A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 6. szám - Visszapillantás az első ötéves országgyűlés működésére

Tizenegyedik évfolyam. 6. szám. Budapest 1892. február 7. Szerkesztőség: V.. Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakparl X. s/. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások akiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HfTIUP A/ IGAZSÁGÜGY fUKEIIfl ÍS Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr\ RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél » 3 — esrész » 6 » — » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Visszapillantás az első ötéves országgyűlés működésére. Irta: (Sz.) | — Jogi államvizsgálataink reformja. Irta : Dr. Horváth Ödön, dékántanár az eperjesi jogakadémián. A háború idejére kötött szállítási szerződések büntetőjogi jelentősége : Irta : Sehol máschi Adolf, kir. aljárá>biró Oraviczabányán. — Ügyvédi nyugdijalap létesítése Irta : Dr. Robitsek József, budapesti ügyvéd. — Belföld. Az igazságügyminister körrendelete a kir. ügyészekhez. — Öltözeti szabályzat a m. kir. országos büntetöintézeti hivatalnokok részére. — Uj szabadalmi törvény. — Hangok a tisztviselők fizetésemelésének törvényjavaslata fölött. — A bírósági végrehajtók. — A dijnokok kérelme. — A baáui járásbíróság.) — Ausztria és külföld. (A bélyegilleték reformja Franciaországban. — Nyilt kérdések és feleletek. |A bírói érdekeltség kérdéséhez. Irta : Dr. K r isanich József, kaposvári ügyvéd. — II. Egy pár szó a szoros zár alkalmazása nélkül lefoglalt ingóságokra vonatkozó kérdéshez, Irta : R. E. S.) — Sérelem (Még egy dijnokot kérünk. Irta. Dr. Fehér Manó, pécskai ügyvéd.) — Irodalom. (Az ártatlanal vizsgálati fogságba helyezettek és ártatlanul elitéltek kártalanításáról. Dr. Doleschall Alfrédtől. - A törvényszolgáltatás kézikönyve. V o c k e VV.-től. — Eltűnés és holttá nyilvánítás. Risenfeld C. E.-töl. — Állatbüntetések és állat-perek. — Amiia K.-tól.l — Igazságügyministeri határozatok. lA kir. ügyészek és alügyészek illetményei. — Több fegyelmi büntetés erkölcsi hatályának időtartama. — A kir. közjegyző és a kir. járásbiró hatásköre.) — Vegyesek. - Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Rudapesti Közlöny «-bői. (Csődök. — Pályázatok.) Visszapillantás az első ötéves országgyűlés működésére. (Sz.) A visszapillantás első öt éves parlamentünk sikereire nem lehet egészen vigasztalan ; de óhajtandó, hogy nagyobb, magasztosb reményeink valósittassanak a következő új parlament második ötéves időszaka alatt. Kívánatos ez főleg az igazságügy közeli jövőjére nézve, melynek sivár mezejét még mindig nem világítják meg a nyugat-európai előhaladás fénylő fáklyái; egy erőteljes, határozott, szilárd reformer igazságügyi politika által, melynek sikerülhet már egyszer jogrendszerünket nem foltozva-toldozva, hanem gyökeresen átalakítani s jogszolgáltatásunkat a nálunk is átváltozott társadalmi vissonyoknak és szükségleteknek megfelelően, az előhaladott kor színvonalára emelni. Erre távolról sem volt elégséges, még kevésbé megfelelő azon munka, melyet az öt éves parlament elvégezett. Általában, a törvényhozás egész vonalán a munkásságban, melyet a kormány s törvényhozó testület az öt év alatt kifejtett — nem volt hátramaradás; kifolyásaiban — a törvényi műveletek terjemében nem volt hiány. Ezen időszak alatt ugyanis a kormány által nem kevesebb, mint 204 törvényjavaslat nyújtatott be, 4 a képviselőkáltál és 2 a horvátügyi bizottságok részéről; melyek csekély kivétellel mind feldolgoztattak s törvényerőre is emeltettek. Közülők 7, nevezetesen a képviselők javaslatai mellőztettek és 12 javaslat függőben maradt a jövő törvényhozási időszakra. A többi szentesittetett, vagy e napokban szentesittetik, mint nevezetesen a nemzetgazdászatilag nagy jelentőségű kereskedelmi vámszerződések. A munkásság terjedelmében, mennyiségében nemcsak utol érte, hanem nagyrészt felül is multa az előbbi országgyűléseket, számításba véve azt is, hogy az 5-ik ülésszak csak egy hónapig tartott. Következő adatok . szolgálhatnak felvilágosításul. Az 1865— 1872-ki országgyűléseken 8 év alatt csak 268 törvény alkottatott, 1873-1877. közti öt év alatt 222 ; az 1878—1884-ki országgyűléseken hét év alatt 371. és 1885 —1887-ki három év alatt csak 108. Lapunk mai száma De a törvényhozás ily nagy terjedelmének, ily tömeges alkotási módnak — a törvényalkotás alapos politikájánaK: érdekében — valóban nem örvendezhetünk. Mindig kétes kérdésül jelenik meg, hogy azon magasztos célok, melyeket a törvényalkotásnál keresnünk kell, ily uton biztosan elérhetők-e? Megvalósithatók-e azon kellékek, melyekkel a törvényeknek birniok kell, hogy a társadalomban rendet, biztosságot, jólétet eszközöljenek. Megfelelnek-e azon feladatnak, melyet a nagy tudós : B e n t h a m röviden következő szavakban összpontosított: »Le but des lois est de rediger la conduite du citoyen. Clarté, brievété voila donc les deux qualités essentielles. La loi qui présente différentes significations au juge, ne peut pas avoir plus de clarté pour les individus.'« Mert ne feledjük, miszerint a törvények hiányosságát, tökéletlenségét nagyban előmozdítja a törvényalkotási szervezet gyöngesége is. Van e tekintetben is némi igaza Bent ham következő szavainak: »Les députés, appelés á juger une á une les mesures et les questions législatives, ne pensent guére á en étudier l'ensemble et mérne, quelques bons juges qu' ils puissent étre d'une loi, qui leur est présentée, ils seraient bien rarement en état de la préparer et de la combiner avec le systeme entier de la législation«.2 Ennek tulajdonítjuk, hogy képviselőink még a szakbizottságokban is oly kevés érdeklődéssel viseltetnek, a de regula gyöngén kidolgozott javaslatok tökéletesbitése iránt; hogy alig egy-kettő szokott résztvenni azok megvitatásában; hogy revisiojuk nem az egésznek, hanem csak az egyes paragrafusoknak szórványos, kiszaggatott bírálatára szorítkozik ; s hogy igy ebbeli munkájuk gyors, de felületes s elhamarkodott. És hogy mindezen gyöngeségek mindinkább előtüntetik szükségességét egy külön törvényalkotási közegnek, milyet az előhaladottabb államok az államtanácsban bírnak. A mi parlamentünk igazságügyi rovatát illeti, ez a munka tömegében második sorban állt az ö 26 törvényjavaslatával, szemben azon ministerekkel, kik 50—60 művet állítottak ki ezen öt év alatt. Es azok közül is egy rész és pedig a legnehezebb s legfontosabb az előbbi ministerekről s országgyűlésekről jön át a jelenlegire, úgymint az örökjog s a bűnvádi eljárás tervezete; másrészt, a nemzetközi jogviszonyokra és szerződésekre vonatkozó, a mi állami codificatiónk körén kívül esik, az alkotási művelet tekintetében ; végre egy nagy rész függőben maradt; mert az igazságügyi 26 javaslatból 18 lett szentesítve, tehát 8 a jövőnek esélyei közé tartozik. A törvényhozásilag elintézetlenül maradást kiválóan sajnálhatjuk : az örökösödési jog s a bűnvádi eljárás codexeinél, melyek jogéletünkben valódi életkérdést képeznek. Az öröklési jog codex tervezete már évtized előtt letárgyaltatott a képviselőház szakbizottságában; s különben is igen jeles s alaposan, kifejlődött társadalmi viszonyainknak megfelelően kidolgozott codificationális műveletet képez. Ujabban kapcsolatba hozatott a családi s házassági jog codificálásával. Ez is elkészült s még sem eszközöltetett parlamenti elintézése. Talán visszatér igazságügyi kormányzatunk az eredeti eszméhez, mely a magánjogi codex összes alkatrészeinek együttes, egységes előállításában és sanctionálásában öszpontosul. így fejlődött ez Németországban is. 1871. évben csak a kötelmi jog és a váltó-kereskedelmi törvény egységes codificálása volt szóban; mig 1873-ban a birodalmi gyűlésen, 1 Ocuvres de Jer. Bentham. Traités de législation civile et pénale. Par Dumont. Tom I. pag. 366. 2 Bentham: De l'organisation judiciaire et de la Codification. Tom. III. pag. 106. 13 oldalra terjed.