A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 8. szám - A nagyváradi kir. itélő tábla - Csődeljárás Szerbiában

A JOG. 63 A nagyváradi kir. itélő tábla székhelyén működő birák, ügyészek, albirák, alügyészek, jegyzők és aljegyzők a képviselő házhoz kérvényt nyújtottak be az állami tisztviselők fizetése tárgyában, mely kérvényben előadottakat következőkben összegezik : 1. a javaslat 18. §-a akként módosíttassák, hogy a törvényszéki birák, járásbirák és ügyészek összlétszámának nem '/s-öd része, hanem '/s-ad része soroztassék be és pedig azonnal a VII. rangosztály 3. fizetési fokozatába ; 2. a javaslat 3. §-ának megfelelően és a 19. §-nak megváltoztatásával a törvényszéki birák, járásbirák és ügyészek összlétszámának a VII. rangosztályba be nem sorozható */3-ad része a VIII. rangosztálynak 1-sö és 2-ik fizetési fokozatába; továbbá az albirák és alügyészek a IX. rangosztálynak 1., 2. és 3-ik fizetési fokozatába; a törvényszéki jegyzők a X. rangosztálynak 1., 2. és 3-ik fizetési fokozataiba és végre az aljegyzők a XI. rangosztálynak 1. és 2-ik fizetési fokozataiba a törvény életbeléptetése alkalmával azonnal osztassanak be ; 3. a kir. táblai székhelyeken működő törvényszéki birák, járásbirák és ügyészek legalább évi 200 frt; az albirák és alügyészek évi 150 frt s a jegyzők és aljegyzők évi 75 frt helyi működési pótlékban részesüljenek. Mélyen tisztelt képviselőház! Bizton reméljük, hogy mindhárom kérelmünk találkozni fog azzal a méltánylással, melyet hivatali állásunkra és az államnak javult pénzügyi viszonyaira való tekintettel kétségtelenül megérdemel. Es mert meg vagyunk győződve, hogy kérelmünk egészen jogos s hogy régen meg kellett volna kapnunk azt, a mit most kérünk, olyannyira ragaszkodnunk kell kívánságainkhoz, hogy abban az esetben, ha azok s különösen a javaslat 3. §-ában foglalt rendelkezéseknek azonnali foganatba vétele bármi okból teljesíthetők nem lennének, mély tisztelettel kérjük, hogy fizetésünknek ez alkalombóli szabályozása mellőztessék és egyelőre inkább az eddigi állapot tartassék fenn. A törvényjavaslat 19. §-ának elfogadása ugyanis legalább egy évtizedre odázná el a bírói kar nyomorúságos helyzetének alapos ,megjavitását! Állásunk fontosságának s hivatásunk magasztosságának megtagadása s egyszersmind önmagunk és családunk ellen megbocsáthatlan vétek lenne, ha erélyesen nem tiltakoznánk ama kísérlet ellen, mely törvénybe iktatni szándékozik, hogy a magyar bíró még további 10—12 évig nem tarthat igényt egyébre, mint arra a nem egészen 7°/0-nyi fizetésemelésre, a melyet részére a törvényjavaslat megállapít s önérzetünk azt követeli, hogy inkább a legmesszebb menő öufelá'dozással tűrjük még egy ideig az eddigi nyomor keserveit, semhogy hallgatásunkkal beleegyezésünket adjuk ennek a nvomornak törvényes állapottá változtatásához, épen most, a mikor már az egész közvélemény teljes tudatában van, hogy mily hálával tartozik az állam és társadalom annak a birói karnak, mely 22 éven át szegénységgel és túlterheltctéssel küzdve, fényesen megállotta helvét s át van hatva annak érzetétől, hogy ezt a hálát a birói kar anyagi helyzetének gyökeres megjavításával kell a legrövidebb idő alatt lerónia. Ausztria és külföld. Csődeljárás Szerbiában. Szerbiai csődesetek alkalmával ismételten a kereskedelemügyi ministerium felügyelete alatt álló »kereskedelmi muzeum«-hoz intézett kérdések folytán az a következőket közli: A szerb csődeljárás szerint a biróság a csőd megnyitásakor csődgondnokot nevez ki és a vagyonbukott vagyonát ugyanakkor készítendő leltár alapján, a biróság közbejöttével adják neki. Ennek megtörténtével a vagyonbukott üzlethelyiségét bezárják és enuek kulcsát a csődgondnok átveszi. A biróság egyidejűleg kitűzi a bejelentési határidőt és a csődtárgyalás időpontját. A vagyonbukottnak a bejelentési határidőig joga van hitelezőivel saját kezdeményezéséből önkéntesen kiegyezni, tehát a biróság közbejötte nélkül magánúton. J>e ha a mondott időig nem jön létre kiegyezés, akkor a biróság közbejöttével kényszeregyezség köttetik, melynél a biróság azt követeli, hogy a hitelezők számának (p. o. 48 közül 32. kétharmad része az összes bejelentett követelésnek 3/á részére nézve (tehát pl. 60,000 frankból 45,000) rendezve legyen. Ez esetben az egyezségi hányad a még kielégítetlen hitelezők egy harmadára is kötelező. Gyakran előfordul ilyen esetekben a hitelezők nagy részének kijátszása akként, hogy a vagyonbukott rokonai közül annyian, a hányan az összes hitelezők kétharmadát kiteszik, oly mérvű színlelt követelést jelentenek be a bíróságnál, hogy a biróság, miután a rokonok időközben bejelentik, hogy követeléseik ki vannak elégítve, ugy látja, hogy az összes bejelentett követelések :V*-ed része rendezve van. Egyúttal egy-két valódi hitelező tényleg kielégítést nyer. Ezek azután a rokonokkal egyetemben bejelentik, hogy 5 vagy l0°/o-os hányadra kiegyeztek. Ezt a hányadot a többi valóságos hitelező részére is kényszer-egyezséggel kötelezővé teszi a biróság. Szokásban van, hogy oly esetekben, melyekben a bíróságnál feljelentés történik a vagyonbukott ellen, hogy ez a leltár készítésénél valamely módon a hitelezők megkárosítását kisér!' íte meg vagy más törvényellenességet követett el, a biróság 1 — 3 hónapra terjedő fogházbüntetést szab ki a vagyonbukottra, csakhogy ezt a büntetést az illető a legritkább esetben tölti ki, mert a bejelentési határidőig a rokonok egybejátszásával kiegyezik kényszer utján és így mégis sikerül neki büntetés nélkül kijátszani hitelezőit. Vegyesek. Ügyvédi ellenjegyzés és meghatalmazás nélkül a kir. országos és legfőbb fegyelmi bírósághoz érkező fegyelmi panaszok visszautasítása. A kir. országos és legfőbb fegyelmi bíróságnak 1892. évi december hó 21-én tartott ülésében a biróság egyik tagja a következő indítványt tette: »Míután az oly fegyelmi panaszok, a melyek ügyvédi ellenjegyzés és meghatalmazás nélkül érkeznek be az elnökséghez, utóbbi által a törvény értelmében vissza nem adhatók : határoztassék el, hogy az ily fegyelmi panaszok a közvádlói indítvány és az igazoló nyilatkozatok bekérésének mellőzésével összehívandó bírósági ülésből utasíttassanak vissza«. A kir. országos és legfőbb fegyelmi biróság ezt az indítványt a fenti napon tartott ülésén elfogadta és megfelelő értelemben hozott határozatát a jövőben beérkezendő minden egyes ilyen fegyelmi panasz elbírálásánál követni fogja. (48,365/1892. I. M. sz.) Ha a felebbezés, a benyújtási határidő után, postai késedelem miatt elkésve érkezik be a hatósághoz, az a felebbező félre nézve a felebbezési határidő elmulasztásával járó joghátrányokat nem vonja maga után. A belügyministernek 1892. évi 3,433. sz. a. kelt Ítélete: U. vármegye közig, bizottságának. A (címnek) f. évi május hó 12-én 257. sz. a. hozott másodfokú határozata, mely szerint a k-i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet ellen P. Gergely, M. András és T. Mihály z—i lakosok által benyújtott felebbezés, mint elkésett, visszautasittatott, az első helyen nevezett által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, a nem felebbezőkre nézve érintetlenül hagyatik, felebbező P. Gergelyre vonatkozólag azonban feloldatik és őtet illetőleg az ügynek érdemleges másodfokú elbírálása elrendeltetik. Mert nevezett a bemutatott postavevénynyel hitelesen beigazolta azt, hogy felebbezését a f. évi március hó 2-án kézbesített elsőfokú Ítélet ellen már a kézbesítést követő napon, azaz március hó 3-án, tehát a törvényileg előirt határidőn belül adta fel postára és hogy az mégis elkésetten érkezett be az illető hatósághoz, azért a nevezett fél jogi megrövidítést annyival kevésbé szenvedhetett, mivel a törvényszék intenciója is, a midőn a felebbezhetésre mindössze 48 órát ír elő, csakis odáig terjedhet, hogy a felebbezés esetleges elkésése ne az illető egyén saját hibája folytán következzék be. A biztosítási végrehajtások céljaira szolgáló veszélybizonyitványokról. A kir. igazságügyministerium előtt tárgyalás alatt állott az a kérdés, hogy a biztosítási végrehajtások céljaira szolgáló úgynevezett veszélybizonyitváuyok kiállítására a bíróságnak melyik segédhivatala illetékes. E kérdésben a kir. igazságügyministerium következőképen nyilatkozott: Az 1881 : LX. t.-c. 223. §-a a biztosítási végrehajtás elrendelését a többi között attól is teszi függővé, hogy a felperes követelése veszélyeztetésének valószínűségét kimutassa. Hogy a veszély valószínűsége miképen mutattassék ki, azt a törvény nem szabályozta. A bíróságok a gyakorlatbau tényleg ép ugy elrendelik a biztosítási végrehajtást valamely birói segédhivataltól származó és végrehajtás elrendelését vagy foganatosítását bizonyitó okirat alapján, mint ilyen nélkül is, ha a bizonyítást kérő fél más alkalmas módon igazolja a veszély valószínűségét. Nem lévén előre és részletesen meghatározható, hogy mily tartalmú bizonyítvány alapján rendelendő el a biztosítási végrehajtás, azt sem lehet általánosságban és kizárólagossággal meghatározni, hogy a biróság mely segédhivatala által állittassék ki a kérdéses bizonyítvány. Annyi kétségtelen, hogy a biróság minden segédhivatala csak azokról a tényekről adhat, de azokról tartozik is adni hivatalos bizonyítványt, melyekről saját hatáskörében hivatalos tudomást szerzett. Azért mindig azon adatok minőségétől, melyek alapján felperes a veszély valószínűségét kimutatni akarja, függ az, hogy a bíróság segédhivatalai valamelyikétől és ezek közül melyiktől kívánja a szükséges bizonyítványt. A birói ügyviteli szabályok 129., 230. (5,206/1891. I. M. E. sz. r.) és 243—244. §-ai kellőleg rendelkeznek arról, hogy minden birói segédhivatal a maga ügykörébe vágó tények és körülmények felől adjon hivatalos bizonyítványokat- (33,827/1892. I. M. sz.) A kir. közjegyzőknek ós bírósági szakértőknek birói megbízáson alapuló eljárásáért megállapított díjak behajtása iránt benyújtott kérvények bélyegmentesek. A kir. pénzügyministerium 1892. évi 53,166. számú rendeletével kijelentette, hogy azok a beadványok, a melyeket az örökösödési eljárásnál a kir. bíróságok megbízásából közreműködő kir. közjegyzők, nemkülönben a kir. bíróságok által kinevezett szakértők a részükre az ebbeli hivatalos eljárásért megállapított díjak behajtása iránt, mint a kir. biróság kiküldöttjei, vagyis mint hivatalos közegek nyújtanak be, hivatalos jelentések jellegével bírnak és mint ilyenek az illet, díjjegyzék 46. tét. »hivatalos levelezések« vezérszó alatt foglalt határozatok értelmében bélyegmentesek. Azokra a beadványokra nézve azonban, melyeket a kir. közjegyzők az 1874. évi XXX\ . t.-c. rendelkezései szerint ügykörükbe utalt egyéb teendőkért a felek irányában bíróilag megállapított dijak behajtása végett nyuj-