A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 10. szám - Szemelvények a kir. táblák judicaturájából. Substitutio fideiconmmissaria és a transmissio 3. [r.]

A J OGK 75 A bűnvádi eljárás munkába vett reformja is csak ugy sikerülhet, ha az gyökeres átalakítást eszközlend s az abban összefüggő jogintézmények együttesen fognak szerveztetni, a melyek közt kétségtelenül legfontosabb az esküdtszék, melyet már nem nélkülözhetünk, ha az európai jogállamok jogfejlődési színvonalára akarunk emelkedni. Kétségbevonhatlan az is, hogy a polgárjogi közvetlenség rendszerének sikeres meghonosítása s a magánjogi codificatio közt a legszorosabb összefüggés létezik. Szemelvények a kir. táblák judicaturájából. (Substitutio tideiconmiissana és a transmissio.) Irta: POLGÁR JÓZSEF, vámos-mikolai kir. járasbiró. /<ffl. Jogi tekintetben igen érdekes per került nemrég eldöntés alá az eperjesi kir. törvényszék előtt, a melyben azután a civilis judicatura a hitbizományi helyettesítés (substitutio fideicommissaria) és az átöröklés (transmissio) kérdésével foglalkozott. A perbeli tényállás szerint* id. Laczkó József összes vagyonát neje, szül. Ghyllányi Amáliának hagyta azon korlátozással, hogy köteles Laczkó Ferenc három gyermekének, névszerint: Laczkó Mihály, Alajos és János unokaöcscsének egyenkint 80 pforintnyi segélyösszeget évente fizetni és továbbá azt rendeké végrendeletében, hogy neje halála után az összes vagyonban a három megnevezett unokaöescse örököljön. A végrendeletben megnevezett három unokaöcs azouban az örökhagyó-neje, szül. Ghyllányi Amália előtt törvényes, illetve végrendeleti örökösök hátrahagyásával elhalálozott. A végrendelet alapján Laczkó Mihály utóörökös, nemkülönben a másik két ntóörökös leszarmazói az újból férjhez ment előörökös : Ghyllányi Amália ellen örökösödési pert tévén folyamaiba, a hozott Ítéletekkel a peres hagyatéki vagyon jogi természi te jogérvényesen olykép állapíttatott meg, hogy ezen vagyou h i tbizományi örökség jellegével bir és végrendelkező neje, mint hitbizományi (helyettesítési) institutus, a perbeli felek pedig, mint hitbizományi (helyettesítési) substitu tusok hivatvák a hagyatékhoz. A hagyaték tárgyalása alkalmával, miután az előbb emiitett Ítéletben örökösöknek elismert Laczkó Mihály, Lerch Laczkó Emerica, ifj. Laczkó József és Laczkó Rudolf elhaláloztak és csakis Kremer Laczkó Amália volt életben, az előbbiek jogutódai és ez utóbbi között az osztályegyezség nem sikerülvén, Kremer Laczkó Amália, mint Laczkó Alajos utóörökös egyenes közvetlen leszármazója, a többiek ellenében perre utasíttatott s a pert megindítván azon jogalapon, hogy a nevezett és a fenti ítélettel elismert utóörökösök az elöörökös előtt elhaláloztak, az öröklési jog ezek leszár* Lásd »B. J. T.» XXV. köt., 15. szám. mazói, alperesekre nézve meg sem nyilt s igy csakis az előörököst túlélő felperes bir kizárólagos öröklési joggal az egész hagyatéki vagyonra. Az elsöbiróság nemcsak hogy felperest e részbeni keresetével elutasította, hanem alperesek viszontkeresetének helyt adván, a reájuk eső örökségi részt megítélte. A kassai kir. tábla megváltoztatta az elsöbiróság ítéletét és uéhai id. Laczkó József egész hagyatékára nézve a kizárólagos örökösödési és e cimen a tulajdonjogot felperes javára megítélte, míg a kir. Curia a másodbirósági Ítélet megváltoztatásával az elsölvroság ítéletét hagyta helyben. Melyik hát a helyes ítélet? A felmerült érdekes jogi kérdésnek elvi alapon leendő megoldására se az első, se pedig a harmadbiróság nem törekedtek s ebbeli határozataikat kellőleg nem indokolták. Az elsöbiróság, jóllehet felperes keresetében felhozta, hogy a perben csupán az döntendő el, vájjon az előörököst túl nem élő utóörökösök jogutódai birnak-e örökjoggal az előörököst túlélő felperes, mh,t szintén egyik utóörökös leszármazójával szemben, vagyis van-e átöröklésnek az öröklési jog transmissiójának helye vagy sem, ezen elvi kérdés elbírálásába nem igen bocsátkozott, hanem csakis a peres felek és azok jogelődeinek perenkivüli és perbeli cselekményei, a perben szolgáltatott bizonyítékokból, de nem egyut al a magánjogi elvek csoportosítása, azoknak s a végrendelkezési jog bővebb magyarázata, interpretatiójának segítségével fejti meg a kérdést és azután mintegy a perben kifejtett és bizonyított ténykérdés folyományaként mondja ki, hogy a concret esetben átöröklésnek igenis van helye és felperes kizárólagos örökösnek nem tekinthető. D e a h o 1 m a j d a b i r ó s á g n;a k pusztán csak a végrendelet fog rendelkezésére állani, miként lesz akkor és ott a controvers kérdés eldöntendő? A kir. ítélő tábla ítéletének indokolásában azonban már a dolog meritumával egész terjedelemben foglalkozik és a kereset jogalapjához képest és szemben az alperesek védekezésével a következő három kérdést tartja a perben eldöntendőnek, hogy : 1- ször, a néhai Laczkó József örökhagyónak D. alatti végrendelete hitbizományi helyettesítést, vagyis utóörökösödést tartalmaz-e, illetve hogy örökhagyó hagyatékára nézve az utóörökösödés az utóörökösök személye tekintetében is az E., F. és G. alatti Ítéletekkel m e g á 11 a p i 11 a t o t t-e vagy sem? 2- szor, ez utóörökösök tényleges öröklési joga mikor nyilt meg és 3- szor, az utóöröklési jog képezi-e átöröklés tárgyát, illetve az örökös előtt elhalt várományi utóörökösöket azok leszármazó i, oldalrokonai, esetleg végrendeleti örökösei helyettesíti k-e vagy sem? képzett családfő áll, ki jóságos szeretet, példaadás, szoktatás és oktatás segélyével az egyéni sajátságok s természeti hajlandóságok szem előtt tartásával igyekszik az ethikai és társadalmi erények iránt növendékét fogékonynyá tenni s azokat vele megkedveltetni. Az általános eredményre vonatkozólag megjegyzi a jelentés, hogy a rosszban qualificáltabbak közül sokan a javulás terén nagyobb eredményt mutatnak fel s többet érnek el, mint azok, kik kevésbé bélyegzettek, kik a társadalom törvényeivel összeütközésbe még nem is jöttek. E körülmény lélektani problémát képez, melynek megfejtése abban rejlik, hogy a törvényileg elitéltek már ex offo hivatásos bűnösöknek is tekintetnek, pedig nem ritkán oly figyelemreméltó okok szólanak büntetőjogi értelemben vett bűnössége dacára ethikai bűnössége ellen, melyek miatt a figyelő psichicus őt nem bűnösnek kénytelen tekinteni; míg a társadalom és állam törvényeivel összeütközésbe még nem jött, többnyire jobb módú, rendszerint elkényeztetett, a felnőttek kicsapongásaiban felnőtt, dacos, munkakerülő és engedetlen úrfiak szivében a mélyreható kutató sokkal több elitélni valót és sokkal több erkölcsi rosszat és elfajulást talál, mint az éhségüldözte s elitélt tolvajéban. Nagy gondot fordít az intézet az értelmi képzésre, azon elv által vezéreltetve, hogy a szív hurjaihoz csak az értelmen keresztül juthatni. A növendékek 6 osztályra vannak felosztva s felső népiskola tananyagában oktatva. A munkára való oktatás is ezen intézetek főfeladatai közé tartozik. Vannak föld- és szőlömívesek, kertészek ; továbbá asztalosok, esztergályosok, bognárok, könyvkötők, cipészek, szabók, kosárfonók és kőmívesek. Az ifjak, kiket a csavargási hajlam és mutikakerülés sodort bűnbe, itt annyira megkedvelik a munkát s áanyíra kiképeztetnek, hogy már itt az intézetben szabaditt.atnak fel és mint segédek bocsáttatnak ki. Többnyire igen jó munkásokká válnak s a sok megkeresésnek, melyben egy vagy más szakmájú munkást kérnek, alig győz az intézet eleget tenni. Az intézetben még 1 frt 50 krig terjedhető munkajutalomdíjat is kapnak, mely felszabadulásig annyira növekszik, hogy tisztességes ruházattal és útiköltséggel láthatja el magát. A nevelési eszközök között a rend, pontosság és tisztaság is kiválóbb helyet foglalnak. Kivételes bánásmód vagy részrehajlás és megkülönböztetés itt ismeretlen. A növendékek testének, ruházatának, továbbá a helyiségeknek kiváló tisztaságáról pedig nem egy fővárosinak volt alkalma meggyőződni, kik az aszódi javitó-intézet kerti sétányaiban a nyár folyamán kellemes kiránduló helyet kerestek. A növendékek élelmezése egyszerű, de egészséges s minden körülmények között jobb a legtöbb polgári családéinál. »A jó és egészségi s táplálék már fél nevelés« elve az erkölcsjavitás terén is érvényre jutott. Az élelmi szerek leginkább tejből, kenyérből, főzelékből és főtt húsból állanak, sőt pecsenyéből is kijut hétszer évenkint a részök. A jelentésből kiviláglik és megelégedéssel constatálja, hogy a növendékek ellátása, életmódja, foglalkoztatása, szellemi és erkölcsi képzése, a velők való bánás és felügyelet, egv szóval az intézeti működés lényege a test s a lélek jogosult igényeit mindenben kielégíti s a teljes erkölcsi önállóságra képesítő nevelés kellékeinek teljesen megfelel, minek következménye, hogy az intézet 50—70% oly ifjút mentett meg az erkölcsiség és társadalom részére, kik előreláthatólag a büntető bíróságok örökös munkaadói s a fegyházak hivatásos lakói lettek volna. Nekünk meg örömünkre szolgál tudni, hogy e humánus intézmény sikerében az oroszlánrész a börtönügyek vezetőjét, dr. László Zsigmond ministeri tanácsost illeti, ki igazi lelkesültséggel, a józan meggyőződés erejével igyekezett áthonositani mindazt, mit a külföldi hasoncélú intézetekben, melyeknek nagyobb részét meglátogatta, jónak és hasznosnak tapasztalt. Így sikerült is neki javító-intézeteinket oly alapon s rendszeren létesíteni, melynek célszerűségéről a megmentettek tekintélyes százaléka a legilletékesebb bizonyítvány. Nemes törekvésében méltó munkatársa Latzkovszky Lajos igazgató, a gyakorlatban úttörője és megtestesítője a hamisítatlan humanitásnak, a jóságos szeretet melegének, üldözője és kiirtója a börtönszerűségnek. Hazánkban eddig 3 javitó-intézet van: Aszódon 1884. óta 180 fiú részére s élén egy és fél év óta Latzkovszky Lajos áll ;