A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 8. szám - Uri széki tárgyalás és itélet a mult században

32 A JOG. a koporsót pedig, melyet a beteg ágya alá helyezett, A. Bertalan tanú kimondása szerint nem tréfából, hanem komoly szándékból rendelte meg, tekintve továbbá, hogy a tanú még azt is igazolja, hogy mértéket sem vehetett B. József hosszáról, mert abban a helyiségben, hol ez feküdt, oly bűz volt, maga nedig a beteg oly rondaságban feküdt, hogy megközelíteni sem leheteit; mindezek oly tények, melyekből következtethető, hogy B. Ignác az önmagával tehetetlen József nevű fiának gondozását szándékosan és azért hanyagolta el, hogy mielőbb életét veszítse és miután ezt elő is segítette, a vád alá helyezés indokolt. A pécsi kir. itélő tábla (1892. március 7-én, 517. sz. a.): Az elsőbirósági végzés megváltoztatásával B. Ignác és B. Juli irányában a további bűnvádi eljárást megszünteti. Indokok: A kir. ügyész azon az alapon emelt a btk. 287. §-ának 3. bekezdése alá eső bűntett miatt vádat B. Ignác ellen és azért indítványozta B. Julinak terheltkép leendő megidéztetését, mert az önsegélyre képtelen B. Józsefet, kit ápolni kötelesek voltak, a szükséges gondozásban azért nem részesítették, hogy az mielőbb meghaljon. A vádlottak nem vették tagadásba, hogy a gyermekkora óta hülye és 1890. óta hűdött állapotban volt B. József ápolására kötelezve voltak, de azzal védekeztek, hogy ők eme kötelességükhöz képest a nevezettet megfelelő ápolásban részesítették. Minthogy pedig a vizsgálat folyamán kihallgatott tanuknak, nevezetesen P. György és fiai vallomásai bizonyítékot szolgáltatnak arra nézve, hogy a vádlottak néh. B. Józsefet az élete fentartására szükséges ápolásban minden megszakítás nélkül részeltették, különösen hogy téli időben a konyhában fűtött helyiségben tartották és ugy ott, mint később a bognármühelyben fekhelyét idöszakonkint megtisztították, a folytonos fekvés miatt folyton keletkezett sebeit B. Juli terhelt többször mosogatta, a beteg több izben megfürösztetett és táplálásáról a vádlottak folytonosan gondoskodtak, minthogy továbbá az a körülmény, hogy P. Mihály s még több tanuk szerint a vádlottak nem viseltettek annyi gyöngédséggel az általuk ápolt beteg iránt, mint a minőt annak állapota igényelt és hogy gondozásuk sem felelt meg a beteghez való szülői, illetve nővéri viszonyuknak és vágyom körülményeiknek, erkölcsi tekintetben nem menthető ugyan, azonban a btk. 287. §-ában körülirt bűntett fogalma alá nem vonható, minthogy végre a boncjegyzőkönyvre alapított orvosi vélemény szerint sem állapitható meg az, hogy a gondozás hiányossága a btkv. 287. §-nak harmadik bekezdésében jelzett következményeket idézte elő : mindezeknél fogva az elsőbirósági végzés megváltoztatásával ugy B. Ignác, mint B. Juli irányában a bűnvádi eljárást megszüntetni kellett és pedig az utóbbi irányában különösen azért, mert a tényállás egységénél fogva az ő ténykedése csak együttesen bírálható el B. Ignácnak vád tárgyát képező cselekményével . A m. kir. Curia (1892. dec. 20-án, 5,737.): Tekintve, hogy B. Ignác és B. Juliánná vallomásaival s a vizsgálat egyéb adataival is megállapítottnak tekintendő, hogy az előbb nevezettnek fiát, utóbbinak pedig testvérét B. József, ki már születése óta hülye volt, az 1890. december havában jobboldali szélhűdés érvén, azon idő óta mozdulni nem tudott s önsegélyre képtelen, tehetetlen volt, tekintve, hogy a közös háztartásban élő B. Ignác, mint apa, B. Juliánná pedig, miután az anyai örökségből a B. Józsefnek jutott 300 frt osztályrész fejében ennek életfogytig tartó élelmezését, tartását és gondviselését a hagyatéki tárgyalásnál elvállalta, kötelesek voltak az utóbb nevezettnek gondját viselni és őt a szükséges ápolásban részesíteni, tekintve, hogy B. Ignác és B. Juliánná ezen kötelességüknek eleget nem tettek, mert az öntehetetlen B. Józsefet egy régebben műhelynek használt, később azonban elhagyatott, piszkos, hideg helyiségben tartották, ugy, hogy a legnagyobb mérvű tisztátalanság következtében annak teste férgektől ellepve, sebektől és fekélyekkel borítva, oly rondaságban találtatott H. János és N. Ferenc csendőrök, valamint dr. Cz. Elek orvos vallomása szerint, hogy a kiállhatatlan bűz miatt a rothadásnak indult szalmából és ugyanily rongyokból álló fekhelyhez közeledni is alig lehetett s a helyett, hogy a betegnek gyógyítása s fájdalmának enyhítése végett orvosi segélyt vettek volna igénybe, koporsóját előre elkészítették és ezt saját neve felírásával ellátva, a beteg fekhelye közelében akként helyezték el, hogy azt ágyából folyvást láthatta, minthogy pedig W. Sándorné és V. Antalné tanuk vallomása szerint, ha a beteg előtt azt említették, hogy hozzák a koporsót, a félelem vett rajta erőt s ordítani és sikoltani kezdett, ebből következtetve B. Ignác és Juliánná az által, hogy a koporsót szándékosan a beteg szeme elé helyezték, nemcsak embertelen bánásmódot tanúsítottak, hanem ezt szándékos kinzás céljából követték el, ezen felül pedig P. Mihály és neje vallomása szerint még kellő élelemmel sem látták el; tekintve, hogy a rendőrség intézkedése folytán 1891. április 27-én a városi közkórházba beszállított B. József ugyanott május 3-án elhalálozván, a boncjegyzőkönyvre állapított orvosi vélemény szerint halála a testén lévő kiterjedt és bőven genyedő fekélyek által előidézett nedvveszteség és kimerülés által okoztatott s a kellő ápolás és gondozás hiánya a halálos kimenetelt siettette, tekintve, hogy az ápolást és gondozást B. Ignác és B. Juliánná voltak kötelesek teljesíteni, s tekintve, miszerint arra nézve, hogy ők ezt szándékosan elmulasztották s az önsegélyre képtelen B. ] Józsefet gondozás nélkül magára hagyták, a vizsgálat adatai jogos gyanuokokat szolgáltatnak: a kir. itélő tábla végzésének megváltoztatásával az elsőfokú bíróság végzése hagyatik helyben indokainál fogva azon helyesbítéssel, hogy nemcsak B. Ignác, hanem B. Juli is a btk. 287. §. 3-ik bekezdésének utolsó tétele alá eső emberélet elleni bűntett miatt vád alá helyeztetik. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Ügyvéd, a ki a kamarai évi tagilletményeknek nem fizetése miatt az ügyvédségtől fegyelmi uton elmozdittatott, az ügyvédek lajstromába újólag felvehető, ha ezen tartozását időközben törlesztette. A zalaegerszegi ügyvédi kamara választmánya (1892. március 2l-éu 117.): G. János ügyvédet az eredetben bemutatott ügyvédi oklevél alapján Kaposvár székhelylyel az 1874. évi XXXIV. t.-c. 3. §. értelmében az ügyvédek lajstromába felveszi. Indokok: Habár az 1880. évi XXXVII. t.-c. 28. §-a az ügyvédségtől fegyelmi uton elmozdított ügyvédnek az ügyvédek lajstromába leendő felvétel iránti jelentkeztetést csak a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított tíz év elteltével engedi meg, minthogy azonban a hivatkozott törvénycikk a magyar büntető törvénykönyvek életbeléptetése előtt hozatott, ennek rendelkezései csakis azon büntetendő cselekményekre vonatkoznak, melyek a büntető törvénykönyvnek tárgyait képezik: ennélfogva az 1880. évi XXXVII. t.-c. 28. §-nak fentebb idézett rendelkezése is csak azon esetre vonatkozik, midőn az ügyvéd ellen a büntető törvényekbe ütköző cselekmény miatt lett az ügyvédségtől való elmozdítás fegyelmi uton kimondva. Tekintve, hogy a felvételt kérelmező G. János nem a büntető törvénykönyvek súlya alá eső, sem nem haszonlesésből elkövetett, sem nem becstelenitő bűntett miatt, hanem az ügyvédi kamarai évi tagilletményeknek ! rendszeres nem fizetése miatt lett az ügyvédségtől való elmozdi] tásra ítélve, miután azonban az ügyvédi kamarai évi tagilletmény tartozásait a 82/1/892. szám alatt beérkezett kamarai ügyészi bejelentés szerint lefizette, ugy azon ok, mely miatt G. János az ügyvédségtől való elmozdításra ítéltetett, megszűnt, az 1887. évi XXVIII. t.-c. 4.§. értelmében az 1880. évi XXXVII. t.-c. 28. §-ának fentebb jelzett rendelkezése az ügyvédek lajstromába leendő felvétel iránti jelentkezésnek akadályául nem szolgálhat, miért is ] folyamodó az ügyvédek lajstromába felveendő volt. A m. kir. Curia (1893. január 13-án 3,852.): A zala| egerszegi ügyvédi kamara választmányának határozata helybenhagyatik. Indokolás: Folyamodó nem büntető uton, bűntett vagy vétség miatt lett fenyítve, de az 1874: XXXIV. t.-c. 48. és 65. § aiba ütköző tényeket sem követett el, hanem az ellene lefolytatott fegyelmi ügyekben hozott ítéletekből csak az tűnik ki, hogy az idézett törvény 68. §. a) és b) pontjaiba ütköző hivatali kötelességének megszegése, mely miatt az ügyvédségtől elmozdittatott, pusztán abból állott, hogy az ügyvédi kamara által kivetett tagdíjilletményekből 1880. év óta mit sem fizetett és e tartozása tőle lefoglalható vagyon hiánya miatt végrehajtási uton sem volt bevehető. Mindezen körülmények figyelembe vételével és tekintettel arra, hogy folyamodó az ügyvédi kamarai évi tagdíjilletmény tartozásait már lefizette és azzal az ok, mely miatt az ügyvédségtől való elmozdításra Ítéltetett, megszűnt, miután ily esetekben az ügyvédi lajstromba való felvételt az 1874: XXXIV. t.-c. egyik szakasza sem tiltja, az ügyvédi kamara választmányának határozatát helybenhagyni kellett. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök : Csoilth Rezső e., miskolci kir. tszék, bej. márc. 31, félsz, máj. 1, csb. Bekény Béla, tmg. Fekete László. — Haas Bernát e., debreceni kir. tszék, bej. márc. 21, félsz. ápr. 25, csb. dr. Nagy László, tmg. Belováry Lajos. — Haas Rudolf e., debreceni kir. tszék, bej. márc. 2-!, félsz. máj. 4, csb. Balogh Imre, tmg. dr. Hajas József. — Spitzer és Blau e., győri kir. tszék, bej. márc. 10. félsz. márc. 15, csb. Sipos László, tmg. dr. Korn János. — GrolllbÓCZ József e., soproni kir. tszék, bej. márc. 31. félsz. ápr. 22, csb. Böröndy Gyula, tmg. dr. Hoffner Elek. — Solír Arthur e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. márc. 19, félsz. ápr. 18, csb. Szebeny Vidor, tmg. dr. Pap János. — Zsigmond Áron e., brassói kir. tszék, bej. márc. 20, félsz. ápr. 15, csb. Kovács Károly, tmg. dr. Fejérváry Adolf. Józsa László e., szolnoki kir. tszék, bej. márc. 6, félsz. márc. 24, csb. dr. Józsa Gyula, tmg. dr. Xeuberger Márk. — Wolster Mór e., marosvásárhelyi kir. tszék, bej. ápr. 5, félsz. ápr. 26, csb. Horváth Miklós, tmg. Schönstein Gyula. — Horváth Elemér e., m.-szigeti kir. tszék, bej. márc. 25, félsz. márc. 30, csb. Korányi Frigyes, tmg. dr. Singer Adolf. — Hanzli József e., gyulai kir. tszék, bej. márc. 29, félsz. ápr. 8, csb. Pallay Jenő, tmg. dr. Zöldy Géza. — Linksz József e., kaposvári kir. tszék, bej. márc. 29, félsz. ápr. 5, csb. Perczel Ákos, tmg. dr. Fleiner Mór. Pályázatok : A bajai kir. jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. febr. 23-ig. — A sajó-szentpéteri kir. jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 24-ig. —.Az erzsébetvárosi kir. ügyészségnél kir. ügyészi áll. febr. 24-ig. — A budapesti kir. itélő tábla kerületében 11 joggyakornoki áll. febr. 26-ig. — A halmii kir. jbiróságnál albirói áll. febr. 25-ig. — A kecskeméti kir. tszéknél II. oszt. jegyzői áll. febr. 25-ig. — A módosi kir. jbiróságnál albirói áll. febr. 25-ig. — A fehértemplomi kir. tszéknél II. oszt. jegyzői áll. febr. 25-ig. — A borosjenői kir. jbiróságnál j b i r ó i áll. febr. 25-ig. —; A pécsi kir. itélő tábla kerületében 2 joggyakornoki áll. febr. 26-ig. — A perlaki kir. jbiróságnál aljegyzői áll. márc. l-ig. — A kisújszállási kir, jbiróságnál albirói áll. márc. l-ig. — A szabadkai kir. jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 2-ig. Nyomatott a „Pest könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz.