A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 20. szám - A berni nemzetközi vasuti egyezmény. Folytatás 2. [r.] - A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat tárgyalása a képviselőházban

A J OGK 155 sem a kívánalmaknak megfelelő jó igazságszolgáltatásra nem lehet számítani. A túlságos sok ártalmára van a jogéletnek, a hosszadalmasság pedig unottá, nehézkessé és bonyolulttá teszi az ügyek megoldását. A berni nemzetközi vasúti egyezmény. Irta: Dr. HIRSCHLER HENRIK, budapesti ügyvéd. (Folytatás.) II. Az anyagi jogszabályok, melyeket a berni szerződés elfogadott — a min! emlittetük — nagyjában egyeznek a német kereskedelmi törvénynek nálunk is elfogadott jogelveivel. Épen azért azokat nem szükséges kimerítően tárgyalnom e helyütt, hanem azon kérdésekre fogok szorítkozni, melyeknél a szerződés a német törvénytől eltérő álláspontot foglal el, egyéb részeit pedig csak annyiban fogom ismertetni, a mennyiben ez az összefüggés kedvéért szükséges. Fentebb előadtuk, hogy a berni egyezmény alkalmazhatóságának melyek a határai. Kiemeltük, hogy csakis a nemzetközi forgalomban és csak a taxatíve felsorolt vasutakon alkalmazandó ; de még ezen esetben sem Dyer az egyezmény alkalmazást a jegyzőkönyv 1. cikke értelmében, ha a kiiuduló és végállomás ugyanazon állam területén van, habár ugyanazon állam valamely igazgatósága által kezelt külföldi vonalrészeu szállíttatott is az árú. Ausztria és Magyarország közötti forgalomban szintén nem nyer alkalmazást. * Kiemeltük, hogy alkalmazásának további feltételét a közvetlen nemzetközi fuvarlevél alapján való szállítás képezi: ha ilyen fuvarlevél ki nem állíttatik, akkor minden államnak saját törvénye alkalmazandó a fuvarozásra. Azon vasutak jegyzéke, melyekre a nemzetközi szerződés alkalmazandó, annak mellékletekép országonként fel van sorolva; e jegyzék magában foglalja az összes jelentékenyebb vonalakat. A jegyzékbe bármely állam ujabb vasutakat vétethet fel. vagy abból régebbieket törülteihet; mindkét esetben a központi hivatal közvetítésével Ujabb vonalak bejelentése teljesen szabadjára van hagyva a részvevő államoknak, ellenben valamely vasút törlése csak oly okok alapján jelenthető be. melyek lényegükben az illető vasút pénzügyi tönkrernenését, vagy forgalmon kivül helyezését jelentik. Lényegileg ugyanazon okokból teheti meg a központi hivatal is az előterjesztést törlés iránt, t. i. az esetben, ha az illető vasút valamely nemzetközi szállításból származó követelést a központi hivatal felszólítása után sem rendez, és vonakodásának elfogadható okát sem képes adni. Ez esetben a központi hivatal felszólítására vagy Kezességet vállal az illető állam a vasút fizetési képességeért, vagy törültetni tartozik azt a listáról. (Központi hivatal szabályzatának III. cikke.) A jegyzékben foglalt vasjtakra a szerződés a nemzetközi forgalomban kimondja a fuvarozási kényszert és pedig lényegileg ugyanazon feltételek alatt, melyek alatt az a mi kereskedelmi törvényünk 423-ik g-ában a belföldi vasutakra van megállapítva A nemzetközi fuvarozási szerződés meg van kötve, mihelyt az árút a feladó állomás a fuvarlevéllel fuvarozás végett átvette. (8. cikk.) A fuvarlevél e szerint lényeges mozzanata a fuvarozási szerződés megkötésének ; helytelenül mondja a szerződés, hogy a fuvarlevél a fuvarozási szerződés bizonyítékául szolgál, mert az ennél sokkal több, feltétele az ügylet létrejöttének és kiállítása ehhez képest, eltérőleg a mi kereskedelmi törvényünk 394. §-ától, kötelezőnek van kimondva. Mint bizonyíték a fuvarlevél csak a feladott árú és begöngyölés minőségére nézve tekinthető; az ügyletre magára nézve lényeges kellék. Sőt megengedett tartalma magában a szerződésben pontosan körüliratik és a végrehajtási határozmányok annak mintáját is tartalmazzák, a melytől eltérni, azaz nyilatkozatokat venni fel a fuvarlevélbe, vagy ahhoz más irományokat mellékelni nem szabad (6. cikk), de ezen tilalom megszegésére a fuvarlevél érvénytelensége nincs kimondva; ennek folytán csak a meg nem engedett kikötések tekintendők nem létezőknek. A fuvarlevél képezi a fuvarozási szerződés alapját, egyszersmind azonban a fel adott árúk tekintetében a feladó legfőbb bizonyítékát; ehhez képest a feladó a benne foglalt adatok és nyilatkozatok helyességeért felelős és a vasútnak mindenkor jogában áll a küldemény tartalmának megegyező voltát a fuvarlevél adataival megvizsgálni '7. cikk). A fuvarlevél tartalma a (I. cikkben úgy van körülírva, hogy az magában foglalja a fuvarozás keresztülvitelének iránytűjét épp úgy, mint az esetleges kártérítés alapját képező adatokat (útirány, szállítási érdek). Ha a vasút biztosítani akarja magát a begönygyölés hiányából, vagy annak külsőleg felismerhető hiányosságából származható károk ellen, ezeket a hiányokat a fuvarlevélre vezetett megjegyzésben elismertetni és ezenkívül magának a feladó által megfelelő nyilatkozatot adatni tartozik, ellenkező esetben a feladó a begöngyölés külsőleg felismerhető hiányaiért csak az esetben felelős, ha őt csalárd eljárás terheli (9. cikk). Köteles továbbá a vasút fuvarlevél-másodlatot adni át a feladónak, raelylyel az árú fuvarozásra való átvételét elismeri; * Lásd min. indokolás ltiö. 1. | ezen kötelező másodlat, mely sem az eredeti fuvarlevél, sem a rakjegy jelentőségével sem bir, de mint látni fogjuk az árú feletti rendelkezésnél fontos, szintén a szerződés által behozott ujitás. A díjtételek kiszámításánál fontos és helyeslendő ujitás az j egyévi elévülési idő, a helytelenül alkalmazott vagy számítási tévedés következtében helytelenül beszedett díjak és illetékek megtérítési igényére nézve, a nálunk eddig érvényben volt 32 évi elévülési idővel szemben. A megkötött fuvarozási szerződés alapján a vasút köteles az áiút tovaszállitani. A szállítás tartama alatt a feladó jogait az egyezmény kereskedelmi törvényünkkel szemben korlátolja és szabatositja Különösen három korlátolását a feladó jogainak tartom itt kiemelendőnek. Első sorban kimondja a szerződés, hogy az árú útban léte alatt a vámkezelési adó és rendőri szabályokat maga a vasút teljesiti, mely ezekre nézve mint bizományos felelős ; a feladónak nincs joga e tekintetben máskép intézkedni, sem maga nem teljesítheti a vámközvetitést, sem másra, mint a vasútra nem ruházhatja (10. cikk). Lényeges újítása a szerződésnek, hogy d feladó rendelkezését az útirány tekintetében nem tekinti feltétlenül irányadónak, hanem a vasútnak megengedi eltérő útirányt I választani, feltéve, hogy a) a vámkezelés mindenkor a feladó által kijelölt állomásokon történik: b) hogy magasabb fuvardíj nem követeltetik, és c) hogy a szállítás határideje ne legyen hosszabb (6. cikk). Egyéb feltételhez azonban a vasút az útirány megváltoztaI tásánál kötve nincs, és igy különösen a változtatás szükséges volta j nem képezi annak feltételét. (Folyt, köv.) Belföld. V sommás eljárásról szóló törvényjavaslat tárgyalása a képviselőházban. A képviselőház f. hó 8-án kezdte meg e nagyfontosságú törvényjavaslat tárgyalását. Elsőnek szól Je Ilinek Arthur előadó: Nem ideiglenes jellegű, átmeneti reformról van szó, hanem az általános perrendtartás véglegesen megállapított részéről, mely a peres ügyek túlnyomó számára • nézve a szóbeliség és közvetlenség előnyeit biztosítja, még pedig rázkódtatás nélkül és a legkönnyebb átmenettel. A javaslat főbb intézkedései : a járásbíróságok hatáskörének kiterjesztését a birtokí és örökösödési perek nagy részére, a husz forinton felül rugó bagatell-ügyekre ; továbbá a bizonyítékok szabad mérlegelésének nagy horderejű új intézménye, a félnek eskü alatt való kihallgathatása, az eskü különböző nemeinek eltörlése mellett; végül a javaslat jogorvoslati rendszere, mely minden bíróságnak megfelelő munkát kiván juttatni a szervezeti garanciák teljességével. A mellett a javaslat mindenképen tekintettel van a hazai jogélet tradícióira és a bírói függetlenségnek és hatalomnak erősítésére 1 szolgál. Minthogy e javaslat természetesen siettetni fogja a per} rendtartás hátralevő részeinek kodifikálását, a bizottság nevében elfogadásra ajánlja. Horváth Lajos: Az egész nemzeti párt álláspontját fejti ki, midőn hangsúlyozza, hogy a reformot az egész vonalon kell életbeléptetni, mert csak igy lehet elkerülni azt a kellemetlen\ séget, hogy a bírói karnak folyton újabb és újabb jogszokásokat I kell elsajátitania, másrészt pedig azt az anomáliát, hogy ugyanI abban az időben két, egymástól teljesen eltérő rendszer legyen alkalmazásban. Kifogásolja, hogy a javaslat nélkülözi az előkészítés fontos és célszerű intézményét és oly ügyeket is sommás eljárás alá utal, J melyek annak természetével össze nem férnek. A javaslatnak a j szóbeliség és nyilvánosságra fektetett alapelvét helyesli ugyan, de miután az igazsá. ügyministernek a bizottságban tett nyilatkozatai szerint arra nincs reménye, hogy a reformot egyszerre az egész | vonalon életbeléptessék s hogy akár esik ennek a javaslatnak hiányait is pótolják: kijelentette, hogy a törvényjavaslatot a részI letes tárgyalás alapjául sem fogadja el. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: T. képviselőház! Az előttem szóló t. képviselő urnák csuk utolsó állítására akarok most felszólalni, különben alkalmam lesz beszédének minden részével foglalkozni. 0 t. i. azt mondta, hogy én az igazságügyi bizottságban kijelentettem, hogy nem szándékom a teljes reformot létesíteni. Horváth Lajos : Most ez alkalommal! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Kérem, azt nem méltóztatott mondani. Szabadjon akkor ismételnem mi az, a mit ott mondtam és a mit mondok most is. Igenis, nem szándékozom a perjogi reformokkal addig j várni, míg a már jelenleg előadói tervezetben készen levő perrendtartás a dolog természeténél fogva kikerülhetetlen idő elmi-.lásával törvénynyé válik. Ez az, a mit mondtam. A második pedig az, hogy én ennek a javaslatnak gyökeres ! átdolgozását ellenzem. Ezt sem ott nem mondtam, sem sehol. A jogügyi bizottságban egyenesen azt az álláspontot foglaltam el, hogy minden módositványt, még a legapróbbat is, a legaggodalmasabban méltatnunk kell és minden elfogultság nélkül minden részletében a javaslatot módosíthatónak jelentettem ki. Ez az, a mi ott alaposan meg lett vitatva és a mi ott van a bizottság jelentéséhez mellékelt szövegben, az a jogügyi bizottság alapos