tünteti-e ? A kassai ügyvédi kamara választmánya a kérvényhez E. alatt csatolt 144/891. számú curiai Ítélet s ebből folyólag a debreceni kir. törvényszék, mint közjegyzői fegyelmi bíróságtól hivatalból beszerzett és 56/893. sz. a. beérkezett ügyiratokból a felvétel megtagadásának törvényes okául szolgáló tényt megállapitandóI nak véli. A hivatkozott iratokból kitűnik ugyanis, hogy folyamodó, | ki 1876. dec. óta Huszton, mint kir. közjegyző működött, az ! 1886: VII. t.-c. 42. §-nak 2. pontjáb i ütköző vétség — ittasság — miatt fegyelmi úton ezúttal a közjegyzőségről elmozdításra jogerejűleg elitéltetett. A ki magaviseleténél fogva a közjegyzői állás, vagy a közjegyzői kar tekintélyét sértve, ez alapon az illetékes hatóság által a közjegyzői állás további betöltésére alkalmatlannak s közjegyzői állásától elmozditanriónak találtatott, az a hasonló törvényes garantiával oltalmazott ügyvédi állás és ügyvédi kar tekintélyének érzékeny csorbítása nélkül (1874 : XXXIV7. t.-c. 68. §. ! 6. pont, 70. §. 4 pont) az ügyvédek lajstromába sem mutatkozik felvehetőnek, még pedig azért nem, mert azon eljárás vagy magaviselet, mely a közjegyzői állás vagy közjegyzői kar tekintélyét sérti s a közjegyzőt állása megtartására képtelenné teszi »a magával tehetetlen ittas állapota, a közjegyző és ügyvédre nézve egyaránt gátló ok a hivatásszerű nagy felelősséggel járó kötelességek törvényszerű teljesítésében. Ezeknél fogva s mert folyamodót, ha a hivatkozott iratokkal constatált fegyelmi vétséget ügyvédi minőségben követte volna el, őt az ügyvédség gyakorlatától el kellett volna mozdítani s mert a közjegyzőségtől fegyelmi úton történt elmozdítás az ügyvédségtől való elmozdítással a szőnyegen lévő kérdés tekintetében egyenlő hatálylyal birónak tekintendő s mert végül az igazságügy terén működő közegek, t. i. birói, ügyészi, közjegyzői és ügyvédi kar tagjai külön törvények által ugyan, de azonos módon és különbeni fegyelmi eljárás, esetleg hivatalvesztés terhe alatt egyaránt köteleztetnek az állásuk és karuk egymástól nem különböző tekintélyének megfelelő, teljesen azonos magaviselet tanúsítására s a törvénybe ütköző társadalmi magaviselet alapján történt elmozdítás a kölcsönösség elve szerint a fentebb felsorolt többi állások betöltésére is képtelenné tesz, annál is inkább, mert a törvény az ügyvédség gyakorlásához ép oly s nem kevésbé kifogástalan magaviseletet követel, mint a birói, ügyészi hivatal, vagy a közjegyzői állás betöltéséhez, folyamodót az 1874 : XXXIV. t.-c. 3. §, alapján, de a 19. §. nyomán is, mely az ügyvédi kamarák feladatát az ügyvédi kar tekintélyének megóvására is kiterjeszti, kérelmével elutasítani kellett. A m. kir. Curia (1893. ápr. 21. 3,139. sz.) : A kassai ügyvédi kamara határozata indokainál fogva helybenhagyatik. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-t>ől. Csődök: Ignatz Janovitz e., budapesti tszék, bej. jun. 26, félsz, jul. 25, csb. Wettstein Gyula, tmg. Radocza János. — Rosenstock Regina e., nagyváradi tszék, bej. jun. 30. félsz. jul. 11, csb. Jelentsik István, tmg. Szokoly Tamás. — Teleki Soma e., nagyváradi tszék, bej. jun. 28, félsz, jul. 4, csb. Jelentsik István, tmg. Neszler József. — Fischer Lipót e., kaposvári tszék, bej. jul. 6, félsz. jul. 10, csb. Perczel Ákos, tmg. dr. Rózsa Ernö. — Heinrich János e., n.-kikindai tszék, bej. jul. 5, félsz. jul. 31 csb. Hoffmann Frigyes, tmg. dr. Kácser Zsigmond. — Kobn Mór e., beregszászi tszék, bej. máj. 25, félsz. jun. 5, csb. Tolvay Gyula, tmg. Füzesséry Gábor. — Fisclier Adolf e., kaposvári tszék, bej. jun. 19., félsz. jun. 30, csb. dr. Kramer József, tmg. Matolcsy Sándor. Pályázatok: A miskolci kir. tvszéknél jegyzői áll. jun. 2-ig. — A debreceni kir. tvszéknél aljegyzői áll. jun. 2-ig — A szerencsi kir. jbiróságnál albiróiáll. jun. 2-ig. — A vámos-mikolai kir. jbiróságnál j á r á s b i r ó i áll. jun. 2-ig. — A temesvári kir. tvszéknél jegyzői áll. jun. 2-ig. — A csákovai kir. jbiróságnál albirói áll. jun. 2-ig. — A csurgói kir. jbiróságnál albirói áll. jun. 2-ig. — A budapesti keresk. és váltó tvszéknél jegyzői áll. jun. 4-ig. — A szegedi kir. tvszéknél jegyzői áll. jun. 4-ig. — A zombori kir. ügyészségnél ügyészi áll. jun. 4-ig. — A ni.-vásárhelyi kir. tvszéknél birói áll jun. 6-ig. — A nagyváradi kir. tvszéknél jegyzői áll. jun. 6-ig. — A pozsonyi kir. ügyészségnél al ügy és zi ál', jun. 7 ig. — A szatmárnémetii kir. jbiróságnál albirói áll. jun. 7-ig. — A nagyváradi kir. tvszéknél albirói áll. jun 7-ig. Nyomatott a „Festi könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Holü-utca 7. sz.