A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 16. szám - Bolgár igazságügy. Folytatás

126 A JOG. A mi a jogorvoslatokat illeti, a járásbíróságoktól felebbvitt iigyekbeu a törvényszék, a törvényszékektől felebbvitt ügyekben az Ober-Landesgericht ítélkezik. A felebbezési eljárásnál a felek minden esetben ügyvédi képviseletre szorulnak. A felebbezés tizennégy napon belül Írásban beadandó s az ellenfélnek kézbesítendő; a felebbezésben előadandók az Ítélet megtámadásának indokai s ezen indokok beigazolására ujabb tények és bizonyítékok is felhozhatók. Az ellenfél (a ki a felebbezési eljárásban alperesnek tekintendő) a felebbezésben előadottak megcáfolására ujabb ténykörülményekre és bizonyítékokra hivatkozhat, melyeket a felebbezővel nyolc nap alatt kell közölnie. A másodbiróság már most, a mennyiben az Ítéletet semmiség okából zárt ülésében hatályon kivül nem helyezi, a felebbezés tárgyalására határnapot tüz, melyre a felek megidéztetnek. Ezen tárgyalásnál a felek felebbezésük indokait, illetőleg védekezésüket előterjesztik s a mennyiben a bíróság szükségesnek találná, bizonyítás eszközölhető az Írásbeli felebbezésben foglalt ujabb ténybeli előadások tekintetében, úgyszintén az elsőbiróság előtt felhozott bizonyítékok reprodukálhatók. Egyébként az elsőbiróság aktái, nevezetesen a tárgyalási jegyzőkönyv, melynek szerkesztésénél a felek közreműködnek, szolgá'nak a tárgyalás alapjául. A feleknek azonban nem kell szükségképen a felebbezési tárgyalásnál megjelenniük s az erre való megidéztetéstől elállhatnak, mely esetben a másodbiróság zárt ülésben határoz. A felebbezés a bagatel-eljárásban is meg van engedve. A másodbirósági határozat ellen egyedüli jogorvoslat az Oberster Gerichtshof revíziója. A másodbirósági Ítélet revíziójának csak törvényes semmiségi okok alapján van helye, vagy midőn a felebbezés folytán hozott határozat a per aktáinak ellentmondó ténybeli föltevésén alapul, vagy ha a per alapos elbírálását nevezetes hiányok teszik lehetetlenné, vagy végül, ha a másodbiróság a jogkérdést helytelenül bírálta el. A revíziót kérő felebbezés 14 nap alatt adandó be s az ellenfélnek kézbesítendő, ki ugyancsak 14 napon belül válasziratot adhat be. A revideáló bíróság ujabb tárgyalás nélkül zárt ülésben határoz, de ha szükségesnek tartja, tárgyalást is rendelhet. Ezen rendes eljárás mellett továbbra is megmaradnak a fizetési meghagyási eljárás, közjegyzői okiratok alapján, a váltóeljárás, a házassági perekben követett eljárás, melyek a mostani eljárástól lényegesen nem különböznek. A választott bíróságok eljárását a törvény részletesen szabályozza. A végrehajtási eljárás az uj perrendtartásnak nem képezi részét, hanem arról külön, gen terjedelmes törvény intézkedik. Bolgár igazságügy. y (Folytatás.) Az új törvény »a kötelezettségekről és szerződésekről (Zakón za zadolzsenijata i dogovorite) f. évi március hó 1/13-án lépett életbe. Ezen törvénynek recipiált intézkedéseiből csak egyet akarok kiemelni, mert az a d o 1 o g i jog keretébe belevág s az ingatlanok fölötti tulajdonjog szerzésére vonatkozik. A törvénv (218. §.) ugyanis, midőn a francia s olasz kódexben foglalt azon elvet elfogadja, »hogya vevő az eladó irányában a vett dolog tulajdonjogát azonnal a dolog és az ár iránt való megegyezés puszta ténye általmegszerzi s a tulajdonszerzéshez sem a dolog átadása, sem az ár lefizetése nem k ö v e t e 11 e t i k«, az ingatlanokra vonatkozólag (219. §.) a következő eredeti (bolgár) rendelkezéssel megtoldja: »A szerződések, melyeknek tárgya ingatlan fölötti tulajdonjognak avagy dologi jognak átruházása, érvénytelenség terhe alatt, közjegyzői vagy magán okmány alakjában kötendők, azonban a közjegyzői okmánynak mindenkor elsőbbség és hatály tulajdonítandó, még ha az ugyanazon ingatlanra vonatkozólag későbben köttetett a magán o k m á n y n á 1«, vagyis más szavakkal valamely ingatlan fölött magánokmánynyal szerzett tulajdonjog vagy más dologi jog harmadik személyek irányában, kik ugyanezen ingatlan fölött közjegyzői ok m á n y o n alapuló valamely dologi jogot nyertek, még akkor sem hatályos, ha ezen közjegyzői okmány, illetve a rajta alapuló jog később keletű a magánokiratnál, a miből önként folyik, hogy magánokirat alapján szerzett tulajdon, vagy más dologi jog csakis a szerződő felek között érvényes, de a harmadik közjegyzői okmánynyal biró személy ezen szerződést, mint érvénytelent felbonthatja. Látni való tehát, hogy ilyen törvény mellett mennyi sok visszaélésnek tér nyittatik. Pedig ez igy fog tanani, mig a telekkönyveket be nem hozzuk.*) E törvény életbelépte iránt maga a törvény utolsó (668-ik) szakasza intézkedik, mert a mi alaptörvényünkben elfelejtették kimondan', hogy külön törvényi intézkedés hiányában, mely idő*) A fenti intézkedést a következő 220. szakasz egészíti ki, mely ekkép hangzik : »Hogy ha egy és ugyanazon ingatlanság több vevőnek lett eladva (ez, fájdalom, nálunk előfordul), a tulajdonjog azon vevőt illeti, a ki az ingailant legelőbb közjegyzői okmánynyal megszerezte. Ha egyiknek sincs közjegyzői okmánya, a tulajdonjog azt fogja illetni, a ki legelőbb jóhiszemüleg lett az ingatlan birtokába bevezetve, elle nkezö esetben azt, a ki korábbi k e 1 e t ű (!) magánokiratot előmutat«! pontban lép életbe a törvény? Az alaptörvény TrnovsAa Konsztitucija) 46. $-a csak azt rendeli, hogy egy törvény sem b.rhat érvénynyel és hatálylyal, mlg ,z a hivatalos lapban kihirdetve nincs a gyakorlat pedig megállapította, hogy mmden törvény a hivatalos Tápban való közzétételének napján lép életbe. lev tehát számtalanszor előfordult és előfordul az az anomália, hogy a vidéki bíróságok nem alkalmazhatnak egy törvényt, a mely tényleg hatályba lépett, azon egyszerű okból, mert egyes vidéki városokba, mint pl. Ruscsuk vagy Küsztendilbe a hivatalos lap csak harmadnap, téli időben némelykor negyed, otod és hatod napon érkezik meg. Ugyanezen hibát követték el az uj (1892-iki) polgári perrendtartás életbeléptetésénél s a helyett, hogy magában0 a törvényben egy bizonyos időpontot megállapítottak volna a hatálybalépésre vagy legalább az igazságügyminiszter e részben rendeletileg intézkedett volna, egyszerre csak a hivatalos lapnak (Drzsáven Vesztnik) 1892. évi fubruár hó 8-án kelt 81. számában közzé lett téve az új perrendtartás s már az a z n a p, t. i. február hó 8-án tárgyalt pereknél kellett azt alkalmazni, azaz mielőtt a bíráknak s a feleknek alkalmuk és idejük volt azt áttanulmányozni ! A kötelezettségek és szerződésekről szóló törvényen kivül más az igazságügy körébe tartozó törvény a lefolyt 1892-iki szobrániebeli ülésszak alatt nem hozatott. II. Közigazgatási és belpolitikai tekintetben azonban felette érdekes egy újítás, melyet szintén az utolsó Szobranie megszavazott s mely tekintettel a jelenleg Magyarországon napirenden álló egyházjogi reformokra, nem fogja, azt hiszem, eltéveszteni, hogy a magyar megfelelő körök figyelmét is magára ne vonja. Ez újitás a folyó évi január hó 1-én életbelépett törvény a születések, házasságok és halálesetek feletti anyakönyvek vezetéséről. E törvénv — mely mindössze 10 szakaszból áll — a mondott anyakönyvek vezetését a lelkészek kezeiből kiveszi és azt a polgármesterekre, illetve községi elöljárókra bizza. Meg van engedve ezen anyakönyvvezetőknek az anyakönyvek vezetésével más egyéneket is megbízni, de mindenesetre ők (a polgármesterek és községi elöljárók) maradnak felelősek az anyakönyvvezetés pontossága és szabályosságáért (3. §.). Ez anyakönyvek két példányban vezettetnek, még pedig azon jegyzőkönyvek alapján, melyeket ugyancsak a községi elöljárók (polgármesterek) minden születés, házasság vagy haláleset alkalmával, legkésőbben öt nap alatt felvenni tartoznak (1., 2. és 7. §.). A jegyzőkönyvfelvétel és az anyakönyvvezetés díjtalan (5. §.). Valamennyi bevett vallásfelekezet, (gör. kel., róm. és gör. kath., evangélikus, mohamedán és zsidó) lelkészeinek 5 — 25 frankig terjedő pénzbírság terhe alatt tiltva van keresztelési, illetve körülni etélési aktust végezni vagy holtat eltemetni, mig nekik egy a fölötti igazolvány, hogy az illető születés- vagy haláleset az anyakönyvben bevezetve lett, át nem adatik. Ugyanezen büntetés éri e lelkészeket azon esetben is,ha valamely pár esket és e, illetve házas frigy áldásától számítva, tiz nap alatt a történt egybekelést a polgármesternek (községi elöljárónak) be nem jelentik (8. §.). Ugyancsak 5 — 25 frankig terjedő pénzbírsággal büntettetnek a községi elöljárók (polgármesterek) minden az anyakönyvvezetés körül elkövetett szabálytalanságért (6. §.) ; végre e pénzbirsággal azon polgárok is megrovatnak, kik a születést vagy a halálesetet öt nap alatt annak megtörténte után, a polgármesternek (községi elöljárónak) be nem jelentik. Nálunk tehát az eféle reformok sokkal, könnyebben és egyszerűbben valósithatók meg s nem kell attól tartanunk, hogy papjaink azok ellen demonstráljanak ; ellenkezőleg ők inkább örülnek, hogy megszabadultak a reájok oly terhes anyakönyvvezetéstől, melyhez különben — kevés kivétellel — nem is értenek. Tekintve papjaink türelmes voltát, azt hiszem, hogy nálunk a kormánynak mai szigora és erélye mellett, a polgári házasságot is sok vita nélkül lehetne behozni. (Folyt, köv.) Dr. Sismánov St. Milán bolgár legfőbb semmit'ószéki biró Sojiábau. Irodalom. A magyar pénzügyi jog vezérfonala. Irta Szigethy Lehel kecskeméti jogakadémiai tanár. Kecskemét, Galliá-félc könyvkereskedés. Ara 5 korona. 8<> 226 1. Szerzőnek célja jogtanulók és ügyvédi vizsgára készülőknek használható kézikönyvet adni. Magasabb igénye nincs. E célt szerző el is éri. Röviden megismerteti a pénzügyi jog lényegesebb intézményeit és bevezeti a jogtanulót annak elemeibe. Beküldetett. Az állami tisztviselők, altisztek e s szolgák illetményeinek szabályozásáról ks a m e g y e i torvény hatóságok állami javadalmazásának felemeléséről szóló törvénycikk (1893 : IV.). Budapest, Eggenb er g e r-féle könyvkereskedés. Ára 20 kr. Vegyesek. A magyar jogászegylet börtönügyi bizottságának érdekes felolvasó ülése volt f. hó 13-án H a lm ágy i Sádor táblai biró