A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 19. szám - Az igazságügy mozzanatai 1887-1891. Fegyházak közvetitő s javitó intézetek

Tizenkettedik évfolyam. 19. szám. Budapest, 1893. május 7. V.j Rudolf-rakpart 3. BE. Kiadóhivatal: V.. Rudolf-rakpart 3. */. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY,) LAP 11/ Ulim ERDEKEIM KEPVISELE IfRE A IAGVAR JOTÉII, BIIÓI. lIGIES/l E5 ífl/Jífií/ÖI II Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr- STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MOH. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve ; Negyed évre 1 fit 50 kr. Fél » 3 . - . Egész <; Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM: AZ igazságügy mozzanatai 1887 — 1891. — Jogosult-e a községi biró a megyei tiszti ügyészt peres ügyben a képviselő-testület hozzájárulása nélkül a község nevében meghatalmazni? Irta: Kovács Béla, karánsebesi kir. járásbiró. — A berni nemzetközi vasúti egyezmény Irta : dr. Hirschler Henrik, budapesti ügyvéd. (Folytatás ) — Belföld. (A kassai ügyvédi kamara 1892. évi jelentése. — A szegedi ügyvédi kamara 1892. évi jelentése.) Ausztria és külföld. (Az osztrák igazságügymini-zteri rendele: a végtárgyalások és elővizsgálatok ügyében. — Német törvényjavaslat a részletügyletröl. — A cautio judicatum solvi. — A resumé kérdése) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. TÁRCA : Valami a hazai javító-intézetekről. Irta: Latzkovszky Lajos> kir. orsz. javitó-intézeti igazgató Aszódon. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Az igazságügy mozzanatai 1887—1891. (^í Fegyházak, közvetítő s javitó intézetek.) A szabadságvesztés büntetésének, a bűnvádi letartóztatásnak intézetei és ezek szervezete legjelentékenyebb elemét képezi a büntető igazságügy érvényesítésének. Ezen szervezettől lényegesen függ a büntetőjog állami s társadalmi feladatainak teljesítése; azon kérdés kellő megoldása, hogy annak gyakorlata megfelel-e s mily mérvben felel meg a jogbiztosság s emberiség céljainak s igényeinek. Azért is a büntetési intézeteknek teljes összhangzásban kell állani azon irányzattal s elvekkel, melyeket a tevőleges büntetőjog, a büntetési rendszerre nézve megállapított. Kiválóbb fontosságot igénylők s igen tanuságosak tehát azon na2fy szakavatottsággal összeállított adatok, melyek a szabadsá^vesztési intézetek beléletéröl, ezen büntetések alkalmazásának mozzanatairól imént hozattak ujolag nyilvánosságra ** az igazságügyi ministerium által — Szilágyi Dezső vezénylete alatt, kinek államférfiúi figyelme a jogélet minden tényezőjére kiterjed s a ki arra nézve az egész vonalon buzgón törekszik létesíteni a szükséges reformokat, melyek után évtizedek óta sóhajtozunk. Ezen adatokból is, melyek a fegyházak, börtönök, stb. helyzetét s népességük viszonyait tüzetesen ismertetik, mindenekelőtt újra ezen intézetek elégtelensége tűnik ki, szemben a büntető codexünkben megállapított büntetési elvekkel. Ezen elégtelenség folytán még ma is meghiúsulva kell lenniők azon lényeges megkülönböztetéseknek, melyek a bűntettek, vétségek s kihágások közt, ugy büntetéseik időtartama tekintetében alkottattak s a melyekre állapíttatott egész büntetési rendszerünk. A börtönöknek, melyek nagy horderejű elemét képezik codexünk büntetési irányzatának; és a közvetítő intézeteknek, melyek a büntető jog terén a humanismusnak, a javítási elvnek képviselői — elégtelenségéről felesleges szólni, miután különállólág mindenikből csak egy szerepel államunk egész területén, közvetítő intézet kapcsolatosan még kettő. De a hivatalos adatok szerint elégtelen a fegyházak száma is, a melyek 6 helyen léteznek. Elégtelenek, mert a fegy* Ezen cikkel befejeztük azon nagyérdekű cikksorozatot igazságügyi állapotainkról, mely annyi érdeklődéssel találkozott olvasóink körében, minek levélben több oldalról kifejezést adtak. Jövőre is kötelességünknek fogjuk tartani időről-időre igazságügyeink fejlődéséről ily kimerítő képet nyújtani. A szerkesztősig. ** Jelentés az országos letartóztatási intézetek 1891. évi állapotáról; és Jelentés a kir. javitó intézetek 1891. évi állapotáról. Közzé teszi a m. kir. igazságügyministerium. Budapest, 1892. Légrádi testvérek. házra itélt 7,033 egyén közül 1890. évben is nem kevesebb, mint 2,134 fegyencet nem lehetett fegyházakban elhelyezni, 18'Jl. végén pedig 1,806 fegyházra itélt nem volt abban elhelyezhető ; s mivel a börtönök is elégtelen számúak, a bírósági fogházakban voltak letartóztatva. Hasonlóan fogházba jutottak azon 3,945 egyének is. a kik börtönre voltak elitélve. A legszükségesebb büntetőjogi reformok közé tartozik tehát az elitéltnek a törvény szellemébeni elhelyezéséről, az ennek megfelelő helyiségek szaporításáról s lehetői' g jövőben újabb letartóztatási intézetek létesítéséről gondoskodni. Ez az egyik fogondja volt eddig is jelenlegi igazságügyérünknek. Ezt bizonyítják az általa e célra tervbe vett munkálatok is. így a váci fegyház kibővittetik akkép, hogy 45 új munkaterem, kazánház s a szabad területen egy őrparancsnoki lakház fog építtetni; és az eddigi munkatermek nagyobb részének helyén 198 magánzárka fog létesíttetni. A nagyenyedi fegyintézetnél egy különálló, 311 magánzárkát magába foglaló panoptikus épület s ettől elkülönítve 8 nagy munkaterem fog felállíttatni. A mária-nostrai intézet egy szárnyépülettel bővíttetik ki, a melyben 183 magánzárka és 2 nagy munkaterem alakittatik s azonkívül különálló kórház is építtetik. A nagyenyedi munkatermek már el is készültek. Kívánatos, hogy ezen annyira kívánatos és szükséges építkezési újitások, az állami pénzügy engedélyével a törvényben jelzett intézetek kellő számbani felállítására is kiterjesztessenek ; mi bizonynyal nem fog múlni reformer igazságügyérünkön. Kívánatos ez, miután jelen intézeteink administratiója oly kielégítő s megnyugtató, miszerint azoktól jövőben is a bűnvádi igazságügy kifejlődése tekintetében a legjobb siker várható. Bizonyítja ezt már azon tény is, hogy fegyházainkból s börtönünkből egy szökés sem fordult elő, sem 1890., sem 1891. év folyamán; csak a közvetítő intézetekből egy az 1891. évben. A mellett tanúskodik a letartóztatási intézetek egészségi állapota is. 1891-ben gyógykezelés alá került 2,417 egyén, tehát tekintve a 7,145 főnyi forgalmi számot 33-82 százalék; azonban tényleg csak 13"84"/o volt, mivel 483 egyén már rossz egészségi állapotban hozatott az intézetbe a mi 19*98 százalékot képez és ez a fenti 33-82 százalékból levonandó. Emeli ennek jelentőségét az, hogy szemben az előbbi évekkel, érezhető javulás is mutatkozik, a mennyiben 1S87. évben még 2,644 és 1890-ben 2,890 volt a gyógykezeltek száma. Halálozási eset 1891-ben 266 volt; míg 1887-ben 282 és 1888-ban 315. 1890-ben egypárral kevesebb volt, t. i. 258. -- Az öngyilkossági esetek igen ritkák. Az összes fegyházainkban 1887. évben 1, 1889-ben 3, 1890-ben 2 fordult elő. 1891. évben 3. A szegedi börtönben 1887. év óta egy sem jött elő; a közvetítő intézetekben sem. Más bűntette által okozott halálozás 1887. óta egyszer történt 1888-ban; egyéb baleset következtében pedig 1887-ben 3, 1889-ben 1 s 1891 is 1. A letartóztatottak személyes viszonyaira, erkölcsi képzettségére, a javulás sikerére vonatkozólag, a külön adatok sok tanúiságot foglalnak magokban nemcsak az igazságügyi, hanem a társadalmi politika tekintetében is. Ezekből látjuk, hogy a városiaknál sokkal nagyobb contingenst szolgáltatnak az országos intézetekbe a vidékiek és pedig a vidéken szülött s a vidékiek egyaránt. A lefolyt évben ugyanis a városban szülöttek 16*32 s a vidékiek 82*47 százalékot képeztek; lakhelyükre nézve pedig a városiak 22*48 s a vidékiek 75*62 százalékot képviseltek. 1890-ben is majdnem ugyanaz volt az arány; t. i. a születéshelyre nézve 16*48-82*38n/o, a lakhelynél pedig 22*47 s 76°/o. A vidékiek Lapunk mai szama 13 oldalra terjed.