A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / Tartalommutató

18 Szám nem tekinthető, ha az árút jóval azután adja el, miután a megbízót az eladással fenyegette . . 4ü A m. kir. Curia 6!'. számú döntvénye értelmében a büntető bíróság által elrendelt és foganat isitott végrehajtás is megtámadási kereset tárgyát képezheti és az, ha a csődtörvényben élőit t kellékek fenforognak, a polgári biróság által hatálytalannak mondható ki 46 Tözsdebiróság előtt folyamatban levő perben megítélt eskületételi határnap elmulasztása miatt még akkor sincs igazolásnak helye, ha a megítélt eskü nem a tözsdebiróságnál, hanem megkeresés utján rendos biróság előtt volt leteendő .... 47 Ha a keresetileg követelt dolog alperes által harmadik személy ellenében biróilag lefoglaltatott, azért marasztalás esetében hozható végrehajtható Ítélet, csakhogy a peres tárgyra vezetett foglalás ezen perben ítélet tárgyát nem képezhetvén, ama végrehajtási eljárás befojeztóig a kereseti dolognak bírói kézbe való letétole rendelendő el . 47 A kitöltetlenül adott váltó a megállapodás ellenére ki nem tölthető 47 Valakinek tudtával és beleegyezésével számára tóirylog teljesített munkálatokért az azokat teljesítő külön megbízás nélkül is megfelelő díjazáshoz igényt tarthat 47 A részvénytársaság közgyűlési határozatit megtámadónak részvényesi minőségét már kereseténél kell igazolnia, továbbá szükséges, hogy a por egész folyama alatt részvényes legyen, a mi a részvényeknek a perhez csatolása vagy birói kézhez való letétele által igazolandó 48 A visszatérő díjfizetések elmulasztása által a biztosítási szerződés hatályát veszítvén, a törvény szerint ennek azon értelme van, hogy a szerződós a biztosító által ép úgy felbontható, mint a biztosított által 48 Es miután a második díjrészlet nem fizetése által a szerződés már hatályát veszítette, sem a harmadik részlet, sem a többiek nem követ?lhetök 48 A. csődtörvény 1. része III. fejezete szerint csak a közadósnak ott felsorolt ügyletei és jogcselekményei képezhetik a csődtömeg képviselete részéről megtámadís t:'irgyát, nem pedig harmadik személyekéi 49 A szabályszerűen közzétett hivatalos csödhirdetménynek nem tudásával ki sem mentheti magát . . 49 Azon bár nem eléggé szabatos és határozott kereseti kérelem, hogy az ahhoz csatolt engedmény alapjában és következményeiben egy bizonyos csőd hitelezői irányában hatálytalannak nyilváníttassák, kétségkívül magában foglalja, hogy úgy maga az engedmény, mint az annak alapját képező követelés, illetőleg ügylet, valamint az azzal kapcsolatos átruházás utján szintén alperesre szállott végrehajtási zálogjog is hatálytalannak mon dassék ki 49 Az engedményesről fel kell tenni, hogy az engedmónyi okiratban részletesen körülirt átruházott zálosjog-szerzósnek közelebbi körülményeit ismerte; ennélfogva bizonyítottnak fogadandó el, hogy az az átruházáskor tudta, miként úgy az ö. valamint jogelődjének ténye által a csődtömeghez tartozó vagyonnak a csödhitelezők elöl való elvonása ós ezzel a csödhitelezöknek msgkárositása céloztatik ... 49 A ker. Tkv. 356. §-ában meghatározott olyan vételi ügylet, a melynél a kikötött teljesülési határidő magának a szerződésnek lényeges feltételét képezné (úgynevezett fixügylet), nem létesül, ha ugyan azonnali teljesítés köttetett ki, de közelebbi határidő kikötése vagy fix határnap megjelölése nélkül . 50 Az eladónak nemcsak jogában, de kötelességében is állván a vevő által visszautasított árúnak megőrzése iránt a vételi szerződós teljesítéséhez való ragaszkodása esetében kellően intézkedni: azon körülményből, hogy eladó a vevő által el nem fogadott és visszafuvaroztatott árút a vasúttól kiváltotta és maginál őriztette, részéről a vételi ügylettől való elállásra nem lehet következtetni 50 A sem előmutatóra, sem rendeletre ki nem állított, hanem egyedül a betevőnek nevére szóló takarékp énztári betéti könyvecske, a kivel t. i. a könyvecskének kifejezett tartalma szerint mint betevővel szemben az adósként kötelezett takarékpénztár a betéti ügylet folytán jogviszonyba lépett, habár a könyvecskébe felvett alapszabálykivonat szerint a könyvecske felmutatója személyazonosság igazolása nélkül annak jogszerű birtokosának fog tekintetni, azért az sem az előmutatóra szóló, sem a forgatható értékpapíroknak jogi természetével nem bir. Az alapszabályokban foglalt fenti kikötésnek értelme csak az, hogy a takarókpénztár jogosítva van a fizetést a könyvecske puszta birtokosának teljesíteni, de arra föltétlenül kötelezve nincs 50 A keresk. tvk. 34(3. g-ának azon rendelkezése alapján, hogy a vevő a más helyről küldött árút, a mennyiben ez a rendes üzleti kezelés szerint lehetséges, az átvétel után haladéktalanul megvizsgálni tartozik, az nem kötelezhető arra, hogy 1 vasúton szállított árút még a' vasúti állomáson megvizsgálja, hanem a vizsgálatot az árú átvétele után is az arra alkalmas helyen és azt még az átvétel előtt tovább eladván s a vasúttól egyenesen az ő vevőjéhez fuvaroztatván, ennél is eszközölheti 51 Alperes a kereseti köuyvkivonat csupán egyik tételét jelentvén ki elszámolási hibának, a nélkül, hogy ezen elszámolási hibát közelebbről s egyáltalában megjelölte volna: ezen tétel valódinak tekintendő 51 A v. t. 99. §-ának 6. pontja szerint az óvatoló személy aláírása és hivatalos pecsétje lényeges kellékeit képezik ugyan az óvéslevélnek, de ha — mint a fenforgó esetben — a 99. §. 1. pontja szerint a megkívánt váltómásolat nem az óvás levél szövegében, hanem ebben való hivatkozással az óvásLap 182 183 186 186 186 187 194 194 194 198 202 202 Szám Lap levél hátlapjára van irva, e másolatnál a hitelesítési aláíráson kivül az óvatoló személy hivatalos pecsétjének ismételt alkalmaztatása nem szükséges 52 206 Nem létező napra kitűzött lejárat (február 30.) érvénytelenné teszi a váltót 52 207 A keresk. törvény 174. ji-ának ama rendelkezéséből, mely szerint az abban szabályozott kereseti jog a részvényest illeti meg : okszerűen következik, hogy a részvényesi minőség, vagyis a keresethez való jogosultság már a keresetben kimutatandó s ha ez a perben kétségbe vonatik, a keresethez való jogosultság nemcsak a részvényeknek a pertárban történt egyszerű felmutatása, hanem azoknak a perhez csatolása vagv birói kézhez letétele által igazolandó . 52 207 Ha a szerződő lelek magukat szerződésileg a felperes által szabadon választandó kir. járásbíróság előtti sommás perutnak alávetik, ebben még nem foglaltatik az, hogy a felek a kereskedelmi eljárás helyett a közpolgárit választották ós a kereset ily esetben, a mennyiben az ügy a kereskedelmi bírósághoz van utasítva, a kir. járásbíróság mint kereskedelmi biróság előtt indítandó meg 52 207 Az, hogy valamely szerződésileg fizetni kötelezett összeg foglalónak tekintessék, nem a szerint állapítandó meg, hogy azt felperes keresetében foglalónak címezte, hanem ahhoz képest, vájjon a szerződés tartalma szerint bir-e valóban az összeg a foglaló minőségével 53 210 A vételár előleg nem esvén a foglaló fogalma és joghatálya alá, a vevőt terhelő szerződésszegés esetében az eladó nincsen jogosítva arra, hogy a vételár előleget, mint ilyet visszatartsa, hanem csak beigazolt kára címén és erejéig 53 210 < 'södnyitásnak a csődtörv. 84. és 24-s. §-ai értelmében csak kellően igazolt követelésre alapított kérelem alapján van helye . . 53 211 Az oly hitelezőnek követelését, ki a panaszlott adósnak, a saját követelését meghaladó, vagy azzal egyenlő összeggel maga is tartozik, oly követelésnek, melynek alapján a csődnyitás a hivatkozott szakaszok szerint jogosan kérhető, tekinteni nem lehet .... .53 211 A kérvényező, mint engedményes, panaszlott ellenében nem érvényesíthet több jogot annál, mint mely jogelődjét, az engedményezőt megillette 53 211 Ha a váltón határozottan meg van jelölve azon lielyiség, a hol a váltónak kifizetése az intézvényezett által az elfogadás alkalmával igórtetett, ugy a fizetés véxetti bemutatás csak is a jelzett helyiségben eszközlendö és a váltótörv. 102. §-ában előirt további tudakozódásnak szüksége fenn nem forőg 53 211 A kötlevólben előforduló ezen kifejezésnek : »franco Bahn Ns.-Militics lieferbar< csak az az értelme van, hogy eladó az árút saját költségén tartozik a megnevezett vasúti állomásra szállítani B az ezentúl felmerülő szállítási költség már a vevő terhére esik. Ha tehát a kötlevél további tartalma szerint eladó az árú továbbszállítása tekintetében a vevő rendelkezéseit teljesíteni tartozott, ez utóbbi az árú minőségének megvizsgálásával s a rendelkezésre bocsátással nem kés tt el, ha azt azon a heljen eszközölte, a hova eladó az árút a vevő rendelkezése szerint küldötte. 53 211 c) Bűnügyekben. A pénzügyi bíráskodással felruházott kir. bíróságok kisebb jövedéki kihágást vagy szabálytalanságot a nagyobb jövedéki kihágással vádolt fél terhére meg nem állapithatnak s e miatt büntetéssel nem sújthatják, mert ez a pénzügyi közegek sajátos joga 1 3 A magánvádló meg nem jelenése folytán hozott megszüntető végzés ellen ujrafelvételnek nincs helye . . 1 4 A ki előleges egyetértés folytán csak elvinni segített, de a lopás elkövetésénél tettesi cselekedetet nem végzett, s a szerint sem akaratelhatározása nem irányult a lopásnak ö általa leendő elkövetésére, hanem a mások által ellopott, illetőleg ellopandó dolgoknak a lopás bevégzése után leendő elvitelére és biztonságba helyezésére s physikailag sem hajtott végre oly cselekedetet, mely a lopás tényleges megvalósítását foganatosító cselekvőségnek a btk. 333. §-ában meghatározott valamelyik ismérvét megállapítaná, illetőleg ezen ismérvnek általa való megvalósításában nyilvánuló kültevékonységben nyert volna kifejezést: az nem tettestárs, hanem csak segéd. - Btk. 99. §-a. 1 4 Minthogy a vadászterületre a vadászatra jogosítotton kivül senkinek sem szabad kutyát bocsátani, ennélfogva az ott talált kutyát mint »kóbor« kutyát, a vadászatra jogosított lelőheti 1 4 Ujrafelvételnek nemcsak az alapperbeli bizonyítékokkal szemben, de ezen bizonyítékok téves birói megállapításával szemben is van helye . 2 7 Perujitási elönyomozat curiai elrendelése és az alapperben elitólt vádlott szabad lábon hagyása iránti intézkedés 2 7 A zsarolás tényálladékához nem kívántatik meg, hogy a fenyegetés által a szándékolt vagyoni haszon tényleg eléressék ; a zsarolás befejezéséhez elégséges, ha a tettes a kényszerítő fenyegetést valóban használta 2 7 Az erőszakos nemi közösülésnél csakis csekélyebb testi sértés vélelmezendő. Ha tehát az erőszakos nemi közösülés alkalmával a sértett testén okozott sérülés ezen erőszak határát túlhaladja, a mennyiben a btk. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés vétsége megállapittatnék, külön büntetendő cselekményt képez, még akkor is, ha a vád ez irányban nem is emeltetett 2 3 A bttö törvénynek a zsarolást megállapító rendelkezéseiben nem foglaltatik az, hogy a vagyoni haszonnak bekövet-