A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 5. szám - Az ügyvédvizsgáló bizottság és a kamara

Tizenegyedik évfolyam. 5. szám. Budapest 1892. január 31. Szerkesztőség: V.j Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rak|>ar1 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatal hoz intézendük. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) IIAP AZ IGAZSÁGÉ ÉRDEKEINEK JCÉPVISELETfRE A IAGVAR ÚG1ÍÉI, BÉ, ÍÍÍÉSZI É5 KOZJEGfZÓI I Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadjál Dr- RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Efelelös szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — » pirész » fi » — > Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványukat küldendők. TARTALOM : Az ügyvédvizsgáló bizottság és a kamara. Irta : dr. Moln á r I., kir. albiió Mohácson. — Észrevételek a btk. módosilása és a bűnügyi emjuéte munkálata felett. Irta: Kovács István, kir. trvszéki biró Nyíregyházán. -- A kereskedői utazók s a kir. Curia által követett gyakorlat. Irta: dr. Schuster Rudolf, ügyvéd Medgyesen. — Üj bírósági szervezet. Irta : dr. L e s z 1 é n y i Imre, győri ügyvéd. — A közjegyzői intézmény bajai. Irta: Gáthy József, királyi közjegyzői helyettes Gyulán. — Ügyvédi nyugdíjalap létesítése. Irta : dr. Robitsek József, budapesti ügyvéd. — Belföld. (Szaktanácskozás az igazságügyminiszteriumban.) — Ausztria és külföld. (A bécsi ügyvédi kamara. — Az ártatlanul elitéltek kártalanításának kérdése Ausztriában.) — Nyilt kérdések és feleletek. (írni olvasni nem tudó kereskedő cég bejegyezhetö-e ? (Felelet.) Irta: Back Frigyes, budapesti kir. tszéki joggyakornok. — A polgári perrendtartás 56. §-ához. (Kérdés.) Irta: Gy. E.) — Sérelem. (Hogy dolgoznak a budapesti kir. törvényszéknél ! Irta : Egy ügyvéd.) — Irodalom. (A mezőgazdasági hitelzzövetkezetek. Irta: Imrédy Kálmán.) — Vegyesek. - Curiai és táblai értesítések. Hirdetések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Az ügyvédvizsgáló bizottság és a kamara,* Irta : Dr. MOLNÁR I. albiró Mohácson. Becses lapjuk f. é. 3-ik számában ily cím alatt dr. F r i e dm a n n Bernát ügyvéd ur által hozott cikkére legyen szerencsém nekem is hozzászólanom. Rég óhajtott szándékomat képezte az, hogy e tárgyról elmondhassam csekély nézetemet, de mindig tartottam attól, vájjon gunymosolylyal nem fogadják-e az illetékes körök, de mert fel van vetve e kérdés, elérkezettnek tartom az időt ez irányban cikkezni. Valamint nem lehet kiégetlen téglákból a viharnak ellentálló közönséges épületet, annál kevésbbé palotát építeni, ugy nem képes az ügyvédvizsgáló bizottság ezen összeállításában céljának megfelelni, vályogos lévén az alap, melyre a rendszer építve van, összedől az, mihelyest a haladó kor vihara azt megtámadja. A felvetett kérdés megvitatásánál sine ira et studio tisztában kell lenni az ügyvédvizsgáló bizottság céljával, hogy kellően hozzászólhassunk. Célja nem lehet más, mint a fejlődő tudomány és gyakorlat alapján oly egyéneket az ügyvédi diplomával felruházni, kik a kor kívánta jogismeretek bő tárházában könnyen mozognak, de egyszersmind intact jellemükkel biztosítékot szolgáltatnak arra, hogy a különben politikailag is nagy jelentőséggel biró ügyvédi karnak, ha nem is díszére, de legalább ne szégyenére váljanak. E két kellék, mint conditio sina qua non lebegjen az ügyvédvizsgáló bizottság előtt olyannyira, hogy csak e kettős feltét alatt részesülhet valaki azon kitüntetésben, hogy ügyvéddé avattathassák. Már most, ha azt kérdezem, vájjon az ügyvédvizsgáló bizottság a mostani alkotásával képes-e e célnak megfelelni, határozottan nemmel kell felelni. A mostani rendszer a paritás elvét tartva szem előtt, a bizottság felerészben a kamarától választott budapesti ügyvédekből és felerészben az igazságügymínister által kinevezett budapesti birákból és tanárokból áll. A milyen előzékeny e rendszer, ép oly sértő a budapesti ügyvédi kamara részéről. * Cikkírónak itt előterjesztett javaslatát nem osztjuk, mert gyakorlatiatlannak és keresztülvihetetlennek tartjuk. Azonban szívesen hozzájárulunk azon nézetéhez, hogy a vidék is bővelkedik kitűnő és a vizsgálóbiztosi tisztségre teljes hivatottsággal biró kartársakban. Azonban másban van a bökkenő. A vidéki vizsgálóbiztos napidíjait, utazásának, ellátásának költségeit csak nem viselheti sem az állam, sem az ügyvédcandidatus. Azután biztosi qualificatióval biró ügyvéd elég volna a fővárosban, de a panasz az, hogy nem azokat választja mindig a kamara, hanem azokat gyakran, kik tán valaha azzal a qualificatióval bírni fognak. A szerkesztőség. \ Lapunk mai száma Ha mindjárt megengedem azt, hogy az alkotmányos életünk ébredésekor hazánk juridicai tehetségei Budapesten központosultak is, igy kezdetben ok volt arra nézve, hogy az ügyvédvizsgálóbizottság a budapesti jeles jogászokból alakult, ugy semmi esetre sem concedálhatom ma az előrehaladott jogi korszakunkban azt, hogy a budapesti ügyvédi kamara kizárólagosan, az ő választott budapesti ügyvédjei bírjanak ügyvédcsináló privilégiummal. De honnan vette e privilégiumát ? Két okot lehetne tán felhozni: 1-ször onnan, hogy a feltevés általános volt, hogy a budapesti ügyvédek az egész országban a legtehetségesebb jogászok és 2-szor onnan, hogy a budapesti ügyvéd mindjárt kéznéi van. Tisztelet és becsület a budapesti ügyvédek tehetsége előtt, de mióta jogilag gondolkozom és mióta tudom azt, hogy a jogtudomány is oly közkincset képez, melynek bányáiból mindenki meríthet, ha kutat, azóta tudom azt is, hogy egy kanizsai vagy mohácsi vagy akárhol lakó ügyvéd ép oly szakképzett, ép oly gyakorlati jogász lehet és van is, mint a budapesti ügyvéd, (Ne vegyék rossz néven a budapesti ügyvéd urak e szavaimat, hisz érdemükből nem vonok le semmit.) Az első indok tehát manapság nemcsak tarrhatlan, de nevetséges is. A másik indoknak az opportunismus szolgálhatna alapul, ha az eddigi rendszert fenhagyandónak kijelentenék ; igaz ugyan, hogy az ügyvédvizsgáló bizottság tagjai kéznél lehetnének mindig, de épen a felszólaló ur nyilatkozata mutatja az ellenkezőt, t. i. hogy nincsenek kéznél és igy a jelenlegi alakban is a rendszer nem felel meg ez indokból céljának. Hogy azon hibába ne essem, hogy kritizálni könnyű, hanem valami tervvel előállani, mely az eddigi bajokon segíthetne, nehéz, kockáztatom a systhema reformálására saját nézetemet. Az ügyvédi vizsga practicus természetű; a fán függő és érlelő gyümölcs, melyet a tapasztalat érlel a jogásznál. Gyümölcse a diploma. Mikor lehessen e gyümölcsöt leszedni, ki bírálhatja annak érettségét, kik lehetnek tehát a bizottság tagjai, nem mások, mint kik a jogismeretekben törvénykezési uton kitűnő jogászoknak bizonyultak be. Ugyan ellenvethetné valaki, hogy léteznek kitűnő practicus eszű és tudományos jogászok, de ebbeli tehetségökről nem szolgáltathatnak bizonyítékot a törvénykezés, vagyis a gyakorlat terén. De ez nem áll, a kitűnő ügyvéd, még ha — együgyű is — az egy perben is ragyogtathatja tehetségét. Ennélfogva az ügyvédvizsgáló bizottság tagjai nemcsak a budapesti ügyvédi kamara Budapesten székelő ügyvédekből, hanem az országban kiválókból is állhatna, anélkül, hogy a budapesti ügyvédek jogán csorba ejtetnék. Ugyanez áll a birákra nézve, kiknek tehetsége sincsen helyhez kötött (mint ezt a székhelylyel nem biró birákról feltételezi a törvény). De hogy nemcsak a budapesti ügyvédekből és budapesti birákból, hanem az országban kiváló ügyvédekből és birákból alakuljon a bizottság, előtérbe lép a modus vivendi, vagyis a reform kivitelének mikéntje. A keresztülviteli módozat ismét arra késztet, vájjon tartsuk-e meg a paritás elvét, avagy legyen a bizottság egészben az igazságügymínister által küldetve ? Radicalis ember nem lévén, megmaradok a paritás systemánál annál inkább, mert az ügyvédi testület autonómiája fenmarad; habár a kinevezés folytán a bizottság tekintélye emelkednék. Ha tehát a mostani rendszert elfogadom, ugy az érintett reform keresztülvitele könnyű. Minden egyes kamara a területén működő ügyvédek szakképzettségéről és jelleméről informálva van, ennyit legalább feltételezhetek, szólítsa fel az illető ügyvédeket, nem kivánnak-e a bizottságba belépni, ha ilyen jelentkezik, ugy a 13 oldalra terjed.