A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 21. szám - A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat a képviselőházban

164 gáltatása 30 napnál tovább késik a szállítási határidő lejárata után (33. cikk). A vasutak kártérítési kötelezettségének második esetére, a fuvaridŐ" elmulasztására szint hi szigorúbb szabályokat állapit meg ez egyezmény kereskedelmi törvényünknél. Mig ugyanis az utóbbi szerint a fuvarozó felelőssége alól menekül, ha csak azt igazolhatja, hogy a késedelmet a rendes fuvarozó gondosságával nem lehetett elkerülni (400. §.), addig az egyezmény 39. cikke szerint a végből azt kell igazolnia a vasútnak, hogy a késedelem okát egyáltalán (tehát nemcsak a rendes fuvarozó gondosságával) el nem háríthatta és hogy azt nem maga a vasút idézte elő. Szigorítja továbbá a vasutak felelősségét késedelem esetére az egyezmény 40. cikke, midőn a szállítási határidő elmulasztása esetére a kár bizonyítása nélkül is megtérítést rendel, mely a késedelem mérvéhez képest fokozatosan emelkedik. Legmagasabb határa ezen megtérítésnek rendszerint a fuvardíj fele, ha pedig szállítási érdekbevallás történt, az egész fuvardíj, de a bevallott érdeket a kártérítés semmi esetre sem haladhatja tul. Ezen szabályok szerint igényelhető megtérítés a szállítási határidő elmulasztásáért kár igazolása nélkül. Ha azonban a kár igazoltatik, ugy az egészben megtérítendő; ez esetben a kártérítés határát a bevallott szállítási érdek, ha pedig ilyen bevallás nem történt, a fuvardíj összege képezi. Kimondja az egyezmény 27. cikke, hogy az árút felvevő vasút felelős a következő vasutak vonalain történendő szállításért is és minden következő vasút az által, hogy az árút az eredeti fuvarlevéllel átveszi, a fuvarozási szerződésbe belép és önálló kö telezettséget vállal a fuvarozásnak a fuvarlevél értelmében való végrehajtására. A feladó, iiletőleg átvevő fél azonban kártérítési igényét csak vagy az első vagy az utolsó vagy végül azon közbenső vasút ellen érvényesítheti, melyen a kár valósággal történt és ezen választási jog is megszűnik a kereset meginditásával egyik vasút ellen. Egyetemlegesnek tehát a vasutak felelősségét sem lehet nevezni. Gyakorlatilag egyezik e tekintetben az egyezmény ker. törvényünk szabályaival, habár első pillanatra az a ker. törv. 403. §-ával szemben némileg enyhébbnek látszik; minthogy azonban a 431. §. nálunk is megengedte a vasutaknak az egyezményéhez hasonló módon szabályozni kikötések által felelősségüket és minthogy a vasutak ezen engedélylyel tényleg mindig éltek, ennélfogva változás az egyezmény által nem állott be. Illetékesnek a kártérítési keresetre az egyezmény mindig a megtámadott vasút saját biróságát mondja ki; természetes azonban, hogy nem a saját hazai jogát, hanem az egyezményben ki mondott jogszabályokat tartozik ezen bíróság alkalmazni. A megtámadott vasútnak jogában áll azon vasutakat, melyek ellen viszkereseti igényét fenn akarja tartani, perbe hívni és a per birája ezen vasutak részére avatkozási határidőt tűz ki, mely ehetöleg rövidre állapítandó meg. (51. cikk.) (Vége köv.) Belföld. A fizetési meghagyásokról szóló törvényjavaslatot a képviselőház f. hó 15-én tartott ülésében elfogadta. A tárgyalás részleteit legközelebbi számunkban közöljük. A képviselőházi igazságügyi bizottságból. A képviselőház igazságügyi bizottsága f. hó 15-én Bokross Elek elnöklete alatt tartott ülésében tárgyalás alá vette és elintézte a sommás eljárásról, valamint a fizetési meghagyásokról szóló törvényjavaslatoknak a képviselőház által függőben hagyott s a bizottsághoz utasított szakaszait. Az igazságügyministernek a képviselőház által elfogadott azon határozati javaslatára, mely szerint a bizottság jelentéstételre utasíttatott arra nézve, hogy a bizonyítékok szabad méltatásának elve mennyiben lenne alkalmazható a fönnálló perrendtartás mellett is a rendes eljárásban, a bizottság a bizonyíték szabad mérlegelésének átviteléhez a most gyakorlatban levő rendes eljáráshoz hozzájárult. A fizetési meghagyásról szóló javaslat 7. §-ához azon toldásban állapodott meg a bizottság, hogy az ellenmondás az adós által a kézbesítés alkalmával a kézbesítési ivre is rávezethető. Ügyvédi kamara és kir. Curia. A következő érdekes közleményt vettük: Kamaránk beléletében egy érdekes esel merült fel, melyet közlés céljából kívánok megismertetni. Bródy Lajos nagykárolyi lakos ügyvédet, kamaránk tagját, ki a mult év elején lezajlott bánffi-hunyadi véres választás alkalmával országgyűlési képviselő jelölt volt, a kolozsvári kir. törvényszék a btkv. 165., 168. és 301. §-aiba ütköző hatóság elleni erőszak és súlyos testi sértés bűntettei miatt, mint a btkv. 69. §. 1. pontjában irt felbujtót vád alá helyezte, ezen végzés a kolozsvári kir. ítélő tábla és a méltóságos m. kir. Curia által is helybenhagyatott; minek folytán kamaránk fegyelmi bizottsága nevezettet az 1887. évi XXVIII. t.-cikk 4. §. b) pontja alapján az ügyvédség gyakorlatától fölfüggesztette 4/893. fegy. számú határozatával, mely határozatot Bródy Lajos megfelebbezett, minek folytán az alant közölt curiai határozat keletkezett; ennek beérkezésével egyidejűleg Bródy Lajos igazolta, hogy a megtartott végtárgyalás után a kolozsvári törvényszék őt a vád alól fölmentette s bár ezen ítélet ellen a kir. ügyész felebbezést jelentett be, kérte a felfüggesztő határozat hatályon kívül helyezését, mire fegyelmi bíróságunk a curiai hata • rozat indokolásával szemben is az alant látható nagyon méltányos határozatot hozta s Bródy Lijos felfüggesztését megszüntette. Szatmártt, 1893. május 15-én. Mély tisztelettel Nagy Elek. 117/693. fegy. sz. ü Felsége a Király nevében ! A magyar királyi Curia kisebb fegyelmi' tanácsa Bródy Lajos nagykárolyi ügyvéd ellen folytatott fegyelmi ügvet a szatmárnémeti ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának 1893. márcz. 4-én 4. szám alatt hozott határozata ellen Bródy Lajos részéről bejelentelt felcbbez.es folvtán 1893. évi április 15-én tartott zárt ülésében vizsgálat alá vevén, következő h a t á r'o z a t o t hozott: Tekintettel arra, hogy a vádlott ellen folyamatban levő bűnügy eddig Coak vád alá helyezési határozattal van ellátva s ellene e/ alapon alkalmaztatott az 1887. évi XXVIII. t.-c. 4. §-ának b) pontja ; tekintettel arra, hogy az ügyvédség gyakorlatától történt felfüggesztés oka a jelen esetben csak a jogerős felmenti'; Ítélettel szűnhet meg : a szatmárnémeti ügyvédi kamara legyeimi bíróságának fenti keletű és számú határozata indokainál fogva helybenhagyunk. Budapest, 1893. április lb-én. Daruváry mk., Nedecz.ky Ödön mk. előadó. (P. H.) 51. és 56/8'J3. fegy. sz. Határozat. Az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága a magyar királyi Curiának 117/893. fegy. sz. határozatát a kolozsvári kir. törvényszék bűnfenyitö osztályával, panaszlottal, a kamarai és kir. ügyészszcl hivatalos másolatban közölni rendeli ; egyúttal az ezen határozattal helybenhagyott 4/893. fegy. sz. határozatát hatályon kivül helyezi, annak foganatosítását mellőzni rendeli s vádlott felfüggesztését megszünteti. Mert a kolozsvári kir. törvényszéknek 1958'893. B. f. sz. bizonyítványával igazolva lett, hogy vádlott ügyvédre nézve a vád tárgyában érdemleg hozott felmentő ítélettel a vádhatározatot maga az azt megalkotott büntető biróság alaptalannak ismerte el és hatályon kivül helyezte ; tekintve, hogy a bűnügyi vádhatározat csak gyanuokok alapján hozatott meg, mig az azt hatálytalanító ítélet a végtárgyaláson beszerzett közvetlen bizonyítékok alapján derítette ki vádlott ártatlanságát ; igy megszűnt az ok, mely miatt ezen fegyelmi biróság 4,893. fegy. sz. határozatával vádlott ügyvédnek felfüggesztését elrendelte, ennélfogva az azon alapon hozott határozatot is annyival inkább hatályon kivül kellett helyezni, mert az. 1887. évi XXVIII. t.-c. 4. §-ának utolsó bekezdése ellentétben áll a most közölt curiai határozat azon indokával, mintha a felfüggesztés okát jelen esetben csak a jogerős felmentő itélet szüntethetné meg. De a felhozott jogi okokon kivül a jelen esetben kiváló méltánylást érdemlő concret körülmények figyelembe vételével is meg kellett szüntetni a felfüggesztést, mert a jelenlegi bűnvádi eljárás szerint a fegyelmi eljárás alapjául szolgált monstre bünper a netaláni feloldások esélye mellett évek során át elhuzódhatik és csak huzamos idő múltán nyerhet jogerős befejezést: ha pedig a vádlott az első birói felmentő itélet daczára mindaddig felfüggesztve lenne, ezzel oly súlyos bűntettnek, a mit ártatlansága esetén soha és semmi uton nem lehetne többé helyrehozni és ha a hosszas bűnvádi eljárásnak végeredményeként vádlottnak az első bírói felmentő Ítélettel kimondott ártatlansága állapíttatnék meg jogérvényesen : ugy senki és semmisem kárpótolhatná vádlottat és családját azon büntetésért s annak káros vagyoni következményeiért, a mely a 20 évi előkészülettel megszerzett életpályát tenné semmivé ; ugyanis mig a bírák és állami tisztviselők fegyelmileg történt felfüggesztésük esetén az eljárás folyama alatt is húzzák fizetésük egy részét és felmentésük esetén visszatartott fizetésüket is megkapják, addig jelen esetben a vád és következményei alól első bíróilag már felmentett ügyvéd, a felfüggesztésnek hatályban tartásával ártatlansága esetén soha soha nem kárpótolható veszteséget szenvedne. Mindezen okokat meg nem semmisiti a felmentő itélet ellen használt jogorvoslat, miért is a felfüggesztést meg kellett szüntetni. Kelt Szatmártt, az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának 1893. évi május hó 6 án tartott üléséből. A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat a képviselőházban. * A képviselőház f. hó 12-én tartott ülésében folytatta a sommás eljárási törvényjavaslat részletes tárgyalását. A címnél M é r e y Lajos arra utal, hogy ez nem felel meg a javaslat tartalmának, mert a javaslat sokkal többről intézkedik, mint a mennyit a cím mond, a mennyiben nem csupán sommás ügyekre, hanem jelentékeny részében a magánjogi rendes eljárásra, sőt a kereskedelmi'eljárásra is vonatkozik. Felhívja tehát a miniszter figyelmét arra, nem lenne-e helyesebb ezt a címet felhasználni • /'törvényjavaslat az 1868 : LIV. és 1881 : LIX. törvénycikk módosításáról*, vagy törvényjavaslat a szóbeliségró'W, Szilágyi Dezső igazságügyminister indítványára a ház a címet a törvényjavaslat letárgyalásáig függőben hagyja. Az I. §-náI, mely a sommás eljárás alá tartozó ügyeket sorolja föl, R e m e t e Géza azt a módosítást javasolja, hogy a haszonbérnél ne két évi, hanem három évi hátralékokra nézve állapittassék meg a sommás eljárás. Szilágyi Dezső igazságügyminister ehhez hozzájárul. M é r e y Lajos azt indítványozza, hogy a sommás eljárás ne terjesztessék ki a számadási perekre, a melyek rendszerint annyira bonyolultak, hogy a tényállás kiderítése és a bizonyítékok előállítása sokkal több nehézségekbe ütközik, mint a mennyit a sommás eljárás gyorsasága és alapossága eltűr. Ezenkívül szóló néhány stiláris módositványt hoz javaslatba. K u 1 m a n n János helyesnek tartja a javaslat azon elvét, mely a járásbíróságok hatáskörének kiterjesztésére vonatkozik; de hatályon kivül helyezendöknek tartja az 1877 : XXII, t.-cikknek a községi bíráskodásra vonatkozó intézkedését, mert e törvény hátrányai kisebb községekben sokkal nagyobbak, mind azok az előnyök, a melyekkel városokban és nagyobb községekben jár, s a törvény számos községben életbe sem léptethető. A munkatöbblet, mely a községi bíráskodás eltörléséből előáll, nem lesz jelentékeny, mert a peres ügyek jelenleg is a járásbíróság elé kerülnek, a nem peresek pedig oly sablonszerű munkát adnak, a melyet az aljegyzőkre lehet bizni s legfölebb ezek számát kellene némileg szaporítani. Javasolja továbbá, hogy a zálogjog-kitörlési perekre nézve terjesztessék ki a járásbíróságok hatásköre 500 forintig, viszont a telekkönyvi hatóságokhoz utasított perek egészen hagyassanak ki. Pártolja továbbá a javaslat eredeti szövegét, mely szerint az örökösödési perek 300 írt, — s nem, mint a bizottság javaslatában van: 200 frt, — erejéig utaltatnak a sommás bírósághoz. Sérelmesnek tartja, hogy az eddigi törvény azon rendelkezését, <t mely szerint a készpénzbeli, vagy ezt helyettesítő ingók iránti keresetek, ha ezekre nézve okiratban a sommás eljárás köttetett ki, a járásbíróság elé tartoznak, az 5. pont megszorítja azzal, hogy ha az okirat a követelés létrejöttét és * Több oldalról-felkérettünk, hogy ezen fontos törvényjavaslatnak különösen részletes tárgyalását lehetőleg kimeritöleg közöljük, mert ez magyarázati forrásul fog szolgálni. Szivesen teszszük tehát meg. A szerkesztősig.