A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 7. szám - Csemegi Károly az ügyvédi szervezet kérdéséről

28 A JOG. zásból eredő költségek és előlegként felszámított 25 frt 40 kr. töke, ennek 1890. június 24-től járó 6% kamata erejéig elada­tása, O. Julcsa ellen elrendeltetik és a kir. törvényszék utasitta­tik, hogy az eladatás foganatosítására az 1881 : LX. t.-c. 115. §-ának megfelelő intézkedést tegye meg. Indokok: Folyamodót, mint bejegyzett szállítmányozót, a szállítmányozó részére az 1875 : XXXVII. t.-c. negyedik címe alatt felsorolt jogok megilletik. Megilleti tehát folyamodót a szál­lítmányozó részére a 388. §-ban engedett zálogjog is azokra az árúkra, melyek birtokában vagy rendelkezése alatt vannak. A szállítmányozó részére a zálogjogot maga a törvény adja meg és így a zálogjogot Írásbeli szerződéssel igazolni nem tarto­zik, hanem törvényes zálogjoga érvényesítése végett csak azt kell igazolnia, hogy olyan szállítmányozást teljesített, a melyből eredő költségek, kiadások és előlegezések erejéig őt a zálogjog a tör­vény rendelkezésénét fogva megilleti és hogy megbízója az ő követelése teljesítésével késedelemben van. Folyamodó ennek a két elöfeltételuek megfelelt, mert az A) alatt csatolt okirattal igazolta a szállítmányozást, azzal pedig, hogy megbizója az árúkat ki nem váltotta, igazolva van a meg­bízó késedelme. Ennek alapján az elsöbiróság végzésének megváltoztatásá­val folyamodó kérelmének helyt adni kellett. A kérvényért felszámított költségek azonban a szállítmányo­zással megbízó ellenében megállapíthatók nem voltak, mert a keresk. törv. 305. §-a szerint az eladatás csakis a szállítmányozó költségére rendelhető el. 1891. nov. 9: 7,428.) Bün-ügyekben. Végrehajtásilag lefoglalt ingóknak az árverés elöli elvonása — ha elidegenítés nem forog fenn — nem képez büntetendő cse­lekményt. A nagyigmándi kir. járásbíróság: Vádlott V. Gergely 44 éves stb. a btk. 359. §-ába ütköző sikkasztás vétségében vét­kesnek mondatik ki, ezért az Ítélet jogerőre emelkedésétől számí­tott (1) egy havi fogházbüntetésre ítéltetik, köteles az állam­kincstár részére a 4 frt 50 kr. rabtartási költséget 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok: Mert vádlott beismerte, miszerint a tatatóvárosi takarékpénztár 107 frt követelésének fedezésére nála lefoglalt és 80 frtra becsült két ló és egy kocsival, 1888. évi aug. hó 25-re kitűzött árverés elől elment Tatába, az 1889. évi július hó 18-ra kitűzött árverési határnapon pedig a két lóval és kocsival ismét elment hazulról, hogy ezen tárgyakat az árverésen el ne adhas­sák. Vádlott ellen a btk. 359. §-ába ütköző sikkasztás vétségének tényálladéka beigazolva levén, vádlott ebben vétkesnek kimon­dandó és tekintettel büntetett előéletére, hogy tettét ismételten követte el és igy nagyobb fokú gonoszságának jelét adta, vádlott a kiszabott büntetéssel sújtandó és a költségekben marasztalandó volt. Mely ítélet nyomban kihirdettetvén, vádlott felebbezést jelen­tett be. (1891. jul. 25, 1,339. sz.) A győri kir. itélő tábla: Minthogy vádlott beismerte, hogy a végrehajtásilag lefoglalt s 80 frtra becsült két lovat és 15 frt értékű kocsit azért hajtotta el az árverés előtt, hogy a kitűzött árverésen eladhatók ne legyenek s minthogy ez által a lefoglalva volt tárgyakkal mint sajátjával rendelkezett s minthogy egy ízben hasonló módon a kérdéses ingókat az árverés elől már elvonta, ennélfogva a kir. itélő tábla a kir. járábiróság ítéletét a vádlot­tat bűnössé nyilvánító s a büntetést megállapító részében ezen, valamint az ott felhozott indokok alapján helybenhagyja azzal, hogy e minősítésnél a btk. 356. §-át felhívja s hogy a btk. 359. §-a által előirt mellékbüntetést a btk. 54. §-a alapján tekinti mel­lőzöttnek, a bűnügyi költségeket pedig vádlott igazolt vagyon­talanságára tekintettel az 1890. évi 43. t.-c. 4. §-a alapján egy­előre behajthatlanoknak nyilvánítja. (1892. ápr. 21, 977. sz.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy vádlott a nála lefoglalt és nála hagyott fogatot se el nem tulajdonította, se el nem zálo­gosította, hanem ideiglenesen használta azt, mint még sajátját, tekintve, hogy e szerint vádlott cselekményében a btk. 355­§-ában meghatározott sikkasztásnak a 359. §. esetében is meg­kívántató leglényegesb ismérve, a jogtalan eltulajdonítás hiányoz­ván, vádlottnak azon különben jogtalan cselekménye, hogy a fogatot a kitűzött árverés elől ismételten elvonta, az 1. §. szerint büntetendő cselekményt nem képez, ennélfogva vádlott fölebbe­zése az 1883. évi VI. t.-c. 7. §-ának 1-ső pontja alapján elfogad­tatik s mindkét alsóbbfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával V. Gergely vádlott a vád alól felmentetik. Ü882. október 5, 8,303. sz.) Az anyagi bűnhalmazat feltétlenül súlyosító körülményt képez, ellenben az, hogy sértett a vádlott megbüntetését nem kívánta, enyhítő körülményül nem szolgálhat. A debreceni kir. itélő tábla: Az elsőfokú bíróság ítélete, a bűnügyi költségek tekintetében, az 1890 : XLIII. t.-c. 4. § ának felhívásával helybenhagyatik indokainál fogva és azért, mert P. József vádlottra vonatkozólag, habár az az enyhítő körülmény, miként sértett őt megbüntetni nem kívánja, helyt nem foghat is, mert vagyon ellen irányult büntetendő cselekményről lévén szó, a vagyonbiztonság érdekében a sértett félnek a büntetés kiszabása i tekintetében kifejezett kívánalma figyelembe nem jöhet, mind­! azonáltal tekintve, hogy a P. József vádlottat terhelő lopások í eseteiben a lopott dolgok értéke nem csekély összeget képviselt, I különösen pedig nevezett vádlottnak, hasonló cselekmény miatt i rovott előélete mellett tekintve azt, hogy ezúttal őt a lopás vét­ségeinek anyagi halmazata terheli, reá nézve a szigorúbb büntetés kiszabása indokolva van. (1892. aug. 2-án, 3,177. sz.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy P. József vádlott tagadta azt, hogy B. Judától annak két lúdját ő lopta légyen el, a lakása padlásán talált két lúdról azt állította, hogy azokat S. János vitte hozzá és őt, a libákból osztályrészt igérve, arra kérte fel, hogy számára azokat őrizze meg; tekintve, hogy az alsóbb fokú bírósági ítéletek indokolása szerint is az a* körülmény, hogy az 1891. évi dec. 27-én éjjel ellopott hidak dec. 30-án még egészben meg voltak a P. József birtokábau, támogatja a vádlottnak azt az állítását, miszerint ő a lúdakat mástól megőrzés végett vette által és különösen támo­gatja ezt az állítást az a körülmény, hogy a két lúd meg­koppasztva találtatott fel P. Józsefnél, a lúdak tollának nyoma pedig nem találtatott; a tettességre mutató közvetlen bizonyíték hiányában nevezett vádlott saját beismerése alapján, a mennyiben az nem hagy fenn kétséget arra nézve, hogy a iúdaknak lopott voltáról tudomással kellett bírnia, mindkét alsóbb fokú bírósági Ítéletnek részben való megváltoztatásával, P. József a B. Juda kárára elkövetett lopásból kifolyólag a btk. 370. §-ában meg­határozott orgazdaság vétségében mondatik ki bűnösnek és a Cs. Miklós kárára elkövetett lopás vétségeért kiszabott büntetés vétetik megállapítottnak, de abból vádlottnak 1891. évi dec. 30-tól 1892. évi jan. 19-ig tartott vizsgálati fogsága által 19 nap kitöltöttnek vétetik. Egyebekre nézve a kir. itélő tábla Ítélete az abban fel­hozott és az elsőbirósági Ítéletből elfogadott, fentebb nem érintett indokoknál fogva helybenhagyatik. (1892 okt. 26-án, 9,239. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. A fegyelmi bíróság, tekintet nélkül a büntető biróság hatá­rozatára, megbírálni tartozik, hogy vájjon a panaszolt ügyvéd eljárása nem-e ütközik a fegyelmi törvény valamely rendelke­zésébe .' A debreceni ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1892. július 2-án. 268. sz.) : M. Imre ügyvédet az ellene folyamatba tett fegyelmi ügyben a fegyelmi vétség vádja alul felmenti. Indokok: Panaszlott ügyvéd azon tényében, mely a debreceni kir. járásbíróság mint büntető bíróságnak l,40l/B. sz. Ítélete szerint hatóság elleni kihágásnak minősíttetett s melyért reá 30 frt pénzbüntetés kiszabatott, nem forognak fenn oly alkat­elemek, melyek a büntető biróság előtt már beszámítás alá nem estek volna. Panaszlott ügyvéd jelzett ténye tehát pusztán a sú­lyosabb beszámitású kihágást képezi s nem egyszersmind fegyelmi vétséget is, mert egy és ugyanazon cselekmény mindkét nemű büntetés alá esőnek nem vehető. Ezen ok miatt panaszlott ügy­véd a fegyelmi vétség vádja alól felmentendő volt. A m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa (1892. decem­ber 17-én. 429.): A debreceni ügyvédi kamara fegyelmi bírósá­gának Ítélete megváltoztatik s M. Imre ügyvéd az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §-nak b) pontjában irt fegyelmi vétségben vét­kesnek nyilvánittatik és ezért ugyanazon törvénycikk 70. §-ának 1. pontja alapján Írásbeli feddésre Ítéltetik. Indokok: A beszerzett büntetőbírósági iratokból az tűnik ki, hogy vádlott 1885. február 1-én F. Géza vasúti pénztárnokot hivatalos eljárása közben »haszontalan, szemtelen« kifejezésekkel illette, mely eljárása miatt a büntető biróság által elitéltetett ugyan, de az nem képez akadályt arra nézve, hogy vádlott fe­gyelmi uton is felelősségre vonassék, minthogy a fegyelmi biróság feladata függetlenül s tekintet nélkül a büntető biróság határo­zatára, megbírálni, hogy vájjon vádlott fentemiitett eljárása nem ütközik-e a fegyelmi törvény valamely rendelkezésébe, vádlott azon eljárása azonban, tekintettel arra, hogy az ügyvédnek ma­gaviseletében minden körülmények között a tisztesség határai között kell maradnia, az ügyvédtől megkövetelhető tisztességgel össze nem egyeztethető, minélfogva vádlott az első fokú fegyelmi biróság ítéletének megváltoztatásával az 1874 : XXXIV. t.-c. 68. §-ának b) pontjában foglalt fegyelmi vétségben vétkesnek volt nyilvánítandó. A mi a büntetést illeti, vádlott azért Ítéltetett Írásbeli fed­désre, mert az a fenforgó körülmények között megfelelőnek talál­tatott. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök: Patzauer Izidor e., szegzárdi kir. tszék, bej. márc. 4, félsz. ápr. 4, csb. Faragó László, tmg. Hódi Mózes. — Kohn Ignác e., erzsébetvárosi kir. tszék, bej. márc. 1, félsz. márc. 13, csb. Visky Károly, tmg. dr. Steinberger Samu. — Kohl Ignác e., b.-gyarmati kir. tszék! bej. márc. 15, félsz. ápr. 15, csb. dr. Vida Géza, tmg. Gellén Endre. Pályázatok : A veszprémi kir. tszéknél II. osztályú jegyző áll. febr. 18-ig. — Az egri kir. tszéknél aljegyzői áll. febr. 18-ig. — Az algyógyi kir. jrbságnál a 1 ügyészi áll. febr. 18-ig. — A debre­ceni kir. Ítélőtábla kerületében joggyakornoki áll. febr. 17-ig. — A nyíregyházai kir. tszéknél II. oszt. jegyzői áll. febr. 19-ig. — A tas­nádi kir. járásbíróságnál aljegyzői áll. febr. 21-ig. Nyomatott a „Pest könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents