A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 7. szám - Csemegi Károly az ügyvédi szervezet kérdéséről

28 A JOG. zásból eredő költségek és előlegként felszámított 25 frt 40 kr. töke, ennek 1890. június 24-től járó 6% kamata erejéig eladatása, O. Julcsa ellen elrendeltetik és a kir. törvényszék utasittatik, hogy az eladatás foganatosítására az 1881 : LX. t.-c. 115. §-ának megfelelő intézkedést tegye meg. Indokok: Folyamodót, mint bejegyzett szállítmányozót, a szállítmányozó részére az 1875 : XXXVII. t.-c. negyedik címe alatt felsorolt jogok megilletik. Megilleti tehát folyamodót a szállítmányozó részére a 388. §-ban engedett zálogjog is azokra az árúkra, melyek birtokában vagy rendelkezése alatt vannak. A szállítmányozó részére a zálogjogot maga a törvény adja meg és így a zálogjogot Írásbeli szerződéssel igazolni nem tartozik, hanem törvényes zálogjoga érvényesítése végett csak azt kell igazolnia, hogy olyan szállítmányozást teljesített, a melyből eredő költségek, kiadások és előlegezések erejéig őt a zálogjog a törvény rendelkezésénét fogva megilleti és hogy megbízója az ő követelése teljesítésével késedelemben van. Folyamodó ennek a két elöfeltételuek megfelelt, mert az A) alatt csatolt okirattal igazolta a szállítmányozást, azzal pedig, hogy megbizója az árúkat ki nem váltotta, igazolva van a megbízó késedelme. Ennek alapján az elsöbiróság végzésének megváltoztatásával folyamodó kérelmének helyt adni kellett. A kérvényért felszámított költségek azonban a szállítmányozással megbízó ellenében megállapíthatók nem voltak, mert a keresk. törv. 305. §-a szerint az eladatás csakis a szállítmányozó költségére rendelhető el. 1891. nov. 9: 7,428.) Bün-ügyekben. Végrehajtásilag lefoglalt ingóknak az árverés elöli elvonása — ha elidegenítés nem forog fenn — nem képez büntetendő cselekményt. A nagyigmándi kir. járásbíróság: Vádlott V. Gergely 44 éves stb. a btk. 359. §-ába ütköző sikkasztás vétségében vétkesnek mondatik ki, ezért az Ítélet jogerőre emelkedésétől számított (1) egy havi fogházbüntetésre ítéltetik, köteles az államkincstár részére a 4 frt 50 kr. rabtartási költséget 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok: Mert vádlott beismerte, miszerint a tatatóvárosi takarékpénztár 107 frt követelésének fedezésére nála lefoglalt és 80 frtra becsült két ló és egy kocsival, 1888. évi aug. hó 25-re kitűzött árverés elől elment Tatába, az 1889. évi július hó 18-ra kitűzött árverési határnapon pedig a két lóval és kocsival ismét elment hazulról, hogy ezen tárgyakat az árverésen el ne adhassák. Vádlott ellen a btk. 359. §-ába ütköző sikkasztás vétségének tényálladéka beigazolva levén, vádlott ebben vétkesnek kimondandó és tekintettel büntetett előéletére, hogy tettét ismételten követte el és igy nagyobb fokú gonoszságának jelét adta, vádlott a kiszabott büntetéssel sújtandó és a költségekben marasztalandó volt. Mely ítélet nyomban kihirdettetvén, vádlott felebbezést jelentett be. (1891. jul. 25, 1,339. sz.) A győri kir. itélő tábla: Minthogy vádlott beismerte, hogy a végrehajtásilag lefoglalt s 80 frtra becsült két lovat és 15 frt értékű kocsit azért hajtotta el az árverés előtt, hogy a kitűzött árverésen eladhatók ne legyenek s minthogy ez által a lefoglalva volt tárgyakkal mint sajátjával rendelkezett s minthogy egy ízben hasonló módon a kérdéses ingókat az árverés elől már elvonta, ennélfogva a kir. itélő tábla a kir. járábiróság ítéletét a vádlottat bűnössé nyilvánító s a büntetést megállapító részében ezen, valamint az ott felhozott indokok alapján helybenhagyja azzal, hogy e minősítésnél a btk. 356. §-át felhívja s hogy a btk. 359. §-a által előirt mellékbüntetést a btk. 54. §-a alapján tekinti mellőzöttnek, a bűnügyi költségeket pedig vádlott igazolt vagyontalanságára tekintettel az 1890. évi 43. t.-c. 4. §-a alapján egyelőre behajthatlanoknak nyilvánítja. (1892. ápr. 21, 977. sz.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy vádlott a nála lefoglalt és nála hagyott fogatot se el nem tulajdonította, se el nem zálogosította, hanem ideiglenesen használta azt, mint még sajátját, tekintve, hogy e szerint vádlott cselekményében a btk. 355§-ában meghatározott sikkasztásnak a 359. §. esetében is megkívántató leglényegesb ismérve, a jogtalan eltulajdonítás hiányozván, vádlottnak azon különben jogtalan cselekménye, hogy a fogatot a kitűzött árverés elől ismételten elvonta, az 1. §. szerint büntetendő cselekményt nem képez, ennélfogva vádlott fölebbezése az 1883. évi VI. t.-c. 7. §-ának 1-ső pontja alapján elfogadtatik s mindkét alsóbbfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával V. Gergely vádlott a vád alól felmentetik. Ü882. október 5, 8,303. sz.) Az anyagi bűnhalmazat feltétlenül súlyosító körülményt képez, ellenben az, hogy sértett a vádlott megbüntetését nem kívánta, enyhítő körülményül nem szolgálhat. A debreceni kir. itélő tábla: Az elsőfokú bíróság ítélete, a bűnügyi költségek tekintetében, az 1890 : XLIII. t.-c. 4. § ának felhívásával helybenhagyatik indokainál fogva és azért, mert P. József vádlottra vonatkozólag, habár az az enyhítő körülmény, miként sértett őt megbüntetni nem kívánja, helyt nem foghat is, mert vagyon ellen irányult büntetendő cselekményről lévén szó, a vagyonbiztonság érdekében a sértett félnek a büntetés kiszabása i tekintetében kifejezett kívánalma figyelembe nem jöhet, mind! azonáltal tekintve, hogy a P. József vádlottat terhelő lopások í eseteiben a lopott dolgok értéke nem csekély összeget képviselt, I különösen pedig nevezett vádlottnak, hasonló cselekmény miatt i rovott előélete mellett tekintve azt, hogy ezúttal őt a lopás vétségeinek anyagi halmazata terheli, reá nézve a szigorúbb büntetés kiszabása indokolva van. (1892. aug. 2-án, 3,177. sz.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy P. József vádlott tagadta azt, hogy B. Judától annak két lúdját ő lopta légyen el, a lakása padlásán talált két lúdról azt állította, hogy azokat S. János vitte hozzá és őt, a libákból osztályrészt igérve, arra kérte fel, hogy számára azokat őrizze meg; tekintve, hogy az alsóbb fokú bírósági ítéletek indokolása szerint is az a* körülmény, hogy az 1891. évi dec. 27-én éjjel ellopott hidak dec. 30-án még egészben meg voltak a P. József birtokábau, támogatja a vádlottnak azt az állítását, miszerint ő a lúdakat mástól megőrzés végett vette által és különösen támogatja ezt az állítást az a körülmény, hogy a két lúd megkoppasztva találtatott fel P. Józsefnél, a lúdak tollának nyoma pedig nem találtatott; a tettességre mutató közvetlen bizonyíték hiányában nevezett vádlott saját beismerése alapján, a mennyiben az nem hagy fenn kétséget arra nézve, hogy a iúdaknak lopott voltáról tudomással kellett bírnia, mindkét alsóbb fokú bírósági Ítéletnek részben való megváltoztatásával, P. József a B. Juda kárára elkövetett lopásból kifolyólag a btk. 370. §-ában meghatározott orgazdaság vétségében mondatik ki bűnösnek és a Cs. Miklós kárára elkövetett lopás vétségeért kiszabott büntetés vétetik megállapítottnak, de abból vádlottnak 1891. évi dec. 30-tól 1892. évi jan. 19-ig tartott vizsgálati fogsága által 19 nap kitöltöttnek vétetik. Egyebekre nézve a kir. itélő tábla Ítélete az abban felhozott és az elsőbirósági Ítéletből elfogadott, fentebb nem érintett indokoknál fogva helybenhagyatik. (1892 okt. 26-án, 9,239. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. A fegyelmi bíróság, tekintet nélkül a büntető biróság határozatára, megbírálni tartozik, hogy vájjon a panaszolt ügyvéd eljárása nem-e ütközik a fegyelmi törvény valamely rendelkezésébe .' A debreceni ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1892. július 2-án. 268. sz.) : M. Imre ügyvédet az ellene folyamatba tett fegyelmi ügyben a fegyelmi vétség vádja alul felmenti. Indokok: Panaszlott ügyvéd azon tényében, mely a debreceni kir. járásbíróság mint büntető bíróságnak l,40l/B. sz. Ítélete szerint hatóság elleni kihágásnak minősíttetett s melyért reá 30 frt pénzbüntetés kiszabatott, nem forognak fenn oly alkatelemek, melyek a büntető biróság előtt már beszámítás alá nem estek volna. Panaszlott ügyvéd jelzett ténye tehát pusztán a súlyosabb beszámitású kihágást képezi s nem egyszersmind fegyelmi vétséget is, mert egy és ugyanazon cselekmény mindkét nemű büntetés alá esőnek nem vehető. Ezen ok miatt panaszlott ügyvéd a fegyelmi vétség vádja alól felmentendő volt. A m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa (1892. december 17-én. 429.): A debreceni ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának Ítélete megváltoztatik s M. Imre ügyvéd az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §-nak b) pontjában irt fegyelmi vétségben vétkesnek nyilvánittatik és ezért ugyanazon törvénycikk 70. §-ának 1. pontja alapján Írásbeli feddésre Ítéltetik. Indokok: A beszerzett büntetőbírósági iratokból az tűnik ki, hogy vádlott 1885. február 1-én F. Géza vasúti pénztárnokot hivatalos eljárása közben »haszontalan, szemtelen« kifejezésekkel illette, mely eljárása miatt a büntető biróság által elitéltetett ugyan, de az nem képez akadályt arra nézve, hogy vádlott fegyelmi uton is felelősségre vonassék, minthogy a fegyelmi biróság feladata függetlenül s tekintet nélkül a büntető biróság határozatára, megbírálni, hogy vájjon vádlott fentemiitett eljárása nem ütközik-e a fegyelmi törvény valamely rendelkezésébe, vádlott azon eljárása azonban, tekintettel arra, hogy az ügyvédnek magaviseletében minden körülmények között a tisztesség határai között kell maradnia, az ügyvédtől megkövetelhető tisztességgel össze nem egyeztethető, minélfogva vádlott az első fokú fegyelmi biróság ítéletének megváltoztatásával az 1874 : XXXIV. t.-c. 68. §-ának b) pontjában foglalt fegyelmi vétségben vétkesnek volt nyilvánítandó. A mi a büntetést illeti, vádlott azért Ítéltetett Írásbeli feddésre, mert az a fenforgó körülmények között megfelelőnek találtatott. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök: Patzauer Izidor e., szegzárdi kir. tszék, bej. márc. 4, félsz. ápr. 4, csb. Faragó László, tmg. Hódi Mózes. — Kohn Ignác e., erzsébetvárosi kir. tszék, bej. márc. 1, félsz. márc. 13, csb. Visky Károly, tmg. dr. Steinberger Samu. — Kohl Ignác e., b.-gyarmati kir. tszék! bej. márc. 15, félsz. ápr. 15, csb. dr. Vida Géza, tmg. Gellén Endre. Pályázatok : A veszprémi kir. tszéknél II. osztályú jegyző áll. febr. 18-ig. — Az egri kir. tszéknél aljegyzői áll. febr. 18-ig. — Az algyógyi kir. jrbságnál a 1 ügyészi áll. febr. 18-ig. — A debreceni kir. Ítélőtábla kerületében joggyakornoki áll. febr. 17-ig. — A nyíregyházai kir. tszéknél II. oszt. jegyzői áll. febr. 19-ig. — A tasnádi kir. járásbíróságnál aljegyzői áll. febr. 21-ig. Nyomatott a „Pest könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz.