A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 5. szám - Irni-olvasni nem tudó kereskedő-cég bejegyezhető-e?

20 A JOG. B. Imre irányában a kiállított és 25. szám alatt olvasható azon helyhatósági bizonyítvány, hogy nevezett pénzkölcsönzéssel nem foglalkozván, a szó alatti kölcsönt nem adhatta ; mert hentesiparosi minősége annak lehetőségét, hogy a kérdéses alkalommal 300 frtot kölcsön nem adhatott volna, ki nem zárja. (1889. augusztus 23-án, 5,951. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: A védelem által a tárgyalás során hozott határozat ellen közbevetett semmiségi panasz, mint tárgytalan, felülvizsgálat tárgyát nem képezhetvén, jelen ügyet érdemben a kir. ügyész felebbezése folytán veszi felülvizsgálat alá a kir. itélö tábla és az elsöbiróság Ítéletét felebbezett részében megváltoztatja ; kimondja : hogy B. János, öreg M. Lőrinc. O. János, öreg M. Péter, ifj. H. Pál, G. Pál vádlottak bűnösök a btk. 185. §. 2. bekezdése, R. Ferenc és B. Imre vádlottak pedig a 185. §. 1. bekezdése alá eső polgárok választási joga ellen elkövetett vétségben; ezért elitéli a 92. §. alkalmazásával B. János, öreg M. Lőrinc. 0. Tógyer, P. Miklós, ifj. M. Lőrinc, 0. János, öreg M. Péter, ifj. H. Pál, G. Pál vádlottakat 20-20 frt fő- és 10-10 frt mellékbüntetésre, R. Ferencet 100 forint fő- és 30 forint mellék-, B. Imrét pedig 50 frt fő- és 20 frt mellékpénz-büntetésre, valamint elitéli a most nevezett vádlottakat 3 — 3 évi, a fentebb megnevezett többi vádlottakat pedig 2 — 2 évi tartamban politikai jogaik gyakorlatának felfüggesztésére; a pénzbüntetések az 1887: VIII. t.-cikkben meghatározott célra 15 nap s különbeni végrehajtás terhe alatt lesznek fizetendők és behajthatlanság esetében minden 10 frt egy napi fogházra lesz átváltoztatandó ; ezzel a változtatással az elsőfokú bíróság Ítéletét egyéb felebbezett részében érintetlenül hagyja. Indokok: A tárgyalás során hozott közbenszóló határozatok ellen a fennálló joggyakorlat szerint a jogorvoslat nem önállóan, hanem az ügydöntő határozat elleni jogorvoslattal érvényesíthető. Jelen esetben vádlottak egyike sem, de a védelem sem élt felebbezéssel, sem más jogorvoslattal, e szerint az ügydöntő Ítéletbe belenyugodván, a közbenszóló határozat ellen a védelem részéről bejelentett semmiségi panasz, mely a bizonyítási eljárás kiegészítését célozta, tárgytalanná vált, minélfogva felülvizsgálat tárgyát nem is képezheti. Ennek előrebocsátása után a btk. 185. §-ára alapított vád tekintetében a fent megnevezettek vádlottak bűnössége megállapítandó volt, mert Ü. János, öreg M. Péter és ifj. H. Pál vádlottak lényegileg egyezően azt adták elő, hogy a deszkási korcsmában R. Ferenccel abban egyeztek meg, hogy R. Ferenc templomjavitási célra 300 frtot fog nekik adni, azzal a feltétellel, hogy 25 —35-en reá fognak szavazni. B. János, M. Lőrinc O. Tógyer, P. Miklós, ifj. M Lőrinc és G. Pál vádlottak azt is beismerték, hogy eme megállapodás után másnap el is mentek R. Ferenchez Nyüvedre és ott ifj. L. János tényleg 200 frtot felvett, 100 frtot pedig ifj. H. Pál és O. János ugyanaznap ugyan, de más alkalommal vettek kézhez ; tekintve, hogy nevezett vádlottak egyértelmüleg azt adták elő, hogy a pénzfelvételkor kölcsönről szó nem volt, sőt ifj. M. Lőrinc, öreg M. Péter, ifj. H. Pál határozottan állították, hogy R. Ferenc kijelentette, miszerint reá nem szavazás esetében vigyék vissza a pénzt; tekintve, hogy nevezett vádlottaknak ezt az előadását támogatja az a körülmény, hogy Dem szavazván R. Ferencre : a feltételnek eleget teendők, a kérdésben forgó 300 frtot visszaküldötték, illetőleg azt e célból M. Józsefnek átadták, kitől a közigazgatási hatóság eme pénzösszeget le is foglalta, minthogy R. Ferenc és B. Imre azt a védekezését, hogy a többször emiitett összege! kölcsönképpeu, visszafizetési kötelezettséggel adták, a napló 9. szám alatti kötelezvény annál kevésbé bizonyíthatja, mert azt, hogy ily tartalmú kötelezvény előttük felolvastatott és általuk elfogadva kézjegygyei elláttatott, valamennyi vádlott egyértelműleg tagadja, ennek ellenkezője pedig, minthogy S, Károly tanú vallomása R. Ferenc vádlotthoz való alárendelt szolgálati viszonyánál fogva nyomatékkal nem birhat, a F. Zsigmond egyedüli vallomása alapján bizonyítottnak el nem fogadható, de különben is eme jogügylet természete, a fentebbiek szerint, az előzmények egybevetéséből Ítélhető meg, arról pedig F. Zsigmondnak tudomása sincsen; minthogy B. János vádlott a tárgyalás során eme kötelezvényre vonatkozóan a tárgyalási jegyzőkönyv tartalma szerint nem adott kifejezést annak, hogy nem akart kölcsönügyletbe bocsátkozni, hanem azt nyilvánitá: »hivtak, hogy tegyem oda keresztvonásomat, de én nem voltam hajlandó, mert szegény vagyok és bajtól tartottam, azt azonban mondta ifj, L., hogy nem kell visszafizetni a pénzt«, minélfogva B. János az a ténye, hogy ő a kérdéses kötelezvényt keresztvonással nem látta el, a kölcsönügylet olyképeni fenforgására nézve, mint az a kötelezvény tartalmával bizonyittatni céloztatik, sulylyal éppen nem bir, sőt annak ellenkezőjére utal; minthogy végre mi körülmény sem szól a mellett, hogy a fent megjelölt vádlottak, érdek nélkül, saját személyükben, kötelezték volna magukat, nem az ő, hanem az egyházközség javára szolgáló kölcsön felvételére; ellenben mint fentebb kiemeltetett a pénzösszeg visszaküldése, mely a többször emiitett kötelezvény kelte (1887. évi június 3-ika) után alig egy-két nap múlva (június 7-én) eszközöltetett, a mint ezt az 1. naplószám alatti jegyzőkönyv tanúsítja, nyomatékosan támogatja nevezett vádlottak azt az előadását, hogy a szóban forgó pénzösszeg részükre kölcsön címén ugyan, de azon feltétel alatt adatott, hogy szavazatukat R. Ferenc vádlottra adják és minthogy vallomásukban önmagukat is terhelik, vallomásuk értékét nyomatéktalannak tulajdonítani nem le tekintve, hogy B. Imre beismerte, hogy a 300 forint ő tőle mazik, azt pedig, hogy nevezett vádlott tudta, mily célra sz< ezen pénzösszeg, B. János és ifj. H.Pál vallomásaiból megáll ható; minthogy a bizonyítási anyag szerint a templomja\ költség a híveket terheli, kétségtelenül anyagi előnyben n sülendettek volna, a feltétel, t. i. R. Ferencre való sza\ esetében; ezekből folyólag bizonyítottnak kellett elfogadni, 1 R. Ferenc és B. Imre akarategységben állva együttesen el adtak a fent megnevezett választóknak, hogy azok bizonyos jel szavazzanak, másfelől, hogy a megnevezett többi vádlottak választók ezen előnyt elfogadták; minélfogva őket a jelen i rendelkező részében foglalt megkülönböztetés szerint a btk. §-ába ütköző vétségben bűnösnek kimondani kellett. A büm kiszabásánál mérlegeltetett R. Ferenc és B. Imre vádlottak nyában, hogy cselekményük az óhajtott eredményt nem érti s az általuk adott előny közvetve kegyeletes célt segített v elő; mérlegeltetett továbbá a többi vádlottaknak alacsoni műveltsége és mindannyira nézve bűnper alatt hosszabb idő való állásuk ; minélfogva büntetésük a btk. 92. §-a alkalmazás a fent kitett mértékben találtatott kiszabandónak. Az ítélet eí felebbezett részében indokolásánál fogva hagyatott helyben. (1 december 16-án, 20,392. sz.) A m. kir. Curia: A kir. itélő tábla Ítélete felhozott ii kainál fogva helybenhagyatik. (1891. október 29-én, 2,901. sz. Ügyvédi fegyelmi ügyekben Adalék az ügyvéd által beadványaiban a bíróság ellen 1 nált sértő kifejezések által elkövetett fegyelmi eljárás gyakorlata A zalaegerszegi ügyvédi kamara fegyelmi birós (1891. okt. 7. 223. sz.): Dr. O. Mór ügyvédet a bírósághoz nyújtott beadványában használt sértő kifejezések miatt az 18 XXVIII. t.-c. 3. §-a értelmében vétkesnek mondja, a miérl 1874. évi XXXIV. t.-c. 70. §. 1. pontja alapján írásbeli fedde fenyíti. Indokok: A letenyei kir. járásbírósághoz 1890. febr. 221. szám alatt ellenjegyzésével benyújtott felfolyamodásába következő, a bíróságot sértő kifejezést használta: »Valóban < eljárás lábbal tiprása a jognak, az igazságnak, a törvénynél mit a legnagyobb önkény, vagy tudatlanság teremthet m Ámbár a letenyei kir. járásbíróság a dr. O. Mór ügyvéd képviselt S. Sándor kielégítési végrehajtási ügyében 41. és számok alatti sérelmes intézkedéseivel oda kényszeritette dr. Mór ügyvédet, hogy ez képviseltjének jogait költséges és veszteséggel járó felfolyamodásokkal orvosolja, ámbár a lete kir. járásbíróságnak ama sérelmes intézkedései világosan tör rendelkezéseibe ütközők s ámbár ezen ismételten sérelmes i: kedés felháborodásra bírhatta dr. O. Mór ügyvédet, mégis mi a sérelmes elsőbirósági intézkedések ellenében a törvénys intézkedéseket a felsőbb bíróságnál kieszközölhette s ezt tett és mert meg nem engedhető, hogy téves birói intézkedt fogva ügyvéd a vád alapjául szolgáló, vagy ahoz hasonérte sértő kifejezést bírósággal szemben használjon, vádlottat fej mileg vétkesnek kimondani s az előadott módon feny kellett, stb. A m. kir. Curia kisebb fegy. tanácsa (1891. dec. 488. sz.): A fegyelmi bíróság Ítélete helybenhagyatik ; mert vádlott ügyvéd beismerte azt, hogy a letenyei jí bírósághoz 221. szám alatt beadott feifolyamodást ő szerkesz és mert az ezen felfolyamodásban a bíróság tekintélye i használt sértő kifejezések miatt az ügyvéd az 1887 : XXVIII. 3. §-a alapján fegyelmileg büntetendő lévén, az elsőbirósá<= ügyvéd irányában a vétség minősítése és büntetésére vonatkoz helyesen alkalmazta az 1874 : XXXIV. törvény felhívott szaka és pedig annál inkább, mivel az a körülmény, hogy a felf modás érdemében az ügyvéd közbenjárása sikerre vezeteti ügyvéd mentségéül nem szolgálhat. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-bői. Csődök : CzvetkOYics János e., vukovári jrbság, bej. febr tmg. dr. Laudenbach József. — Netter Salamon e.. komáromi tszék, febr. 6, félsz. febr. 13, csb. Skóday László, tmg. dr. Haás Máiku KllOpp M. e., győri tszék, bej. febr. 27, félsz. márc. 5, csb. Sipos L; tmg. Schönberger Soma. — Kertész Jenő e., budapesti keresk. és tszék, bej. márc. 15, félsz. ápr. 9, csb. Bertényi Iván, tmg. dr. G Gyula. — StrailSZ Miksa e., zala-egerszegi tszék, bej. márc. 19, fels2 22, csb. Nagy Géza, tmg. Hajik István. — Holitska Dezső e., tordai bej. márc. 16, félsz. ápr. 5. csb. Vájna Vincze, tmg. dr. Rátiu Jáno Pályázatok : A temesvári tábla kerületében hat díjas jog k o r n o k i áll. febr. 5-ig. — A tordai jrbságnál a 1 b i r ó i áll. febr. — A szombathelyi tszéknél aljegyzői áll. febr. 7-ig. — A ki jrbságnál a 1 b i r ó i áll. febr. 7-ig. — A pozsonyi tábla kerületében ] díjas joggyakornoki áll. febr. 6-ig. — Az erzsébetvárosi tszékr oszt. jegyzői áll. febr. 7-ig. -- A fehértemplomi jrbságnál aljeg áll. febr. 7-ig. — Az eperjesi tszéknél birói áll. febr. 7-ig. — A s< tszéknél birói áll. febr. 7-ig. — A tekéi jrbságnál aljegyzői áll 10-ig. — A nagykanizsai kir. ügyészségnél alügyészi áll. febr. 7A zentai jrbságnál aljegyzői áll. feb. 11-ig. — A kis-czelli jrb albirói áll. febr. 11-ig. — A dévai tszéknél a 1 j e g y z ői áll. febr. — A magyar-óvári jrbságnál rendszeresített még egy j á r á s b i r ó i áll 12-ig. — A győr-szt-mártoni jrbságnál aljegyzői áll. febr. 12-ig. kaposvári tszéknél jegyzői áll. febr. 22-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál, Hold-utcza 7. sz.