A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 21. szám - Felsőbiróságaink elvi határozatai

A JOG. 167 Különösen pedig feliratot kérünk intézni a bel- és igazságügyminisztériumhoz a 2,608/1890. számú belügyminiszteri rendelet tarthatatlansága miatt. Ezen rendelet sem törvényen, sem országgyűlési felhatalmazáson nem alapulván, nemcsak a polgári szabadságot védő fele bezési jogot sérti meg, hanem a visszaéléseknek magvát hordja magában a közigazgatási hatóságok gyakorlatában. Felhívjuk figyelmét az ügyvédi karnak, hogy éber figyelemmel kisérje a közigazgatási hatóságok bíráskodását és ne molaszszák el a legcsekélyebb jelentőségű törvénysértést is a nyilvánosság fekete táblájára kifüggeszteni, mert csak igy óvhatjuk meg magunkat a mindennapos támadásoktól. A mi az irányomban elkövetett jogsérelmeket illeti, miután azok egyenként és összesen a magyar büntetötörvényvnek a hivatalos hatalmi visszaélésről rendelkező 471. és 475. §-aiba ütköznek, ezek alapján meg fogom indítani a fenyítő eljárást. Remélem, hogy a kir. bíróságok meg fogják tanítani a fent tisztelt alkapitány urat, hogy miképeu kellett volna neki hivataloskodása idejében tisztelni a törvényt és az ügyvédi jogokat !* Vályi Nagy Gusztáv, debreceni Ügyvéd. Irodalom. Felsőbíróságaink elvi határozatni. A kir. Curia és a kir. itélő táblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye. Készitette : dr. Márkus Dezső, ügyvéd. Második, bővített és javított kiadás. I. kötet: Dolog és kötelmi jog. Budapest, 1893. Grill Károly cs. és kir. udvari könyvkereskedésében. Az első kötet ára 5 frt. E gyűjtemény a kir. Curiának és a kir. itélő tábláknak 1870. óta hozott és bárhol közétett elvi jelentőségű határozatait szigorúan tudományos rendszerben foglalja magában, ugy hogy mindenesetre vonatkozóan együtt található benne az egész hazai joggyakorlat, az eltérő gyakorlat különös feltüntetésével. E gyűjtemény minden más esetgyüjteményt fölöslegessé tesz, mert a szaklapokban megjelent összes határozatokat is felöleli a forrás pontos közlésével. Csak a határozat lényegtelen részei maradtak ki, ellenben a döntést magát mindig az illető bíróság saját szavaival közli, nehogy a közlés hitelességéhez kétség férjen. Ezenfelül magában foglalja még e gyűjtemény az összes magyar jogforrásokat és ugyancsak minden egyes címnél pontosan és kimerítően fel van sorolva a vonatkozó magyarjogi irodalom. E mü megszerzése tehát azon megbecsülhetetlen előnynyel jár, hogy birtokosa a lehető legkönnyebben áttekinthető alakban, egyúttal azonban feltétlenül megbízhatóan együtt találja az egész magyar törvényhozást, az egész magyar bírói gyakorlatot és az egész magyarjogi irodalmat, beleértve a szaklapokban megjelent összes cikkeket is. Bátran mondhatjuk, hogy hasonló munkát egyetlen irodalom sem mutathat fel és teljes joggal tekinthető e gyűjtemény a hazai élő jog kimerítő lexiconának, melyet ép oly kevéssé nélkülözhet a gyakorlat embere, mint a búvárkodó tudós. Az óriási és hasonló alakban nálunk eddigelé egyáltalán fel nem dolgozott anyag gazdagsága dacára, a munka árát ivenként 12'/2 krral állapították meg, oly árban tehát, melynél olcsóbbat ilyen tudományos munkáért sem nálunk, sem a külföldön nem fizettek. Az egész mü öt kötetben fog megjelenni, körülbelül 200 ivnyi tartalommal (közel 10,000 eset), ugy hogy egy-egy kötet 40 ivre fog terjedni. Minden kötethez külön tartalommutató van csatolva, az ötödik kötetet pedig az egy, az egész műre kiterjedő, lehető legrészletesebb betűrendes név- és tárgymutatóval fejezi be, melynek segítségével minden kérdésre pillanat alatt választ nyerhetni. Magunk részéről is a legmelegebben ajánljuk t. olvasóink figyelmébe e nagybecsű munkát. A polgári házasságról. Irta: Pártos Béla budapesti ügyvéd. Budapest 1893 Eggenberger-féle könyvkereskedés kiadása. Ara 60 kr. Ezen füzetecske ugyan nem szorosan véve jogi tartalmú, de tárgyalja a kérdést jogilag is, miért is ismertetését kötelességünknek tartjuk. Szerző különben mondhatni minden oldalát ezen nagy politikai kérdésnek szakavatottan és a lelkiismereti szabadság szempontjából lelkesedéssel tárgyalja. A művocskét olvasóink szives figyelmébe ajánljuk. Vegyesek. A legszorgalmasabb három kir. tábla. A szegedi, a melynél ülésben előadott 13,005 darabból e g y bíróra esik i'12,005 : 12 =) 59P/22, a pécsi, ahol 8,176 ülésben elintézett ügydarabból egy biróra esik (8,176 : 13 =) 62812/i3 és a pozsonyi, hol 6,714 ügydarabból 1892-ben esik (6,714 :12 =) 559n/i2 darab egy biróra. A budapesti ügyvédi kör Konkoly-Thege József elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tárgya a megüresedett * Ezen érdekes adalékot az ügyvédség kérdéséhez a »üebr. kir. tábl. Ért.* után közöljük. A szerk. I elnöki állások betöltése volt. Unger Alajos elnök és Baintner j Imre alelnök ugyanis lemondtak állásaikról. A választmáuy egyúttal azt is indítványozta, hogy Hodossy Imre és Szedenics János i tiszteletbeli tagokká választassanak. A titkos szavazást megtartotl ták s a beadott összes szavazatokkal megválasztották tiszteletbeli tagokká Hodossy Imre és Szedenics Jánost; elnök lett Szedenics János, alelnök Bernáth Béla. Az eredményt a tagok zajos éljenzéssel vették tudomásul. A Bernáth Béla megválasztása által megüresedett titkári állásra titkos szavazás utján az összes szavazatokkal Márkus Dezsőt választották meg. Az új elnökök üdvözlése után a közgyűlés véget ért. Az új igazságügyi palota építése tárgyában beadott törvényjavaslatot a képviselőház f. hó 15-én elfogadta. A budapesti legfőbb bíróságok kisvárosias épületét, mely szinte szégyenszemre állt a fejlődő Budapest palotasorai közt, legfeljebb egy-két évig tűrik meg a belvárosban. Áldozatul esik az eskütéri hidnak s az ezzel járó belvárosi szabályozásnak. Az igazságügyminister már gondoskodott is róla, hogy mire a Ferenciek - terén megteszik az első csákánycsapást, a régi helyében új fényes palota emelkedjék. A minister ma nyújtotta be a törvényjavaslatot, mely a szükséges költségek fedezésére kér felhatalmazást. Az igazságügyi palota 1,810 négyszögöl területen négy utcára épül, szemben az új országházzal, az igazságügyministerium északi szomszédságában, melytől az alkotmány-utca választja el. Főhomlokzata az országház előtt lévő térre fog tekinteni, a többi oldalokon az alkotmány-, honvédés Szalay-utcák határolják. Az épitési költségeket 2.18.3,000 frtra irányozzák elő, mely összeget a pénzügyministeriumban kezelt biztosítéki alapból fedezik. Az új palotában a Curiát, a budapesti ítélőtáblát, a koronaügyészséget és a budapesti főügyészséget helyezik el. Hodossy Imrének a budapesti ügyvédi kamara tiszteletbeli elnökévé leendő megválasztása tárgyában huszonhét kamarai tag, névszerint: dr. Burián Béla, dr. Sik Sándor, dr. Rác Géza, id. dr. Környei Ede, dr. Fried Adolf, Lövészy György, Arkay Kálmán, dr. Liedemann Károly, Kiss Albert, Konkoly-Thege József, Craus Gyula, dr. Friedmann Bernát, dr. Kern Tivadar, dr. Darvai Fülöp, dr. Végh Arthur, dr. Bleuer Samu, dr. Nagy Dezső, dr. Mezei Sándor, dr. Pap József, dr. Keresztessy József, dr. Kelemen Lajos, dr. Karácsonyi Jenő, Matuska István, Köves György, dr. Siegmund Vilmos, dr. Szedenics János indítványt nyújtott be. Ez indítvány a május 28-án megtartandó rendkívüli I közgyűlés napirendjére tűzetett ki. Ez inditványt ügyvédi körökI ben általános lelkesedéssel karolták fel. Az ügyvédi kar háláját akarja leróni e férfiú iránt, a ki tizenöt éven át oly odaadással és tapintattal vezette a kamara ügyeit, másrészt kifejezést kiván adni tiszteletbeli elnökké való megválasztása által annak, hogy őt szellemileg fejének tekinti és az ügyvédi kar érdekében kifejtendő munkásságára a jövőben is számit. Az ügyvédi rendtartás javaslata felett való tárgyalásait a budapesti ügyvédi kamara választmánya több napon át folytatott üléseiben befejezte. A választmány a törvénytervezetet általánosságban elfogadandónak véleményezi és annak többrendbeli előnyeiről elismeréssel emlékezik meg. A részletek tekintetében a választmány beható tanácskozásokat folytatott és több rendbeli célszerű módosításokat javasol. A törvénytervezet és a választmányi véleményes javaslat megvitatása és az igazságügyminiszterj hez iutézendő felterjesztés megállapítása céljából a kamara elnöke I a rendkívüli közgyűlést 1893. évi május hó 28-ára hivta egybe. A miskolci ügyvédi kamara folyó hó 14-én tartott közgyűlésén a választások megejtetvén, a következők választattak a I tisztikarba : Elnök: Kovács Lajos. Helyettes elnök: Bizony Ákos. Titkár: Lengyel Lajos. Ügyész: dr. Frankfurter Sándor. Pénztárnok: Petro józsef. Választmányi tagok: Sassy I István, Mikuleczky István, dr. Hollaender Gusztáv, Bársony János, dr. Gencsi Samu, dr. Glós Károly, Szafifka Pál, Fodor Pál. Póti tagok: dr. Klein Ignác, dr. Molnár Gyula, dr. Kürcz Jakab, I dr. Nagy Péter. Szabad lábra helyezések esetében a szegedi kir. ítélőtábla azon dicséretes gyakorlatot követi, hogy a szabad lábra helyezést elrendelő végzést az elsőfokú bírósághoz magából az ülésből express levél módjára küldi meg. A fegyház öröme. Kegyelmi tanács volt a munkácsi fegyintézetben e hó 13 án, melyen a fegyintézet igazgatóján, lelkészein és tanítóján kívül Arnold Sándor beregszászi kir. törvényszéki elnök, dr. Böszörményi kir. ügyész, Füzesséry s Mislinszky közigazg. bizottsági kiküldöttek vettek részt. 18 jó magaviseletű fegyenc ügye lett tárgyalva, kik büntetésök két harmadrészét kifogástalanul töltvén ki, a törvény értelmében büntetésök hátralevő idejére feltételes szabadságra lesznek bocsátandók. A felügyelő-bizottság 14 fegyencet talált feltételesen szabadságra bocsátandónak s ez iránt az igazságügyministerhez ajánlatukat már fel is terjesztették. Az önkényes gondnoki kirendelések és esődkiosztások ellen. A bécsi ügyvédek már 1884-ben állást foglaltak azon botrányos eljárás ellen, melyet a törvényszéki elnökök és birák a tömeggondnokságok és egyéb gondnokságok osztogatásánál követnek. Az alsó-ausztriai ügyvédi kamara választmánya az utóbbi időben