A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 16. szám - Az uj osztrák polgári perrend

A JOC-i. 125 telraénveihez képest jelentékeny eredményt elérni, reményünk van, hogy hasonló fellépés által, habár ez sokkal több nehézséggel van egybekötve, a választmány egyéb gondnoki kirendelések tárgyában is megnyugtató rendezési módot fog találni a kamara területén létező oly egyéb hatóságokkal egyetértésben, a melyek a kirendelés! jogot a törvény értelmében gyakorolják. A kamara tagjainak szellemi szükséglete tekintetében a választmány ez évben fögondot fordított a kamarai könyvtár szak- és tervszerű továbbfejlesztésére. Már csak ezen hézagok pótlása is azonban a könyvtárnak 1892-ik évre felvett 700 frt dotatióját nemcsak teljesen kimeríti, hanem azok egy része más, kevésbé terhelt rovatok terhére volt átviendő. Egyáltalán, ha könyvtárunkat, mely oly becses, értékes alapot képez, a kamara szükségleteihez képest kívánjuk fejleszteni, költségvetésünk ezen tétele a legközelebbi években, mig az alapozás munkája befejeztetik, jelentékeny emelésre szorul, hogy j azután a megjelenő becsesebb jogi müveket is megszerezhessük ' es a könyvtárt a kellő színvonalon folyton megtarthassuk. 1892. december 31-ig könyvtárunkat Sl kamarai tag használta és pedig 505 müvet. Elrendelte végre a választmány, hogy az újabb beosztás és könyvbeszerzésnek megfelelő catalogus készíttessék. E könyvjegyzék már el is készült és a könyvtári órákban a látogató tagok rendelkezésére áll. A kinyomatás azonban egyelőre, mig a könyvtárban mutatkozó egyes hézagok betöltetnek, függőben hagyatott. A hiányzó munkák, illetőleg évfolyamok beszerzése pedig azért vesz hosszabb időt igénybe, mert azok ma már könyvárusi úton nem, hanem csakis antiquarice kaphatók, a mi pedig nem megrendelés utján, hanem csupán alkalomszerűség lehetséges. Megemlítjük még itt, hogy a jogforrások felkutatása céljából gondoskodtunk kellő joii bibiiographiai müvekről is, a melyek az egyes kérdések tanulmányozása tekintetében célszerű segédeszközükül szolgálnak. Felterjesztést intéztünk a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz a bélyegjegyek jobb enyvezése tárgyában, miután a most használt enyv oly rossz, hogy az a papirosról rövid irattári kezelés után leesik, a mi az ügyvédeknek is az adózó polgároknak igazságtalan kétszeri megadóztatását és büntetését vonja maga után. E felterjesztésünkre eddig válasz nem érkezett. Nem kerülte el a kamara választmányának figyelmét a kereskedelmi ügyi miniszter urnák az a célszerűtlen rendelkezése sem, melynél fogva a 30 centiméternél hosszabb leveleket a postai levélforgalomból kizárta, mi által lehetetlenné tette, hogy az össze nem hajtható actacsomók a postára, mint ievél adassanak fel. E felterjesztésünk meghallgatásra talált, a mennyiben a kereskedelmi miniszter ur 67,868/92. sz. rendeletében a 85 centiméternél nem hosszabb levelek szállítását belföldi forg dómban megengedte. Már mult évi jelentésünkben felemiitettük azt is, hogy egy kartársunk panaszára megtettük a szükséges lépéseket a célból, hogy a közigazgatási és pénzügyi hatóságok oly esetben, midőn a fél ügyvéd által szabályszerű meghatalmazással van képviselve, a hozandó határozatról egyenesen az ügyvédet értesítse. A tett lépések a pénzügyi hatóságnál eredményre is vezettek, a mennyiben a fővárosi m. kir. pénzügyi igazgatóság 47,864/92. sz. átiratában értesített bennünket, hogy a rn. kir. pénzügyminisztériumnak 1&92. évi augusztus hó 10-én 17,409. sz. a. kelt rendelete következtében a kir. pénzügyi igazgatóság jövőben mindazon esetekben, midőn valamely beadvány szabályszerűen kiállított meghatalmazás alapján ügyvédi ellenjegyzés mellett adatik be, az arra hozandó határozatok a meghatalmazott ügyvédnek fognak kézhez adatni. (Vége köv.) Ausztria és külföld. Az uj osztrák polgári perrenri. Az osztrák kormány három törvényt terjesztett a képviselőház elé a polgári peres eljárás tárgyában. Az első törvény szól a bírósági eljárásról (polgári perrendtartás), a második a végrehajtási és biztosítási eljárásró', a harmadik törvény a bíróságok hatásköréről. Magának a perrendtartásnak rövid ismertetése előtt a bíróságok illetékességét szabályozó törvényből kiemeljük, hogy az első folyamodású bíróságok eddigi szervezetükben megmaradnak, a járásbíróságok egyes bírákkal, a törvényszékek pedig tanácsokba beosztva. Minden per, melynek összege vagy értéke 1,000 forintot meg i nem halad, a járásbíróságok elé tartozik, e tekintetben nincs kü- | lönbség a vidéki járásbíróságok és azok között, melyek törvényszéki székhelyt képező városokban vannak. Kereskedelmi ügyek elbírálására továbbra is az eddigi kereskedelmi (és tengeri; bíróságok illetékesek, de ezen bíróságok székhelyein az 1,000 frtot raef nem haladó értékű kereskedelmi ügyek elbírálására külön járásbíróságok állíttatnak fel, melyek csak kereskedelmi és tengeri ügyekben bíráskodnak. Kereskedelmi és váltóügyek is, 1,000 frt érték erejéig a járásbíróságok, illetőleg a most emiitett külön járásbíróságok elé tartoznak. Ezenkívül a járásbíróságok elé tartóz- ! nak bizonyos, különösen meghatározott ügyek. A társas bíróságok három bíróból álló tanácsokban működnek. A kereskedelmi bíróságoknál és egész társas bíróságoknál is, a mennyiben kereskedelmi ügyekben határoznak, a hármas tanács egyik tagja a kereskedői osztályhoz tartozó szakértő (a bányabiróságoknál bányaszakértő) laikus. A járásbíróságok előtt a fél saját személyében pereskedhetik, vagy magát tetszése szerinti meghatalmazottal képviseltetheti, az elsőfolyamodású és a felsőbiróságok előtt az ügyvédi képviselet kötelező. A bírósági tárgyalások nyilvánosak, kizárható azonban a nyilvánosság mindkét fél kérelmére, továbbá házassági perekben ; hivatalból kizárható a nyilvánosság a közerkölcs és a rend kedvéért. A nyilvánosság kizárása esetében a tárgyalás és határozat nyilvánosságra hozatala tilos A bíró az új eljárás szerint nem passiv szemlélője a tárgyalásnak, nem kell megelégednie most már azzal, a mit a felek az Ítélet anyagául elébe terjeszteni jónak látnak, hanem neki magáuak oda kell hatnia, hogy a felek az ítélethozatalhoz szükséges körülményeket előadják, bizonyítékokat szolgáltassanak és hogy egyáltalán a bírónak mindazon felvilágosítással szolgáljanak, melyek a tényállásnak, az igazságnak megfelelően való megállapításához szükségesnek látszanak. Ezért a bíró a felek erre vonatkozó indítványa nélkül feleket személyesen megidézhet, elrendelheti okmányoknak vagy egyéb olyan bizonyságoknak produkálását, melyek az egyik fél vagy valamely hatóság birtokában vannak, úgyszintén hivatalból rendelhet birói vagy szakértői szemlét. A törvényszékek előtt való eljárás a járásbíróságok előttitől nevezetesen abban különbözik, hogy a törvényszékeknél a szóbeli tárgyalást megelőzőleg az ügyvédek által képviselt felek periratokat váltanak. Az első perirat a kereset, melyben a tárgyaláskor kifejtendő tényállás, az igény és a bizonyítékok megjelöltetnek. A törvényszék a keresetet alperesnek kézbesitteti, az első határnapot kitűzi. Ezen első határnapon azonban a kereset érdeme tárgyalás alá nem kerül s nem is az itélő tanács, hanem csak annak elnöke vagy egyik tagja elé idéztetnek a felek; ezen első határnapon csakis meg nem jelenés, beismerés vagy pertől való elállás folytán hozatnak Ítéletek, egyezségi kísérletek történnek, ekkor fogadja el továbbá a törvényszék bizonyos alaki kifogások, pl. illetékesség hiánya stb. bejelentését, melyek fölött majd első sorban kell az érdemben itélő tanácsnak határoznia. A mennyiben ezen első határnap után az ügynek további tárgyalására szükség van. az eljáró bíró alperesnek a keresetre való nyilatkozást meghagyja s a nyilatkozattételre legfölebb négy hétre terjedő határidőt szab. Alperesnek Írásban, tehát periratilag kell nyilatkoznia, a mely periratban — a kereset módjára — előadandó az a tényállás és azok a bizonyítékok, melyekre alperes a tárgyalásnál védekezését alapitni kívánja. Ezzel a tárgyalás elő van készítve, a felek egymásnak és a bíróságnak tudomására hozták egymással szemben álló állításaikat, kifogásaikat és beismeréseiket, megjelölték azo n okmányokat és tanukat, melyeket bizonyitékképen használni k1vánnak; most már ugy a felek, mint a bíróság elnöke tudják, hogy mely pontok fogják a tárgyalásnál vita tárgyát képezni és igy az elnök a szóbeli tárgyalásra határnapot tűz ki. Különösen bonyolódott ügyeknél még egy további előkészítő tárgyalást lehet tartani egy kirendelt bíró előtt a vitás pontok és a bizonyitéki eljárás megállapítására. A szóbeli tárgyaláson mindkét fél a törvényszék elé terjeszti a periratában körvonalozott ténybeli előadását, valamint jogi érveléseit, úgyszintén előterjeszti a bizonyításra vonatkozó indítványait. Erre a bíróság a fölött határoz, hogy mennyiben és milyen bizonyítékokat tart szükségesnek és ezen bizonyítást vagy még ugyanezen vagy egy, ezen célból elnapolt ülésén eszközli, vagy a mennyiben bíróságon kivül történik, e célra kirendelt tagja által eszközölteti. A bizonyítékok méltánylásánál a bíróság semmiféle bizonyitási szabályhoz nincsen kötve, hanem az összes perbeli körülmények gondos mérlegelése után határoz szabad belátása szerint. Csak az okmányok tekintetében állapítja meg a törvény azt az elvet, hogy közokiratok és az okirat kiállítója, által aláirt magánokiratok a tekintetben, hogy kiállítójuk az okiratban foglalt nyilatkozatokat megtette, teljes bizonyitó erővel birnak. A bizonyítási eljárást illetőleg a törvény intézkedései igen részletesen és lényegükben hasonlók az osztrák bagatel-törvény e részbeni határozatához A felek főesküjének nincsen helye. A főesküt — bagateleljárás mintájára — a feleknek hit alatti kihallgatása helyettesíti. A per kellő megvitatása után és a szükséges bizonyítási eljárás befejeztével a bíróság az ügy fölött a nyilvánosság kizárásával tanácskozik, ítéletét meghozza és kihirdeti. Az Ítélet a feleknek Írásban is kézbesítendő s ezen ítéletben a rendelkező részben s a tulajdonképeni indokokon kivül a tényállásnak röviden összegezett ismertetése is felveendő. A járásbíróságok előtti eljárás a törvényszékek előtti eljárástól lényegileg abban különbözik, hogy annál a kereseten kivül más előkészítő perirat elő nem fordul, ugy hogy a biró a kereset folytán azonnal ha áruapot tűz annak megvitatására s ezen határnapon csekélyebb formalitásokkal kerül a pör érdeme tárgyalás alá. A bagatel-eljárásuál, a melyet az uj törvény is 50 frt éttéket meg nem haladó ügyekre nézve tart fenn, még egyéb könnyítéseket is rendel a törvény.