A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 7. szám - A jövő országgyűlés munkarendje és igazságügyi törvényhozása

54 A JOG. Belföld. A jövő országgyűlés munkarendje és igazságügyi törvényhozása. A kormány feje, Szapáry Gyula gróf f. hó 7-én Temesvárott a mandátum átvétele alkalmából tartott nagy beszédjéből minket ugyan első sorban azon rész érdekel, mely a szorosabb értelmű igazságügyre vonatkozik. Azonban azon összefüggésnél fogva, mely a közigazgatási és igazságügyi törvényhozás közt létezik, adjuk az ide vonatkozó egész részét ama beszédnek. »E sorrendet akkép vélem megállapitandónak, hogy első sorban a vármegyei közigazgatási községekről és azok hatásköréről, a vármegyék önkormányzatáról, a közigazgatási bizottság szervezéséről és hatásköréről, a közigazgatási bíróságokról, a községek és rendezett tanácsú városok rendezéséről és a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló törvényjavaslat nyújtandó be. E törvényjavaslatok egyidejűleg legkésőbb az 1892. évi őszi ülésszak elején nyújtandók be, ugy hogy lehetőleg 1894-ben ezeket életbe lehessen léptetni, kivéve a tisztviselők kinevezését, mely csak a megyei tisztviselők választási ideijének lejártával léptethető életbe. Másodsorban a törvényhatósági joggal felruházott városok szervezéséről, Budapest főváros rendezéséről, a fegyelmi törvény és a tisztviselők jogi viszonyainak szabályozásáról, egyes közigazgatási területek rendezéséről és a törvényhatósági nyugdíjalapok szabályozásáról szóló törvényjavaslat adandó be. Hogy a törvényhatósági városok ügyeiről, a megyei szervezettől egészen külön szándékoltatik törvény alkottatni, már abból is kitetszik, hogy a kormány a városoknak a megyétől teljesen eltérő viszonyait kellőleg figyelemben kívánja tartani. A felsorolt törvények még koránt sem merítik ki a közigazgatás rendezésének kérdését, de még is elég bő auyagot nyújtanak arra, hogy a törvényhozást hosszú időn át foglalkoztassák. Nem sorolhatom fel részletesen mindazokat a javaslatokat, melyek az egyes ministerek által elő lesznek terjesztendők, mert volt alkalma minden ministernek ezekre nézve részletesen nvilatkozni. Itt csak a főbbeket kívánom megemlíteni. Különösen a pénzügyminister részéről fognak nagyon fontos javaslatok előterjesztetni. Ilyen az egyenes adók reformjáról szóló javaslat. Különösen oly célból, hogy a teher egyenletesebben legyen felosztva; ilyen a fogyasztási adók reformjára vonatkozó javaslat, különös tekintettel ez adó könnyebb kezelhetésére ; ilyen javaslat az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetmé nyeinek szabályozásáról. A legfontosabb azonban a valutaszabályozás, mely hivatva van hitelviszonyainkat és pénzrendszerünket lényegesen átalakítani. Közgazdaságunk minden ágában, az ipar és kereskedelem minden terén ép ugy, mint a mezőgazdaságban állandóságra van szükségünk. Ezen állandóság csak ugy érhető el, ha oly pénznemüuklesz, mely árhullámzásoknak nincs kitéve. Ezért helyesen cselekszik a pénzügyminister, ha felhasználja ezt az időt, melyen e müvelet keresztülvihető. E nagy müvelet keresztülvitelére meg vannak az előmunkálatok téve és a pénzügyminister szakképzettsége és munkaereje biztosítékot nyújt, hogy ez általa alapos előkészületek után megkezdett müveletet sikeresen be is fogja fejezni. Hogy a kereskedelmi és forgalmi politika terén mily eredmények érettek el a legutóbbi időkben,, az ismeretes mindazok előtt, kik a közügyekkel foglalkoztak. Épen az országgyűlés befejezése előtt kötöttük meg azokat a nagyfontosságú kereskedelmi szerződéseket, melyek egy nagy fogyasztási területen rendezték a kereskedelmi viszonyokat és a melyek kereskedelmi összeköttetéseink állandóságát biztosítják. A forgalom emelése szempontjából és pedig úgy a személy-, mint az áruforgalomra a legmesszebb menő könnyítések létesíttettek. Itt a feladat a megkezdett uton tovább haladni s az új kereskedelmi viszonyok által létesített helyzetet lehetőleg kihasználni. Az igazságügyminister a törvényjavaslatok egy egész sorozatát készítette elő, melyek már az ülésszak legelején fognak előterjesztetni. Újból fog benyujtatni a képviselőválasztásokra vonatkozólag a curiai bíráskodásról szóló javaslat, mely a mult országgyűlésen letárgyalható nem volt Nem említve minden részletet, még csak a földmivelésügyi minister által elkészített néhány törvényjavaslatot akarok felemlíteni. Az egyik vonatkozik a Tisza-folyó szabályozásának munkálataira, mely magában foglalja e munkálat műszaki és péuz'jgyi részét és képét nyújtja annak, hogy ezen Széchenyi István által 45 év előtt megkezdett nagy mü, mely az ország nagy részét illeti, mikép fejezhető be. A másik, mely ezt a vidéket különösen érdekli, a Temes-Béga szabályozásokra vonatkozik. Hogy mennyi viszontag ságon ment át ez az ügy, ezt épen önök tudják legjobban. A benvujtandó törvényjavaslat által rövid idő alatt megoldást nyer e bonyolódott kérdés. Reménylem, hogy ez által e gazdag vidék végleg meg lesz mentve az árviz pusztításaitól. A magyar jogász-egylet börtönügyi bizottsága f. hó 6-án Manoilovich Emil elnöklete alatt ülést tartott, a melyen dr. Laufenauer Károly egyetemi tanár »a tébolyodott vizsgálati foglyok és fegyencek elhelyezéséről« értekezett. Első sorban arra mutatott rá, hogy mily nagy hátránya van a betegek fogházban való megfigyelésének. Az orvosnak 5-6 hétig kell ott megfigyelnie azt, a kivel 5 — 6 nap alatt végezhetne. Hogy e célra külön intézet felállítása szükséges, mutatja az is, hogy a fogházakban néha egész simulationáhs járványok uralkodnak, mert az egyik fogoly kitanítja arra a másikat. A megfigyelési eljárás hosszú, az orvosra nézve nem eléggé kimerítő, sőt néha teljesen lehetetlen. Anglia volt 1845-ben az első, a hol a tébolyodott vizsgálati foglyok és fegyencek részére külön intézeteket létesítettek. Követte Német- és ^Franciaország, a hol az most jutott nagyobb kifejlődésre. Ausztriában a helyzet ugyanaz, mint nálunk. A belügyministerium vissza szokta utasítani a fogházak tébolyodottait, a midőn az országos tébolydákba való felvételüket kérelmezik. Ennek megvannak az okai. Egészen különböznek a más elmebetegektől. Sok köztük az epileptikus, a histericus, téveszméjük van és rendesen erkölcsi elmezavarban szenvednek. Feltétlenül szükségesnek tartjuk nálunk is az e célra külön létesitendő tébolvdai fiókosztályokat, a melyet nyolcvan személyre kellene legalább is berendezni, bár az országos tébolydákban^ ez időszerint körülbelül csak ötven személyt ápolnak. Konstatálja, hogy a tébolyodott vizsgálati foglyok száma mindig szaporodik, mig a fegyenceké csökken. A tébolydai fiókosztályok belső berendezésénél figyelem lenue forditaudó az esetleges szökések meggátlására. Ha az eszme megvalósul, egyéb előnyök mellett egy nagybecsű tanulmányanyag halmozódik össze az intézetben ugy az orvosok, mint jogtudósok részére. Miután még a tárgyhoz többen hozzászóltak, az ülés véget ért Az értekezőt zajosan megéljenezték. A (lécsi ügyvédi kamara folyó évi jan. hó 31-én E rreth Jáuos kamarai elnöksége alatt tartott közgyűléséhez beterjesztett igeu figyelemreméltó jelentéséből, mely V 1 e i n i n g e r Ferenc kitűnő tollából eredt, adjuk a következőket : »Az oly sokszor sürgetett s az igazságügyi kormány részéről is elodázhatatlanul szükségeseknek elismert és többszörösen ineg is igért igazságügyi reformok megvalósítására a mult évben is hasztalanul várakozott hazánk jogászközönsége. Az igazságügyi törvényhozás csak a birói és ügyészi szervezet módosításáról alkotott törvényuyel vitte egy lépéssel előbbre igazságszolgáltatásunk árva ügyét, bár ez sem felelt meg azon várakozásnak, melyet a törvényhozás elé terjesztett javaslat a birói qualiticatio emelése iránt országszerte keltett. A javaslat ugyanis elvül kimondotta, hogy a bírónak is ugyanazon képesítéssel kell bírnia, mint az ügyvédnek, a törvényhozás azonban ezen javasolt reformot törölte s továbbra is fentartotta a gyakorlati birói vizsga rendszerét, mely nagyrészt okozója volt annak, hogy birói karunk szellemi színvonala ez utóbbi időben szemmel láthatólag mélyebbre sülyedt, mint a minő az a kir. bíróságok szervezése idejében volt.« Áttér azután a jelentés azon szomorú állapot ecsetelésére, melyet az úgynevezett igazságügyi reformok tüntetnek fel és ezekkel szemben a kamara feladatát ez időszerint abban látja, hogy a létező igazságügyi bajokat adja híven elő, jelezvén azon hiányokat, melyek mind a polgári, mind a bűnvádi eljárás terén mutatkoznak. Érdekesek különösen azon adatok, melyeket a helyi törvénykezési állapotokra megemlít a jelentés és melyekből kitűnik, hogy a bírósági létszám szaporítása iránt tett felterjesztései a kamarának ez ideig semmi eredraénynyel nem jártak, pedig a folyton növekvő ügyforgalom mellett az állapotok mindinkább tarthatatlanokká válnak, mert »biróságaink túlfeszített munkásságot kénytelenek kifejteni, hogy a hátralékok áradatába ne merüljenek, ez pedig természetesen csak az alaposság rovására történhetik, mi különösen érezhető a közbenszóló határozatok és perenkivüli ügyek elintézésénél, mert az itélő birák nem rendelkeznek elegendő phisicai idővel, hogy a segédszemélyzet munkáját kellőleg ellenőrizhessék, mi ismét sok jogorvoslatra ad alkalmat, ez pedig egyrészt az ügyek végeldöntését késlelteti s másrészt a felebbviteli bíróságok munkáját is tetemesen szaporítja.« A pécsi kir. törvényszéknél az ügyek forgalma 1886-ik évtől kezdve következő növekedést tünteti fel: 1886- ban volt közpolgári per 408, bűnügyi vizsgálat 95, bünper 597. 1887- ben polgári per 420, vizsgálat 153, bünper 526. 1888- ban » -> 429, » 209, » 9t>9. 1889- ben » » 456, » 276, » 984. 1890- ben » » 633, » 293, >> l,0u4. 1891- ben » » 653, » 305, •> 1,029. Hat év alatt tehát a beérkezett polgári perek száma 265-el, a bünvizsgálatok 210 el s a bünperek szama 432-el szaporodott, mig ellenben a birói létszám kevesbedett, mert mig a pécsi kir. törvényszéknél 1889. évig 11 biró volt alkalmazva, 3 év óta csak 10 bir° működik, pedig a fenti számok tanúsága szerint még a régi birói létszámnak is szaporítása és nem csökkentése lett volna nagyon is indokolt Hasonló, sőt még vigasztalanabb állapotokra találunk a pécsi kir. járásbíróságnál. Itt ugyanis beérkezett: 1^86. évben 1,978 sommás per, 448 bünt. per, 632 kis. polg. ügy. » 702 » » » 1887. 1888 1889 1890 1891 2,964 2,023 2,629 2,832 3,459 407 297 551 606 638 795 774 836 1,020 Az ügyforgalom ezen folytonos növekvése mellett a birói létszám minden sürgetésünk dacára maradt a régi, ugy hogy ezen bíróságnál az utolsó évben minden biróra jutott átlag 1,279 önálló