A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)
1893 / Tartalommutató
16 A i_ Szám Lap Az iparhatóság által hozott határozatok érvényének megbirálása nem tartozik a bíróság hatásköréhez és az 1884: XVII. t.-c. 13G. §-a csak a magánjogi ig 'nyéknek eldöntésére tartja fenn a polgári perútat az iparhatóság határozatával meg nem elégedő félnek. A biróság ezen igényeket az iparhatóság határozatának érvényére való tekintet nélkül per útján biraljs, ol 21 83 Azon körülmény, hogy a birtokból való elmozdítás hatóság közbejöttével történt, nem menti fel a hatóság közbejöttét igénybe vevő felet a kártérítés kötelezettsége alól. Az, hngy a hatóság közbejárása a kimozditásuál hamis előadásokkal lett kieszközölve, a perben bizonyítás tárgyát képezheti 21 83 A kereskedelmi törvény 35fi. §. 2. pontjában foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy a piaci vagy tőzsdei árral nem biró árúknál vevő a kósedelmos eladótól azon kárának megtérítését is követelhesse (kereskedelmi törvény 272. §.), mely az által állott elő, hogy a megrendelt, de nem szállított árúkat haszonnal tovább novn adhatta. Ez az elmaradt haszon szakértők által is meg íllapitható 22 86 Ha a takarékpénztár alapszabályaiban —• molyok a botéti könyvecskékbe fel vannak véve — az foglaltatik, hogy olyan betéti könyvre, melyot annak tulajdonosa elveszített és ezt a takarékpénztárnál bejelentette, a takarékpénztár sem tökét, sem kamatot nem fizet, ha csak a betéti könyv áthozója a könyvecske törvényes birtoklását igazolni nem képes, a takarékpénztár a könyvecske elvesztésének bejelentése után csakis a könyvecske igazolt birtokosa részéve teljesített fizetés által szabadul kötelezettsége alól. — Takarékpénztári könyv bemutatóra szóló papirt képez-e ? . 22 86 ITa valaki egy közkereseti társaságnak a társas cég képviseletére egyedül jogosított tagja, az a csődeljárás szempontjából az egyénileg is bejegyzett kereskedő tekintete alá esik és így ellenében a csődtörvény második része II.címében szabályozott keresk. csődeljárásnak van helye 22 S7 A bizományos eladási joga a bizományi árúk tekintetében. Bizományos is köteles zsákkölcsöndijt fizetni, ha a kikötött időre a zsáktulajdonos megbízónak a zsákokat vissza nem küldi. A zsákkölcsöndíj túlhaladhatja a kölcsönzött zsákok értékét . 23 90 Azon körülményt, hogy a közadós, a ki kereskedő volt, már a zálogjog előjegyzése iránti kérvény beadása idejében fizetéseit megszüntette volt, az tartozik bizonyítani, ki ezen körülményre hivatkozik 2-t 94 Azon körülmény, hogy a közadós ellen csődbe jutása előtt végrehajtást rendelő végzés eszközöltetett ki, egymagában a fizetések megszüntetését még nem állapítja meg . . . 2t 94 Ha az adásvételi ügyletet közvetített ügynök a vevő által ő hozzá intézet rendelkezésre bocsátást az eladónak kellő időben tényleg tudomására hozza, a rendelkezésre bocsátás hatályosan megtörténtnek tekintendő, mert az által az eladó oly helyzetbe jut, hogy jogainak és érdekeinek megóvásáról maga gondoskodhatik 24 95 Az ügylet megkötésére való jogosultság, alapuljon az akár törvényen (keresk. törv. 43. §.), akár különös megbízáson, nem foglalja magában azt a jogot is, hogy a kivételes biróság illetősége is kiköttethessék 24 95 Oépgyár árjegyzékének ábrái a műszaki rajzok közé nem sorozhatók akkor, ha a gépek műszaki ós belső szerkezetének kitüntetésére ki nem terjednek, hanem az árjegyzékek rendeltetésére tekintettel leginkább a szövegben felsorolt tárgyak külső alakját ismertetik a vevő közönséggel. Az ily rajzokra az 19^4 : XVI. t.-c. védelme ki nem terjed . 24 96 A keresk. törv. 173. §-a értelmében névre szóló részvények átruházása, a mennyiben az alapszabályok másként nem intézkednek, a részvénytársaság irányában rendszerint csak akkor és az által válik hatályossá, ha és mikor az átruházás a társaság részvénykönyveibe bevezettetett. Ezen bevezetés megtörténtéig tehát az átruházónak részvényesi minősége a társaság irányában meg nem szűnik és a társaság a részvényen alapuló követelés ellen min láma kifogásokat ér vény esii heti, melyeket az átruházó fél ellen felhozhat. Nem változtat e körülméi-yen az, högy a névre szóló részvények a keresk. törv. 173. §-a értelmében üres hátirattal is átruházhatók; ezen intézkedés csakis az átruházás külalakjára vonatkozik és a törvény az ily hátiratnak nem tulajdonítja a váltótörvény értelmében vett hátiratnak anyagi jogi teljes hatályát. Miután a keresk. törvény 111. §-a szerint oly esetben, midőn több felszámoló neveztetett ki, ezek eg3'éb megállapodás hiányában csak együttesen végezhetik a felszámoláshoz tartizó cselekvényeket: ennélfogva abból, hogy a felszámolók egyike valamely követelésre fizetett, nem következik az, hogy a követelés vagy jog el van ismerve . . 25 98 A piaci vagy tőzsdei árral nem biró árúknál a vevő a késedelmes eladótól azon kárának megtérítését is követelheti, mely az által állott elő, hogy a megrendelt, de nem szállított árúkat haszonnal tovább el nem adhatta. Az elmaradt haszon szakértők által is megállapítható . . . . 2ő 99 A cégbejegyzés ténye egymagában a kereskedői minőséget nem bizonyítja 26 101 Ha a kötl«vélben azon rendelkezés foglaltatik, hogy az eladó az árút bizonyos helyre >franco« tartozik szállítani s a továbbszállítás tekintetében a vevő költségeire bár, de az ö rendelkezéseinek tekintetbe vételével lett a szállítás kikötve, ugy nem tekinthető elkésettnek a szakértői szemle és rendelkezésre bocsátás, ha az haladéktalanul az utóbbi helyen eszközöltetik s nem azon helyen, mely a kötlevél szerint, mint a »franco« szállítás végpontja volt megjelölve 27 II'5 Szára Lap A csődtörvény 44. §-a értelmében az eladó a közadósnak elküldött árúkat visszakövetelheti, ha azok már a csődnyitás előtt a közadósnak, vagy helyette egy harmadiknak birtokába nem jutottak. Ezen tényt a fuvarlevél puszta birtoklása nem pótolja, hanem a visszakövetelhetést egyedül az zárja ki, ha az árú természetben ment át a közadósnak, vagy helyette harmadik személynek birtokába .... Tulajdoni igénykeresetnél az a körülmény, hogy az igónylőuö nevére szól, az iparigazolvány igényének érvényesítésére bizonyítékul nem szolgálhat, mivel iparigazolvány tulajdonjogot nem állapit meg Azon körülmény, hogy a közös lakás a nő nevére van kivéve, tulajdoni igény alapjául csak akkor szolgálhatna, ha az igénylő no beigazolná, hogy a lakbért sajátjából fizette . A váltó utólagos telepítése a tartalomnak meghamisítását képezvén, az elfogadó, ki azt vitatja, hogy a váltón eredetileg telepes megnevezve nem volt, óvás hiányában is a vt. 82. és 83. §-ai intézkedése szerint a váltónak általa aláirt tartalma szerint váltójogi kötelezettségben áll . . A kereskedő azért, hogy a tőle megvett árú közönséges rendeltetésének megfelel, a vevővel szemben szavatossággal tartozik Az eladónak nincs joga ahhoz, hogy a késedelmes vevőtől az eladott árú megtartása mellett, az árú előállítási költség és eladási ára közti különbözetet követelhesse kár fejében 29 Biztosítások elvállalásának közvetítése kereskedelmi ügyletet képez. A biztosító társaság és annak képviselője közt a képviselőség átadása iránt létrejött szerződésben a tőzsdebiróság illetékessége hatályosan köthető ki 29 A váltótörv. 93. §-a csak a váltó lényeges kellékeinek más megállapodás hiányában, tetszés szerinti kitöltésére jogosítja fel a váltóbirtokost, azonban az intézvényezett személyétől különböző fizetőnek a váltón való kitüntetése nem tartozván annak lényeges kellékei k izé, a váltóbirtokos a vt. 93. §-ára nem hivatkozhatik Iía a váltón két telepes van megjelölve, kik közül az egyik a váltó birtokosa: az óvás a váltójog fentartása végett mégis felveendő a másik telepesnél Habár a váltónak az a birtokosa, ki a váltó lényeges kellékeinek kitöltésére a váltótörvény 93. §-a értelmében jogosítva van, a hiányzó lényeges kellék beírásánál tévedésből elkövetett hibának kiigazítására rendszerint jogosítva van, de ezzel a jogával csak addig élhet, a mig a váltót óvatolás utján vagy biróság előtt nem érvényesítette, ellenben a már kitöltött váltónak megóvatolása után a váltónak azon alakján, melybon az óvatolva lett, a váltókötelezettek beleegyezése nélkül többé nem változtathat 30 Valamely árúnak p:aci ára nem szükségképpen és egyedül piaci vagy tőzsdei árjegyzékkel bizonyítható és bizonyítandó, hanem bizonyítható az által is, hogy a fél, a kit e takintetben a bizonyítás kötelezettsége terhel, perrendszerű módon azt mutatja ki, miszerint a kérdésben forgó árúnak a teljesítés idejében és helyén ilyen árúra kötött több rendbeli adás-vételi ügyletből kit tszőleg a kereslet és kínálat befolyása alatt képződött középára mennyit tett . Ha a vevő vételi ügylet megkötése előtt az eladó részéről arra, hogy a megvenni célzott árúkat szemlélje meg, felszólittatott és ez a vételi ügyletet a nélkül köti meg, hogy eme felszólításnak eleget tenne, ez által elesik azon jogától, hogy a megvett árú minősége ellen utólag kifogást tehessen. Kifogása csak az árú azonosságára vonatkozhatik . . . Elvesztett váltók alapján kereset nem indítható, ha a váltók törvény.-zabta módon megsemmisitt >ttQknek nem tekinthetők; még az esetben sem, ha a váltótartozás különben a lós nyilatkozata áltil igazolva volna is Ha a sommás végzés a váltó valamely lényeges kellékének hiánya dacára kibocsátva lett. de a váltóadós e miatt a kifogásokban panaszszal nem élt, sem pedig azokat e tekintetben a váltóeljárás 21. §-a élteimében a jegyzőkönyvi tírgyalás első napján ki nem egészitették, a per érdemleges letárgyalása s az ennek folyama alatt eszközölt kellék-pótlás után arra, hogy a sommás végzés alakilag tévesen volt kibocsátva, visszatérni s a keresetet a váltóeljárás 4. §-a alapján visszautasítani nem lehet, hanem az ítélet hozatalakor már minden lényeges kellékkel ellátott váltó alapján a per érdemlegesen dönt^ndő el Ha a váltótulajdonos a váltót az elfogadónak a nélkül, hogy ez a fizetés teljositését előzőleg megtagadta volna, azonnal az óvatolásra hivatott közjegyző által mutatja be s ha az elfogadó a váltónak első bemutatásakor a váltóösszeget haladók nélkül kifizeti, vagy a fizetést megajánlja, de ezt a bemutató közjegyző visszautasítja, az igy eszközölt bemutatás költségét a váltótulajdonos tartozik viselni s a váltó kifizetésének megtagadása fenn nem forogván, óvás felvételének szüksége, óvatolási költség felszámításának jogosultsága is elesik Az óvatolási eljárás miként történtére s az érdekeltek nyilatkozataira nézve csak magának az óváslevólnek tartalma szolgálhat irányadóul s csak az képez a váltóperben o részben elfogadható bizonyítékot, melyot az óvatolónak utólagos nyilatkozati meg nem dönthet . . Oly alapon, hogy a nem kereskedő közadós a biztosítás vagy kielégités nyújtásakor már fizetéseit megszüntette volt, megtámadási keresetet sikerrel érvényesíteni nem lehet, mert a fizetés-megszüntetés csődnyitás indokául csakis kereskedőkkel szemben szolgálhat. Nem kereskedők ellen megtámadási kereset sikerrel csak akkor inditható, ha a zálogjog engedésekor közadós ellen a csődkérvény már beadatott és erről a biztosítást nyert hitelező ugyanakkor tudomással birt 27 L06 28 110 2S 110 28 111 114 114 30 118 30 118 119 30 119 30 119 31 121 81 123 31 123 31 123 32 126