A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 8. szám - Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról. Folytatás - Törvényalkotási működésünk 1892-ben

A JOG. mával^át nem adatott, az a 15 napi utóajánlati határidő eltelte után 3 nap alatt lenne bemutatandó. Megjegyezni csupán azt akarván még, bogy a 15 napi utóajánlati határidő elteltével, az árverezők vagy a megbízók a fentebb vázolt esetekben, a meghatalmazás kiállítása céljából s illetve a már kész meghatalmazással is, a bíróságnál többnyire jelentkeztek. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról. (Folytatás.) b) ki magaviselete által az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét sérti s tiszteletre és bizalomra méltatlanná válik. 85. §. Fegyelmi vétségnek tekintendő különösen : a) ha világosan igazságtalan és alaptalan ügyek vitelére vállalkozik, feleket ilyen perek vitelére felszólít, vagy a felek részére nyilván haszontalan és alaptalan beadványokat szerkeszt; b) ha díjazott közbenjárók által vagy egyéb botrányos módon feleket keres; c) ha a reája bizott ügyekben nevezetes hanyagságot és késcdelmezést tanusit. 86. §. A fegyelmi vétségek büntetései: 1. Írásbeli feddés; 2. pénzbírság 50 frttól 500 frtig ; 3. felfüggesztés az ügyvédségtől legfölebb egy évi^ ; 4. elmozdítás az ügyvédségtől. 87. §.* Ha a 80. § 2. pontja szerint fegyelmi büutetésül pénzbírság szabatott ki, behajthatlanság esetén a kamarai ügyész indítványára a fegyelmi bíróság a fenforgó körülmények méltánylása mellett, a pénzbírságot egy hótól három hóig terjedő felfüggesztésre változtathatja át. Ezen határozat ellen felebbezésnek van helye. 88. §.* Az írásbeli feddés és pénzbírság erkölcsi hatálya az Ítélet jogerejííségétöl számított két évre, az ügyvédségtől való felfüggesztése pedig, a felfüggesztési idő lejáratától számított három évre terjed. A büntetés ezen erkölcsi hatálya abban áll, hogy az illető annak tartama alatt a közgyűlésen szólás és szavazás jogával nem bir, a kamarának tisztviselője, a választmánynak, a nagy államvizsgái vizsgáló bizottságnak, a kir. Curia vegyes tanácsának tagja nem lehet és semmiféle közgyűlési vagy választmányi kiküldetésben el nem járhat. Azok, kik az ügyvédség gyakorlatától elmozdittattak, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év alatt újból folyamodhatnak az ügyvédi kamarába való felvételük végett. (3. §.) 89. §.* A fegyelmi vétség büntethetősége elévül, ha az azt képező cselekmény vagy mulasztás befejezése idejétől kezdve két év folyt le a nélkül, hogy a panasz vagy feljelentés megtétetett volna. 90. §.' A kamara választmánya vagy fegyelmi bírósága kisebb kötelességszegés esetén az illető ügyvédet rendbüntetéssel sújthatja. Rendbüntetések: 1. megintés és reudreutasitás ; 2. öt frttól 50 frtig terjedhető péuzbirság. A választmány rendbüntetést csak szóbeli tárgyalás vagy igazolásra való felhívás után szabhat ki, kivéve azon eseteket, midőn a kisebb kötelességszegés a választmány vagy a fegyelmi bíróság előiti tárgyaláson vagy ülésben vagy az ezekhez intézett beadványban mondott, illetőleg foglalt sértő kifejezések, vagy illetlen magaviselet által követtetik el. Ily határozat ellen felebbezésnek van helye. 91. §. Az ügyvéd teljes kártérítéssel tartozik azon kárért, melyet hivatalos eljárásában, cselekvése vagy mulasztása által, akár szándékosan, akár vétkes gondatlanságból okozott, a menynyiben az törvényszerű jogorvoslattal már elhárítható nem lenne. A kártérítési kereset a polgári törvénykezési rendtartás szabályai szerint illetékes bírósághoz tartozik. A kár teljes megtérítése sem menti fel az ügyvédet a jelen törvény határozatai szerint megindítandó fegyelmi eljárás alól. 92. §.* A magánfél kártérítési keresete a mulasztás vagy vétkes cselekmény befejezésétől számított tiz év alatt évül el. Elévül azonban ezen idő letelte előtt is, ha a fél a mulasztás, illetőleg cselekmény tudomására jutásától számított egy év alatt keresetét meg nem inditja. IX. fejezet. A fegyelmi eljárás. 93. §.* Az ügyvédek feletti fegyelmi hatófágot elsőfokúlag a kamara választmánya mint fegyelmi bíróság, másodsorban a m. kir. Curia vegyes tanácsa gyakorolja. 94. §.* Az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága az elnökön kívül négy választmányi tagból álló tanácsban határoz. 95. §.* A m. kir. Curia vegyes tanácsa az elnökön és helyettesén kivül a m. kir. Curia tiz rendes birájából s az igazságügyminister által három évre kinevezett tiz ügyvédi kamarai bejegyzett tagból alakul. A m. kir. Curia vegyes tanácsának elnökét, elnökhelyettesét s curiai birói tagjait a ra. kir. Curia három évre titkos szavazás utján választja. A m. kir. Curia vegyes tanácsának tagjául csak oly ügyvéd nevezhető ki, a ki legalább tiz éves gyakorló ügyvéd, fegyelmi büntetés hatálya alatt nem áll. A m. kir. Curia vegyes tanácsa az elnökön kivül hat tagból, felerészben a m. kir. Curia választott biráibóL felerészben a kinevezett ügyvédi tagokból álló tanácsban határoz. 96. §.* Fegyelmi ügyekben az ügyvédi kart a kamara ügyésze, mint közvádló képviseli. 97. §.* Az eljárásra azon ügyvédi kamara illetékes, melynek ügyvédi lajstromába vádlott a tett elkövetésekor, vagy a fegyelmi jelentés megtétele alkalmával be volt jegyezve. Az eljárást azon körülmény, hogy az ügyvédi lajstromból magát kitörültette s hogy egyik ügyvédi kaimra lajstromába sincsen bejegyezve, nem akadályozhatja. Ha azonban az ügyvéd azért töröltetett a kamarai lajstromból, mert közhivatalnok lett, ez utóbbi minőségben ^ illetékes fegyelmi bíróság jár el ellene, illetőleg folytatja az eljárást. (Folyt, köv.) Belföld. Törvényalkotási működésünk 1892-ben. Elismert tény, hogy a parlamentaris rendszer s ennek gépezete nem kedvező a törvényalkotások gyorsabb kifejlődésének s alakulásának. Abban a politikai érdekek uralma, az azok által előidézett pártküzdelmek és szenvedélyek nemcsak nehezítik, hanem felette késleltetik is a komolyabb munkálatokat. így van ez és pedig nagyobb mérvben és súlyosabb hátrányokkal hazánkban is. Ennek bizonyítéka az 1892. évi ülésszak lefolyása is. Kivévén az elodázhatlau szükségíi pénzügyi s nemzetközi feladatokat, minden egyéb nagyobb szabású codificationalis művelet elintézetlenül maradt. így a pénzügyminiszter által 1892. évben beterjesztett 11 törvényjavaslat közül befejeztetett és szentesittetett mindaz, a mi a valutarendezésre, állami költségviselésre s jövedékre vonatkozott; azon javaslat azonban, mely az állami tisztviselők illetményeinek szabályozását célozta, már elmaradt. A földmívelésügyi, ugy a cultusminiszter is csak egy-egy törvényjavaslatot adtak be : a Tisza folyó szabályozásáról és az elemi iskolák tanítói fizetésének rendezéséről és ezek is, miután nagyobb fontosságúak, jövőre maradtak. A kereskedelmi miniszter hét javaslata, kettő kivételével, mind keresztül ment a parlamenti retortán, mert két sürgősb vasúton kivül, nemzetközi viszonyokra vonatkoztak, u. m.: az egyetemes postaszerződés, a vaskapuféle munkálat s a szerbiai kereskedelmi rendezkedés. De elmaradt az oly nagy jelentőségű javaslata: az ipari s gyári alkalmazottaknak balesetek elleni védelméről Legközelebbről érdekelhet bennünket az igazságügyi javaslatok sorsa. Ujabb időkben a pénzügyérünk mellett derék igazságügyi miniszterünk producál legtöbbet, jól felfogva hivatását s tökéletesen felismerve jogszolgáltatásunk helyzetét, mely összes elemeiben s minden részében új alkotást, vagy legalább is nagyobb reparálást igényel. A 92-iki ülésszakban is a pénzügyi miniszter 11 javaslata mellett igazságügyérünk 9-et mutatott be a képviselőháznak. Ezekkel is azonban ugyanaz történt, mint a többi fentemiitett miniszteri javaslatokkal. A kisebbek s kevésbé jelentősek, u. ra. : a törvénykezési szünidő s nyugdíjtörvények módosításáról, a fogház- s eizárásbüntetések végrehajtásáról, a tényleges birtokosok tulajdonjogának bejegyzéséről, az erdélyi részekben a birtokrendezési eljárásról szólók az országgyűlésen letárgyaltattak, szentesittettek is; de a kiválóbb fontosságúaknak, a nagyobb reform-alkotást képező javaslatok tárgyalására a képviselőháznak már nem volt ideje. És ezek: a sommás eljárás új szabályozás i, a büntető törvénykönyvek korszerű átalakítása, a curiai bíráskodás képviselőválasztási ügyekben s a fizetési meghagyások új jogintézménye, melyek mind jövőre maradtak. Ezekhez azonban az igazságügyi miniszter részéről még számos más nagyobb mérvű jogi alakitások is járulnak, melyek részint beterjesztettek a parlamenthez, részint elkészült tervezeteket képeznek. Ilyenek : az örökösödési eljárás új szabályozása, a családjog, a bűnvádi eljárás, az ügyvédségi rend, a fizetésképtelenek jogcselekményeinek megtámadhatása, a csődön kivüli egyezség reform-alkotásai, ugy a csődtörvény módosítása s legújabban a polgári anyakönyvek behozatala. Kérdés: mikor fognak ezen, az igazságügyet oly nagy mérvben érintő, a jogfejlődésre oly nagy hatású reformmüvek a parlament tárgyalása alá kerülni s azok Ietárgyalására mikor leend idő a hosszas beszédek áradatában, mely a képviselőházat kiválóan jellemzi. Hajószállitási szokványok megalkotását sürgeti egy küldöttség a tőzsdetanácsnál, hogy ez által is a hajószállitási perekben bizonyos normativumokra lehessen hivatkozni. A hajószállitás tőzsdei szokványairól a tőzsdetanács elé terjesztett javaslat — értesülésünk szerint — 21 § ból áll. Az 1. §. a szállítási ügylet fogalmát körvonalozza; a 2. §. a jármüvek épségét; a 3. §. a szállítási határidőt; a 4. §. a szállítólevelet; az 5. és 6. §. a szavatosságot; a 7. §. a szállítás megkezdését, a telelést; a 8. §. a rakodás módját; e 9., 10. és 11. §. a fuvardíjat; a 12. §. a rakodási munkanapot; a 13. §. a várakozási díjat; a 14., 15., 16. és 17. §. a rakodási módozatokat; a 18. §. a továbbszállítást ; a 19. §. az illetékek viselését; a 20. §. az útirány megválasztását s | végül a 21. §. a hajóügynökök közvetítési jutalékát szabályozza