A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 10. szám - A pécsi ügyvédi kamara

40 A JOG. K. Györgynek felebbezése visszautasittatik és jelen ügy egyedül Cs. Sándor felebbezése folytán vétetvén felülvizsgálat alá, a kir. itélő táblának végzése megváltóztattatik és az elsöbiróság végzése hagyatik helyben. Indokok: O-Paulis községének bírája és körjegyzője, több tanú által kiállított bizonyítvány alapján azon jelentést tették Cs. Sándor járási főszolgabírónak, hogy K. György ottani g. kel. lelkész a templomban a népet következőkép izgatta: »Minden község fellázad és keresi jogait, csak a mi községünk tür meg oly vezetőket, kik mint farkasok, oroszlánok ülnek a nép hátán, a vért szivják ki belőletek, megnyúznak titeket, mig tönkre tettek; kergessétek tehát el ezen oroszlánokat határaitokból, mert eleget nyúztak már titeket*, mire Cs. Sándor főszolgabíró ezen jelentés alapján, tekintettel a község közbékéjére és a köznyugalmára, K. Györgyöt csendőrök által a kir. járásbírósághoz bekisértette; tekintve, hogy Cs. Sándor eme eljárására, figyelemmel az e vidéken előzőleg előfordult veszélyes és nagyterjedelmü izgatásokra, a fenti jelentés és bizonyítvány elegendő alapot nyújtott és hogy ennélfogva a jelentés gyors elintézést kivánt, ugyanazért K. Györgynek letartóztatása nem tekinthető olyannak, mely akár a hivatali hatalommal való visszaélést, akár pedig a Btk. 193. §-ában meghatározott vétséget Cs. Sándor ellen megállapítaná. Az embermagasságú kerítéssel ellátott telek teljesen megfelel a büntető tvkv. 336. §. 5. pontjában emiitett bekerített helynek, hová nem egyszerű átlépéssel, hanem csak bemászás litjáu lehet bejutni s igy az ily telken elkövetett lopás minősítettnek veendő. A brassói kir. törvényszók (1891. december 9-én,;4,148.): B. Mihály 1. r., Cs. Juon 2. rendű vádlottakat az S. Ábrahám kárára elkövetett, a btk. 333. §-ban körülirt, a 336. §. 3. pontja szerint minősülő s a 340. §. szerint büntetendő lopás bűntettében, D. Juon 3. r. vádlottat pedig a fenti lopással kapcsolatos, a btk. 370. §-ban körülirt ezen és a 373. §. szerint büntetendő orgazdaság bűntettében bűnösnek mondja ki s e miatt B. Mihály s Cs. Juon vádlottakat a btk. 340., 341., 92. §-ai alapján 6 — 6 havi börtönre, D. Juon vádlottat pedig a btk. 370., 92. §. alapján 5 napi fogházra itéli; ellenben a L. Frigyes kárára elkövetett, a btk. 333. §-ában körülirt, a 334. §. szerint minősülő lopás vétsége alól 1. és 2. r. vádlottakat a bprdt. 288. §-a alapján felmenti és a fenforgó, a btk. 126. §-ában irt tulajdon elleni kihágásra vonatkozólag az eljárást a prts. 289. §. e) pontja alapján megszünteti. Indokok: B. Mihály és Cs.f Juon vádlottak beismerték, hogy f. évi szeptember 22-én S. Ábrahám kertjébe, a mintegy 2 méter magas kerítésen bemásztak, ott egy kosarat szőlővel megtöltöttek s azt L. D. Juonhoz vitték, ki őket szó nélkül bebocsátotta s tudtára adta neki, hogy a szőlőt honnan és mi módon hozták, annak elfogyasztásához mindjárt hozzá is láttak. Alig fogtak azonban hozzá, egy csendőr meglepte őket, a szőlőt elvette s őket letartóztatta. Első és másodrendű vádlottaknak ezen ténykedése, tekintettel arra, hogy a felvett birói szemlejegyzőkönyv káros vallomása és vádlottak beismerése szerint a kertbe a majdnem 2 méter magas kerítésen történt bemászás által juthattak, a btk. 336. §. 3. pontja szerint minősülő lopás bűntettét, harmadrendű vádlotté pedig a 370. §. szerint minősülő orgazdaság bűntettét, mert vádlotttársai előadásai és saját beismerése szerint neki tudomása volt nemcsak arról, hogy azon szőllő, melynek elfogyasztásában részt vett, lopott, hanem arról is, hogy a lopás bemászás által követtetett el. Ez alapon 1. és 2. r. vádlottak a btk. 333. §-ban körülirt, a 336. §. 3. pontja szerint minősülő lopás bűntettében, 3. r. vádlott pedig az ezzel kapcsolatban álló, a btk. 370. §-ában körülirt orgazdaság bűntettében kellett bűnösnek kimondani és mindháromnál enyhitő körülményül véve büntetlen előéletét, beismerését, az eltulajdonított tárgy csekély értékét súlyosbító pedig fenn nem forogván, a btk. 92. §, alkalmazásával kiszabott büntetés indokolt. B. Mihály és L. D. Juon terhére rovatik még azon körülmény, hogy ők f. évi szeptember 19-én L. Frigyes kertjéből egy tarisznya gyümölcsöt elloptak. Ezt ők beismerték. Minthogy azonban az eltulajdonított tárgyak élelmi cikket képeznek s értékük káros feladása szerint csak 25 krt tesz s minthogy semmi körülmény fel nem merült, mely vádlottak ténykedését bűntettnek minősiti: vádlottak a btk. 333. § ban körülirt s a 334. §. szerint minősülő lopás vétsége alól, tényálladék hiányában a bprts. 288. §-a alapján felmenteni kellett, a fenforgó, a kbtk. 126. §-ában irt tulajdon elleni kihágásra vonatkozólag pedig a további eljárás a bprts. 289. §. 6. pontja alapján felhagyandó volt, mert az magánvádra üldözendő s mert káros részéről vádlottak megbüntetése végett indítvány nem tétetett. A marosvásárhelyi kir. itélő tábla ("1892. március 2-án, 7. sz.): Az elsöbiróság ítéletét részben megváltoztatja és B. Mihály és Cs. Juon vádlottakat a btk. 336. §. 3. pontjában meghatározott lopás bűntettének vádja alól felmenti, azonban a kbtk. 126. §-ban körülirt tulajdon elleni kihágásban bűnösöknek nyilvánítja s ezért 8 napi elzárásra itéli, 3. r. vádlottat pedig az orgazdaság bűntette alól felmenti. Indokok: A vizsgálat és bizonyitási eljárás adatai által bizonyítva van ugyan, hogy B. Mihály és Cs. Juon vádlottak S Ábrahám bekerített kertjébe hatoltak és onnan 2 frt erteket felül nem haladó szőlőt loptak; tekintve azonban, hogy a kentes, melyen keresztül vádlottak a kertbe hatoltak, csak 1-70 méter magas, a melyet az eleven rugékonyságú 20 éves vádlottak konynyen átugorhattak s tekintve, hogy az ilyen valamely ^ eszköz használata, vagy nagyobb erőkifejtés nélkül történt kerítés átszokes nem tekinthető olvan bemászásnak, mely a btk. 336. §. 3. pontjának fogalma alá vonható leDne s mely körülmény a lopást bűntetté minősítené, ennélfogva az elsőbirósági Ítélet megváltoztatása mellett nevezett vádlottak a btk. 336. §. 3. pontjában meghatározott lopás bűntettének vádja alól felmentendők és csakis^ a btk. 126. § ában körülirt tulajdon elleni kihágásban voltak bűnösöknek nyilvánitandók. A büntetés kiszabásánál az, hogy a ^ cselekmény éjjel és társaságban lett elkövetve, súlyosítónak vétetett s erre való figyelemmel állapíttatott meg a törvényben meghatározott büntetésnek legmagasabb mértéke. Minthogy a kbtk. 126 §-ában körülirt tulajdon elleni kihágásból származó cikkek megszerzése orgazdaságot, vagy a kbtk. 129. § ában irt kihágást nem képez, S. D. Juon vádlottra vonatkozólag is az Ítélet az eljárási utasítás 109. §., illetőleg az osztr. prdts. 210. §-a értelmében felülvizsgálandó s nevezett vádlott, habár ő nem felebbezett, a terhére rótt, a btk. 370. §-ban meghatározott orgazdaság vétségének vádja alól tényálladék hiányában felmentendő volt. Egyebekben az elsöbiróság Ítélete indokainál fogva helybenhagyandó volt. A m. kir. Curia (1893. január 24-én, 5,662.): Minthogy 1*70 méter magas s tehát embermagasságú kerítéssel ellátott telek teljesen megfelel a btk. 336. §. 3. pontjában említett bekerített helynek, hová nem egyszerű átlépéssel, hanem csak bemászás útján lehet bejutni: ugyanazért a marosvásárhelyi kir. tábla fennidézett Ítéletének megváltoztatásával a S. Ábrahám kárára elkövetett lopás s ezzel kapcsolatos orgazdaság tekintetében s mindhárom vádlottat I illetőleg az elsőfokú bíróság Ítélete hagyatik vonatkozó indokainál fogva oly kiigazítással helyben, hogy L. D. Juon 3. r. vádlott a btk. 20. §. 8. bekezdésében foglalt rendelkezéshez képest orgazdaság vétségében mondatik ki bűnösnek. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Adalék az ügyvédi kamarai lajstromba való bejegyzéshez. A zalaegerszegi ügyvédi kamara választmánya (1892. évi nov. 26. 400.): Dr. B. Sándor törvényszéki aljegyzőt a becsatolt jogtudori oklevél, a budapesti ügyvédi kamarának 1,300/892. sz. végzése, valamint a kaposvári kir. törvényszék elnöke által 1,314. eln. 892. sz. alatt kiállított bizonyítvány alapján — az ügyvédjelöltek lajstromába felveszi, a kérelem azon részének azonban, miszerint ezen bejegyzés 1892. május 10-re visszamenőleg tüntettessék ki, helyt nem ad, mert az 1874 : XXXIV. t.-c. 14. §. értelmében a joggyakorlat csak az ügyvédjelöltek lajstromába történt bevezetéstől számíttatik, minderről dr. B. Sándor aljegyzőt azon hozzáadással értesiti, miszerint az ügyrend (?2. §. értelmében a bemutatott okiratok mindaddig vísszatartatnak, a mig ezeknek bélyegtebm egyszerű másolatai az irattár számára bemutattatnak. A m. kir. Curia (1893. január 17-én, 12,355.): Az ügyvédi kamara választmányának határozata megváltoztattatik akként, hogy kitüntettetni rendeltetik, miszerint dr. B. Sándor mint törvényszéki aljegyző 1892. május 10-től van ügyvédi gyakorlaton: mert kérvényező előzőleg a budapesti ügyvédi kamaránál már be volt jegyezve és igy jelen esetben az 1874. évi XXXIV. t.-c. 14. §-ába nem ütközik az, hogy a mennyiben emiitett kérvényező kétségtelenül tanúsította, miszerint mint törvényszéki aljegyző 1892. május 10-től folytatólag megfelelő ügyvédi gyakorlaton volt, ez a körülmény felvételénél kitüntettessék. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök : dr. Várady Béla e., budapesti kir. tszék, bej. márc. 22, félsz. ápr. 12, csb. Hajdú Imre, tmg. dr. Szabó József. — WeisZ Gyula e., debreceni kir. tszék, márc. 22, félsz. ápr. 17, csb. dr. Nagy László, tmg. dr. Székely Miklós. — Drucker Zsigmond e., budapesti kir. kere'sk. és váltótszék, bej. ápr. 7, félsz. máj. 6, csb. Szalacsy Zoltán, tmg. Hegedűs Károly. — WeUz Sándor e., nyíregyházai kir. tszék, bej. márc. 30, félsz, máj. 4, csb. Szabó József, tmg. Milotay üábor. — Bolváry I. e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. ápr. 18, félsz. máj. 16, csb. Forrásy Ferenc, tmg. dr. Gold Simon. — Steinitz M. és tsa e., budapesti tszék, bej. ápr. 7, félsz. máj. 6, csb. dr. Vali Emil, tmg. dr. Bihari Mór. - Kohn Ignátz e., pécsi kir. tszék, bej. jun. 3, félsz. jun. 28, csb. Sikabonyi Angyal Pál, tmg. Benkö Gyula. Pályázatok : A gyergyó-szentmiklósi közjegyzői áll. március I8-ig. — A rékási kir. jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 11-ig. — A topánfalvi kir. jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 13-ig. — A deési kir. tszéknél aljegyzői áll. márc. 15-ig. - A gödöllői kir. járásbíróságnál járásbirói áll. márc. 15-ig. — A tekéi kir. jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 16-ig. — A szegedi kir. itélő tábla kerületében 3 joggyakornoki áll. márc. 16-ig. — A b.-csabai jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. március hó 17-ig. Nyomatott a ,,Pesti könyvnyomda-részvény-társaság',-nál. (Hold-utcza 7. szám.)