A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 7. szám - Az ügryvédhez az ügyfél által intézett leveleknek utóbbi által erőszakkal való elvétele minek minősíthető?

55 pjer, mihez még a hagyatéki és folyó ügyekből is esik minden bíróra átlag 3o0 darab. Ily munkahalmaz mellett aztán nem csodálható, ha egves ügyekben 4-6 hónapos tárgyalási határnapokat tűz ki a bíróság s ha sommás perek is nem ritkán évekig húzódnak Ítélettel való befejezésükig. Az itélö birák csekély számával teljesen arányban áll a segéd- és kezelő-személyzet elégtelen volta, ugy hogy az elintézést nyert ügydarabok a kiadmányozásnál akadnak meg s ez az amúgy is lassú ügymenetet még jobban késlelteti. Valóságos szégyenfoltja igazságügyi administratiónknak az ingyenes d í j n o k j e 1 ö 11 e k intézménye. Ha már a dijnokokat az állami igazgatás páriáinak szokás nevezni, mikép nevezzük azon szerencsétleneket, kik hónapokon át miuden fizetés né kül görnyednek a bíróságok irodáiban s dolgosnak ingyen az államnak azon remény fejében, hogy a netán bekövetkezendő üresedés esetén előlépnek valóságos díjnokokká !. A mi végül a pécsi kir. itélö táblát illeti, ennek működése még sokkal rövidebb tartamú, sem hogy arról alapos ítéletet mondani lehetne, annyi azonban már most is constatálható, miszerint bírói személyzete ennek is annyira elégtele u,^h o g y a hátralékok tömkelegéből kibontakozni nem lesz képec s a bíráknak valóban önfeláldozó és megfeszített munkássága is nem a kibontakozásra, hanem phisicai és szellemi elernyedésre fog vezetni, főleg ha kétségtelen bizonyossággal eonstatálva lesz, hogy még a túlfeszített munkásság sem vezethet az óhajtott cél eléréséhez. A temesvári kir. tábla. A királyi táblák szervezéséről szóló törvény alapján a t e m e s v á r i kir. tábla is megalakította azt a bizottságot, melynek feladata az igazságszolgáltatás terén felmerülő hiányok vagy észleletek folytán az igazságügyi miniszternek jelentést, illetőleg javaslatokat terjeszteni elő. E bizottság e napokban Paiss Andor kir. táblai eluök elnöklete alatt ülést tartott, melyen jelen volt S á r f f y Guido szegedi főállamügyészi helyettes is. A megbeszélés eredményei közül legfontosabb, hogy a tábla javasolni fogja a részvényvállalatok részvényeinek birói nyilvántartását. Eddig derűre borura átírták a részvényeket s legtöbbször az intézet igazgatósága se ismerte valamennyi részvényesét, a biróság pedig csőd esetén nem tudta, hogy az esetleges be nem fizetett névérték erejéig ki szavatoljon, mert a részvény tulajdonosa az intézet katasztrófája esetén egyszerűen megsemmisítette részvényét. Miként Ítélnek a vidéken a fővárosi járásbíróságokról. A Nagyváradon megjelenő »!ogi Értesitő«, mely uj szerkesztője alatt élénknek ígérkezik, a következőket írja: »És ha ehhez hozzáveszszük, hogy az eljárás gyorsasága és a terminusok rövidségét illetőleg a központon levő járásbíróságok a bírálatot a vidéken levő járásbíróságokkal ki nem állják, ugy nem csodálkoznánk azon, hogy némely kartársunk olyan ügyeit melyekben a birói illetőséget szabadon választhatja, nem ritkán vidékre viszi és mellőzi a központban levő járásbíróságokat, hol pedig ügyét kényelmesebben elintézhetné.« — Ezt már kötve hiszszük. Szeretnénk erre bizonyítékokat, mert ha ez áll, felette sújtó ítéletet tartalmaz fővárosi járásbíróságainkra. Nyilt kérdések és feleletek. Az iigryvédhez az ügyfél által intézett leveleknek utóbbi által erőszakkal való elvétele minek minősíthető i Egy magát intelligensnek tartó cliensem irodámban megjelenvén — miután ügye ez időszerint befejezést nyert — a költségeket kiegyenlítve, felkért, hogy a költségeket megállapító végzéseket adnám át neki Habár ehez joga nincs, de mert a bíróságnál mindenkor fellelhetők, átadtam; azután kéri, hogy a hozzám, az ügyre vonatkozólag intézett leveleit is adnám neki vissza, ezt már nem tehetem, mert azok enyimek, az ügyben cliensem utasításai szerinti eljárásaim igazolványai nemcsak, de sőt az azokra adott levélbeli válaszaim csaknem mindegyikre /-gyorsirásilag« lévén reájok vezetve, ezért sem lehet azoktól megválnom. Ezen kijelentésemre megkapja a kezemben levő egész percsomót és erőszakkal húzza, én is húzom vissza ; ne tessék bántani, ehez az urnák semmi köze és kicsibe mult, hogy az egész percsomó ketté nem szakadt, midőn azt eleresztette, én meg csodáltam e meglepetést, hogy még ilyesmi is történhet'? Látván, hogy még gondolatban sem várt és várhatott egészen meglepő körülmények közé jutottam, egy más Íróasztalhoz mentem, ott vizsgálván, nincs-e még oly végzés, a melyet neki kiadhatok? ö ez asztalhoz is ellépett s a mint a percsomót hajtogattam, hiába beszéltem, hogy az egy csomóban levő levelek enyimek, azokat »kikapkodta« és »széttépte« annyira, hogy most a »netáni szükség esetére« a perbeni magam miheztartását alig vagyok képes igazolni. Részint a mai világbani rer.dkiviili óvatosság, de főleg azért teszem közé ez esetet, szíveskednének t. kartársaim # szintén közétenni, mikép és minek minösithető »jogi« szempontból ezen idegen levélevö eljárása ? Cigán János, játzberényi ügyvéd és gyorsító. Sérelem. Az ügyvédi nobile oíTicium kellemei. Egy rendes perben, hol ügyfelem, mint felperes, az ö unokája ellen szegény jogon perelt, a szegedi kir. törvényszék által tanuhallgatás lett elrendelve s foganatosítva, mely alkalommal a kihallgatott tanuk részére 3 frt 60 kr. lett megállapítva s én mint felperes képviselő ügyvédje, annak megfizetésére köteleztettem. Ez ellen egy forintos bélyegü felfolyamodással éltem s kifejtettem abban, hogy felperes ügyfelem teljesen vagyontalan i szegény s munkatehetetlen, öreg és beteg, a kit a város könyörj állományával tart el tényleg s a ki nekem egy krajcár előleget sem adott s éa a perbeli mellőzhetlen kiadásokat is a sajátomból teljesítettem s hogy ezen szegény jogon pereskedő ügyfelem ) absolute semmi vagyonnal sem bír, de időközben — ítélet keletkezése előtt — el is halt s utána épen semmi hagyaték sem maradt, tehát regressusom sem lehet ellene. Ámde a tek. szegedi kir. ítélő tábla 2,730/891. p. számú végzésében az elsőbiróság végzését a következő indokolással helybenhagyta: »mert az 1868. évi LTV. t.-c 208. §-a szerint a per folyamatba tétele alatti!!) (elmerült tanudíjakat a bizonyító fél tartozik előlegezni, a perben előlegezendő költségekért pedig a felperesi képviselő első sorban felelős és pedig annál is inkább, mert az 1874. évi XXXIV. t.-c. értelmében neki jogában áll áz, hogy a képviselt féltől megfelelő előleget köveieljen s magát a kiadások tekintetében kellően biztosithassa.« Kelt Szegeden, 1891. dec. 28-áu. A végzésben hivatolt 208. §-nak azon utolsó szavait, hogy : »az igazolt szegénység esetét kivéve«, tehát sem az első-, sem a másodbiróság nem vette figyelembe. További fel! folyamodásnak helye nem lévén, már most hol keressek s hol találok regressust a 3 frt 60 kr. és a felfolyamodás bélyegeért ? Kérem t. kartársaimat, szíveskedjenek ezen bizonyára még gyakran előfordulható esetre vonatkozólag, különösen mit tevő legyek most már, hozzászólani. Tassy Ede, hódmezővásárhelyi ügyvéd. Vegyesek. A „kampózás". Az ügyészi indítványok indokaira való egyszerű hivatkozás a vádhatározatok külön indokolása helyett I tudvalevőleg alapul szolgált arra, hogy a kir. tábla az alsóJ bíróságok vádhatározatait tömegesen megsemmisítette. Roppant munka háruli az alsóbiróságokra az által, hogy ezek kénytelenek voltak ennek következtében önállólag indokolni vádhatározataikat. A m. kir. Curia folyó évi febr. 5-én 712. szám alatti elvi jelentőségű határozatában, melyet a »Jogesetek Tárá«-ban egész terjedelmében közlünk, kimondta, hogy az ügyészi indítványra való hivatkozás nem képez sem mis égi okot. — Ez által kétségkívül segített a Curia a bíróságokon; de segitett-e a bíráskodáson? Pedig hány esetben fogadja el a biró az ügyészi indítványt, mert az felmenti őt azon fáradság alól, hogy indokolja a maga, tán ellentétes nézetét! Mindenesetre inger ez — az ügyészi indítványnak egyszerű elfogadására már kényelmi szempontból is. Fontos elvi jelentőségű határozatot hozott egy ügyben í -- mint értesülünk — a m. kir. Curia folyó hó lü-én Manojlovich Emil elnöklete alatt tartott ülésében. Kimondotta ugyanis, hogy ha valamely hitelező esedékes váltó alapján adósa ellen előjegyzést eszközölt ki. ugy az megtámadási keresettel érvényteleníthető még az esetben is, ha a hitelező az adós fizetésének megszüntetéséről tudomással nem is bírt. A Curia ezen határozatát a csődtörvény 27. §-ának 3. pontjával indokolta. A felette érdekes határozatot és esetet legközelebb közölni fogjuk egész terjedelmében. A budapesti ügyvédvizsgáló bizottság előtt a folyó évben a következő napokon fognak szóbeli vizsgák tartatni : febr. 15., 16. és 29.; márc. 1., 14. és 15.; ápr. 4. és 5.; május 2., 3., 16., 30. és 31.; június 13., 14., 20., 21., 28. és 29 ; szeptember 19. és 20.; október 3. és 4.; november ;., 8., 28. és 29.; december 12., 13., 19. és 20. A finánc furfangja. A finánc minden éghajlat alatt ugyanazon csodálatos, mindent kiszimatoló és mindeut hálójába ; keritő lény, mely túljár mindenkinek az eszén. Ez bizonyalt be legutóbb a szegény önelárúsitó gépeknél is. A mainzi biróság jan. 18-án a felmentő népbiróság (Schöffengerichti Ítéletével szemben kimondotta, hogy a különböző helyeken kiállított csokoládét, bonbont, gyufát stb. elárúsitó önműködő gépek fautomát) keresetadókötelesek. Azon nézetből indult ki ugyanis a biróság, hogy a tulajdonosok e gépeket nem eladni, hanem általuk nagyobb árúforgalmat létesíteni szándékoznak. Az automát gépek mintegy elárúsitó kereskedelmi segédek, a főüzletnek mintegy »fióktelepét« * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes kézséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.