A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 4. szám - A bírósági végrehajtók díjazása. (Befejező rész.)

A JOG. vont tényt, hogy ö évenként rendes mérleget nem készített s könyveit a legnagyobb rendetlenséggel s hanyagsággal ugy vezette, hogy azokból üzletének folyama ki nem deríthető, Eltekintve attól, hogy a 416. §. 2. pontja csak a könyvek vezetésének elmulasztását, azoknak megsemmisítését, hamis vezetését, megváltoztatását nyilvánítja büntetendő cselekménynek, ellenben a rendetlen könyvvezetést nem bünteti: vádlott a btk. 416. §. 2. és 3. pontja alapján emelt vád alól azért volt felmentendő, mert ő a kereskedelmi könyvek vezetésére kötelezve nem volt. Az 1875. évi XXXVIII : t.-c. 5 §. s az állandó birói gyakorlat szerint a törvénynek a kereskedelmi könyvekre vonatkozó szabályai az iparosokra, illetve kereskedőkre csak annyiban alkalmazhatók, a menynyiben üzletük a kisipar körét meghaladja, már pedig sem a vádlott részéről vezetett könyvecskéből, sem a bizonyítási eljárás egész anyagából nem állapitható meg, hogy vádlott üzlete a kisipar körét meghaladta volna, sőt a szakértői vélemény szerint ezen is alul maradt, minélfogva vádlott könyvvezetésre s mérlegkészítésre kötelezve nem lévén, a vád alól felmentendő volt stb. A budapesti kir. itélő tábla (1891. május 19-én 4,782.): A kir. törvényszék Ítéletét megváltoztatja, T. Mladent a btkv. 416. §. 3. pontjába ütköző vétkes bukás vétségében vétkesnek nyilvánítja s ezért annak a körülménynek, hogy a hitelezők köveléseiket egészben elvesztették, mint súlyosító körülménynek tekintetbe vételével, a vádlottat a most hivatkozott §. alapján 14 napi fogházra ítéli stb. Indokok: Vádlott, mint bejegyzett kereskedő a kereskedelmi törvény 25. §-a értelmében kereskedelmi könyvek vezetésére kötelezve volt. De ha nem is lett volna bejegyzett kereskedő, a kereskedelmi törvény 5. §-a s a könyvek vezetése alóli felmentés reá nézve nem alkalmazható s mert vádlott nem iparos, hanem tényleg kereskedő, mert nem iparral, hanem kereskedelemmel foglalkozott és sem kufárnak, sem házalónak, sem zsibárusnak nem tekinthető. A kereskedelmi könyvek vezetésére ehhez képest feltétlenül kötelezett vádlott pedig maga beismerte, hogy évenként rendes mérleget nem készített, a mi a btk. 416. §. 3. pontjának tényálladékát megállapítván, vádlottat abban vétkesnek kimondani s vétkességének megfelelő arányban büntetni kellett. A m. kir. Curia: (1891. évi 7539 sz. a.)A kir. itélő tábla Ítéletének megváltoztatásával az első bíróság felmentő Ítélete hagyatik helyben. Indokok: Tekintve, hogy a kereskedelmi törvény 25. §-ának rendelkezése nem tesz különbséget bejegyzett és be nem jegyzett kereskedők között; tekintve, hogy annak a kérdésnek eldöntésére, vájjon valaki kereskedőnek tekintendő-e vagy sem, a cég bejegyzése befolyással nem bir; tekintve, hogy ebből folyólag az a körülmény, miszerint vádlott cégét bejegyeztette, nem állapithatja meg vádlott ellen a könyvek vezetéséből álló kötelezettségét: ily körülmények közt a fennforgó esetben az képezi első sorban az elbírálás tárgyát, mily kiterjedésűnek bizonyult a vádlott üzlete a kereskedelmi törvény 5. §-ában foglalt szempontokra való figyelemmel. Ebből kiindulva, azon körülmények, miszerint a 4. n. sz. alatti csődleltárból kitűnik, hogy vádlottnál a csőd elrendelése alkalmával összesen 263 frt 50 krra rugó árúkészlet találtatott és az összes cselekvő vagyon 1,017 frt 42 krt tett ki, megerősítik vádlott és a könyvszakértők azon állítását, hogy vádlott üzlete a kis iparkörét meg nem haladta. Minthogy ezek szerint vádlott azok közé tartozott, kikre a keresk. törv. 5. $-a értelmében a kereskedelmi könyvek vezetésére vonatkozó intézkedései nem alkalmazhatók s minthogy ebből következtetve vádlott a mérleg elkészítésének elmulasztásáért felelősségre nem vonható ezen és az első bíróság által felhozott okohból az első bíróság felmentő Ítéletét kellett helybenhagyni stb. A ki magái valamely nő férjének szinli és ennek tévedését arra akarja felhasználni, hogy vele nemileg közösüljön, felismertetése titán azonban eröszakot nem használ, nem az erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérletét, hanem a btk. 245. §-ba ütköző szemérem elleni bűntettnek kísérletét követi el. (M. kir. Curia 1891. okt. 13-án, 3.573. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Kamarai tagilletményekiiek huzamos időn át nem fizetése miatt az ügyvédségtől való elmozdítás mondható ki. A zalaegerszegi ügyvédi kamarának fegyelmi bírósága Zala-Egerszegen 1891. évi október hó 3-án tartott ülésében, N. N. ügyvéd ellen 39/11. 891. sz. a. folyamatban levő fegyelmi ügyben megtartott tárgyalás folytán következőleg itélt: N. N. ügyvéd az 1874 : XXXIV. t.-c. 68. §. a) és b) pontjába ütköző hivatása szerinti kötelességének és az 1874 : XXXIV. t.-c. rendeleteinek megszegésében, valamint az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét sértő s ebből folyólag tiszteletre és bizalomra méltatlanná váló magaviselete által vétkes, a miért az 1874 : XXXIV. t.-c. 70. §. 4. pontja értelmében az ügyvédségtől való elmozdítással fenyíttetik. Indokok: stb. — Zala-Egerszegen az ügyvédi fegyelmi birórágának 1891. évi október hó 3-án tartott ül A m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa N. N. i ellen folytatott fegyelmi ügyet, a zalaegerszegi ügyvédi I i fegyelmi bíróságának 1891. évi október hó 3. napján 220. j hozott ítélet ellen vádlott N. N. ügyvéd részéről beje I felebbezés folytán 1891. évi december hó 19. napján tartc ülésében vizsgálat alá vévén, következő ítéletet hozott: A fokú bíróságnak a fentebbi kelet és szám alatt hozott helybenhagyatik. Indokok: A fegyelmi eljárás adatai által bizouyitv hogy N. N. ügyvéd, mint a zala-egerszegi ügyvédi kam ügyvédi lajstromába felvett ügyvéd a nevezett ügyvédi V j által kivetett tagilletményekből az 1880. év ót' mit sem f i s ezen tartozása vagyon hiányában per s végrehajtás uto volt bevehető. Tekintve, hogy vádlott ügyvéd az által, hi i ügyvédi kamara által az 1874 : XXXIV. t.-c. 21. §. alapján határozott tagsági díjat nem fizeti, egyrészt hivatása 6 | kötelességét vétkesen megszegte, másrészt oly magavi tanusit, mi által tiszteletre s bizalomra méltatlanná vált; te hogy ezek alapján vádlott ügyvéd helyesen mondatott ki a: fokú fegyelmi biróság által az 1874 : XXXIV. t.-c. 68. $-ái és b) pontjaiban meghatározott fegyelmi vétségben vétkt ; tekintve, hogy a kimondott büntetés is megfelel vádlott i i vétkességének : az elsőfokú biróság Ítélete helybe nhagyand* | (Budapesten 1892. december 19. napján, f. 478/89. sz.) I A biróság határozata ellen használt ezen kifejezés wg; tos botrány" fegyelmi rétséget állapit meg. A szombathelyi ügyvédi kamara fegyelmi bir (1891. aug. 19-én 29. sz.) : Dr. G. József ügyvéd ellen a indított fegyelmi eljárást beszünteti, stb. Indokok: A kir. ügyészség azzal panaszolja dr. G. ügyvédet, miszerint ez egy németujvári kir. járásbírósághoz I zett 1,279/89. számú felfolyamodásábaa mint U . . . Mátyá viselője az ügyben követett eljárást »gyalázatos botrár I nevezte Ámbár ezen kamara fegyelmi bírósága csak ross: fejezheti ki általában ily hangzású kifejezéseknek használata mindamellett a jelen elbírálás alatt álló különleges esetben, a biróság eljárása kétségtelenül oly természetű volt, hc ! alkalmas lehetett a magán ügyfél és a közönség előtt E intézkedések tekintélyének jelentékeny csökkentésére : a k: j fegyelmi bírósága méltánytalan túlszigort gyakorolna, ha a hetetlenül téves és meg nem engedett bírósági eljárásnak f sebb hangon történt megtámadása miatt az ügyvéd ellen a fe; eljárást elrendelné, stb. A m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa (1891 2l-én 491.) : A szombathelyi ügyvédi kamara fegyelmi birósá határozata inegváltoztatik s panaszlott dr. G. József ügyvéd az 1887 : XXVIII. t.-c. 3. §. alapján a fegyelmi eljárás elr tetik s egyszersmind a vizsgálat mellőzésével vád alá helye Mert a biróság hibás vagy szabálytalan eljárása nem ! fel az ügyvédet abbeli kötelessége alól, hogy az ellen jog latot illően és kellő tárgyilagossággal keressen, panaszlott i által 1,279/89. számú felfolyamodásában a birói intézkedés i ban használt azon kifejezés azonban, hogy az gyalázatos b< a biróság iránt tartozó tiszteletet nyilván sértvén, abban a: védi fegyelmi vétség tényálladéka felismerhető s ezért ke! • első bírósági határozat megváltoztatásával a fentebbiek határozni, stb. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Roseilfeld Jakab e., debreceni tszék, bej. febr. 2i márc. 23. csb. Balogh Imre, tmg. dr. Hartstein Lajos. — Rnzsitska e., vukovári jrbság, bej. márc. 1, tmg. dr. Kraskovits Lajos. — ] ! Rezső e., pécsi tszék, bej. márc. 16, félsz. márc. 16, csb. Saághy , tmg. Szucsits Károly. — Deutscll Margit (Deutsch R.) e.. n.-várad | bej. febr. 29. félsz. márc. 5, csb. Jelencsik István, tmg. dr. Rozenthi — Polonyi Pál e., kaposvári tszék, bej. febr. 20, félsz. márc. 1 Holics Gyula, tmg. dr. Ritzinger János. — Salamon Samu e., nagy tszék, bej. febr. 24, félsz. márc. 15, csb. Bán Ferencz, tmg. dr. Vi Miklós. - Weiss Lipót e., székesfehérvári tszék, bej. márc. 10, fel I 5, csb. Sohár Béla, tmg. Csekö Lajos. — Novak és Kollár e., bu keresk. és váltótszék, bej. márc. 17, félsz. ápr. 9, csb. Bertényi Ivár dr. Klein Ignácz. Pályázatok: A szentesi jrbságnál aljegyzői áll. febr. 2 A szegedi tszéknél II. oszt. jegyzői áll. febr. 3-ig. — A kec tszéknél II. oszt. jegyzői áll. febr. 3-ig. — A lengyeltóti jrbsgr jegyzői áll. febr. 3-ig. — A szabadkai jrbságnál a 1 b i r ó i áll. feb . — A budapesti tábla kerületében 14, díjas joggyakornoki ál 4-ig. — Az aradi tszéknél jegyzői áll. febr. 5-ig. — A kolozsvár ! nél II. oszt. jegyzői áll. febr. 5-ig. — A szécsényi jsbságnál a 1 áll. febr. 5-ig. — A körösbányai jrbságnál a 1 b i r ó i áll. febr. 5 , A n.-váradi tszéknél egy díjas joggyakornoki áll. febr. 4-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvéuy-társaság'--nál. (Hold-utcza 7. számi.