A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 4. szám - A bírósági végrehajtók díjazása. (Befejező rész.)

A J O Gk 15 51. sz. Azokban a községekben, a melyekben úrbéri italmérés gyakoroltatott, az azért megállapított kártalanítási összegekre a tulajdonjog a volt úrbéreseket illeti. A megállapított kártalanitás összege azouban kötményezett kötvényekben a jelenlegi politikai községnek adandó ki. 52. Hazájuk törvényei szerint megalakult és tényleg raüködö kölcsönös biztosító társaságok (szövetkezetek) Magyarországban tiókintézeíet vagy ügynökséget állithatnak fel és cégüket bejegyeztethetik, ha a kereskedelmi törvény által e végre megállapított feltételeknek eleget tesznek. Kereskedelmi-, csőd és váltóügyekben. A kereseti nem telepitett váltó szövegében azzal a kitétellel: „Kixetcndö Kulán a b.-kulai takarékpénztárnál" nemcsak az a jogi személy van megjelölve, a ki által, hanem meg van egyszersmind határozva a/, a helyisei;- is, a hol a fizetésnek teljesítése igértetik s ebből kifolyólag a helyiség, a hol a váltó annak lejáratakor lizctés végett bemutatandó. A xombori kir. törvényszék (1890. január 16 án 9,271. szám) : Koczkár Zsigmond ügyvéd, mint a vb. b.-kulai takarékpénztár csődtömege gondnoka felperesnek O. Béla és társai alperesek ellen 350 frt váltó tőke és jár. iránti perében következőleg itélt: Az 1889. évi október hó 3-án 7,159/89. sz. a. kibocsátott sommás végzés IV. r. alperes dr. S. Károly irányában hatályon kivül helyeztetik s felperes tartozik a nevezett IV. r. alperesnek perköltségeit megfizetni stb. Indok ok: Habár a váltótörvény nem gátolja a váltószerződésre lépő feleket abban, hogy a nem telepitett váltónál közös megállapodással az elfogadótól eltekintve, egy harmadik egyént meg ne nevezhessenek a váltón, mint olyant, a ki által s illetve a kinél a fizetés teljesítendő, mindazonáltal tekintve, hogy ily esetben a megállapodás ténye igazolandó, mi azonban a jelen esetben szintén meg nem történt, a kereseti váltónak nem az elfogadó O. Béla, hanem a b.-kulai takarékpénztár s illetve annak tömeggondnokánál fizetés végett megkisérlett bemutatása szabálytalan levén s miután a szabálytalan eljárás mellett felvett óvás is szabálytalan, a szabálytalan óvás pedi% váltójogok érvényesítésére alkalmas okiratot nem képez, továbbá miután a váltótörvény 41. §-a alapján a kibocsátó és forgató elleni visszkereset fenntartására szükséges a váltónak, természetesen az azon célból kijelölt egyénnél fizetés végett történt bemutatása s a fizetés nem teljesítése miatt az óvás felvétele : a hivatkozott sommás végzés, mert a szabálytalanul felvett óvás alapján hozatott, s mert a szabálytalan óvás a váltójogokat s illetve a forgató elleni váltó kötelezettségeket elenyészted, a kifogással élő IV. rendű alperes irányában hatályon kivül hely-zendő volt stb. ' A budapesti kir. ítélő tábla tl890. október 22-én 1,857/v. 890. i : Az első bíróság ítéletét megváltoztatja, az 1889. évi október hó 3-án 7,159. sz. a. kibocsátott sommás végzésnek dr. Sch. Károly irányában hatályban fentartásával nevezett alperest kötelezi, hogy felperesnek az A. alatti váltó alapján 350 frt tőkét és jár. fizessen. Indokok: A váltótörvény 24. §-a szerint csak az a telepitett váltó, a melyen az intézvényezett lakhelyétől külömbözö fizetési hely van kijelölve; a kereseti váltón intézvényezettként megnevezett O. Béla lakása azonban szintén Kula lévén, az ott megnevezett b.-kulai takarékpénztár pedig megjelölését képezvén annak a személynek, ki által, vagy a mi ezzel egyértelmű, kinél a váltó fizettetni fog s kinél e szerint a kereseti váltó fizetés végett bemutatandó, tekintve, hogy a b.-kulai takarékpénztárnál a váltónak fizetés végett bemutatását az óvatoló közjegyző megkísértette, de az időközben csőd alá került takarékpénztár üzleti helyiségének zárva léte miatt nem eszközölhette, az óvás felvétele szabályosan eszközöltnek és igy a váltójogok fentartására és érvényesítésére alkalmasnak elfogadandó: alperesnek az óvás szabálytalanságára alapított védekezése elvetendő volt. De nem volt figyelembe vehető a megállapodás ellenes kitöltésre alipitott kifogása sem : mert alperes azt, hogy a váltó 1888. évi augusztus 10-én már lejárt, vagy hogy ily lejáratban történt volna a megállapodás, nem bizonyította semmivel. Minthogy pedig a váltón levő név aláírásának tőle származását nem tagadta, egyéb alaptalan és igazolatlan kifogásainak elvetésével a sommás végzést irányában hatályban fenntartani és felperesi kérelemhez képest alperest a kereseti tőke és jár. fizetésére kötelezni kellett stb. A m. kir. Curia (1891. december 21-én 361.): A másodfokú bíróságnak ítélete az abban felhozott indokokból és még azért is helyben hagyatik : mert alperesnek az óvási cselekmény érvényessége ellen azon okból emelt kifogása, mivel az óváslevél szerint a váltó fizetés végett a b.-kulai takarékpénztárnak csődbe jutása folytán nem ennek csődtömege gondnokának személyesen mutattatott be, alaptalan, minthogy a kereseti, nem telepitett, váltó szövegében azzal a kitétellel »fizetendő Kulán a b.-kulai takarékpénztárnák nemcsak az a jogi személy van megjelölve, a ki által, hanem meg van egyszersmind határozva az a helyiség is, a hol a fizetésnek teljesítése igértetik s ebből kifolyólag a helyiség, a hol a váltó annak lejáratakor fizetés végett bemutatandó, ennélfogva szabályszerű az óvatoló közjegyzőnek az óváslevéllel tanúsított az az eljárása, hogy a váltót fizetés végett a b.-kulai takarékpénztár helyiségében akarta bemutatni és a bemutatás sikertelensége annak megjegyzésével, hogy a b.-kulai takarékpénztár csődbe jutása folytán annak helyisége bezárva és ott a tömeggondnok nem találtatott, kellően igazoltatván a váltó törv. 102. §. intézkedésének is elég van téve s az óvatoló nem volt köteles a csődtömeg gondnokát, a váltónak az ő részére személyesen leendő bemutatása végett a lakásán vagy tartózkodási helyén is felkeresni stb. A. hozomány visszakövetelhetése a férj csődtömegéből. A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az A. alatti okiratot kiállító közjegyzőnek ebben az okiratban foglalt tanúsítványával, de alperes beismerésével is bizonyitva van, hogy felperes férjének, a közadósnak, hozomány fejében egy 4,000 frtról szóló takarékpénztári betéti könyvet valósággal átadott. Tekintve, hogy e szerint felperes hozomány követelésének valódisága, a hozománynak a férj kezéhez jutása kétségtelen; tekintve, hogy az alperes tömeggondnok a perben azt, hogy a közadós a felperestől kapott 4,000 frt készpénzbeli hozományt felperesnek egészben vagy részben visszaadta s ez által felperes hozomány követelése egészben vagy részben megszűnt volna, határozottan nem is állította, annál kevésbé bizonyította, sőt azt vitatta, a mit különben szintén nem igazolt, hogy a hozományt közadós a csődnyitás után B. . . . Móricz neve alatt nyitott üzletbe fektette, tehát felperesnek a hozomány az alperes tömeggondnok előadása szerint sem adatott vissza s az a közös háztartás céljaira nem fordíttatott; tekintve, hogy a készpénzbeli hozománynak a kereskedelmi üzlettel biró férj üzleti vagyonába fektetését, a mennyiben a férj nem valamely kereskedelmi társaság tagja s a hozomány nem a társasági vagyonból követeltetik, bizonyítani nem szükséges, mert az egyéni üzlettel biró kereskedőnek az üzlethez tartozó és egyéb magánvagyona a hitelezők kielégítését illetőleg egy és ugyanazon tekintet alá esik s igy a fenforgó esetben, minthogy a csőd nem kereskedelmi társaság, hanem egyéni cég ellen van folyamatban, az a közadós saját üzletébe nejének készpénzbeli hozományát beruházta-e? teljesen közömbös, — felperes követelése megszűntnek csak akkor volna tekinthető, ha ö a hozományt már visszakapta, vagy ha az rendeltetésének megfelelően a közös háztartás céljaira fordíttatott volna, a mi azonban nem igazoltatott, sőt az, hogy a hozomány az üzlet céljaira fordíttatott, a meghallgatott szakértők nyilatkozata szerint nincs kizárva, a mennyiben a szerint az üzleti könyvekből a rendetlen könyvvezetés következtében sem a hozománynak az üzletbe fektetése, sem az ellenkező meg nem állapitható, a tanuk közül pedig többen azt vallják, hogy a közadós a hozományt üzleti célokra fordította; s minthogy ezek szerint felperes követelése jogos, ezeknél fogva az elsőbiróság Ítéletet a per főtárgyára nézve az itt felhozott okokból kellett helybenhagyni. (1890. december 2-án, 3,681 váltószám.) A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik. Indokok: Miután a nő a férjének átadott hozományára nézve kielégítését a férje csődtömegéből mint csődhitelező igényelni jogosítva van ; miután a fenforgó esetben a hozománynak a közadós által történt kézhezvétele az A. alatti közjegyzői okirattal be van bizonyitva és miután helyesen mondotta ki a másodbiróság, hogy a hozománynak a férj részéről történt kézhez vétele mellett nem szükséges annak külön bizonyítása, hogy az a férj üzletébe beruháztatott: a másodbiróság Ítélete az abban ide vonatkozólag felhozott indokokból helyben volt hagyandó. (1891. szeptember 24-én, 303. váltószám.) Bűnügyekben. Annak a kérdésnek eldöntésére, vájjon valaki kereskedőnek tekintendő-e vagy sem, a cégbejegyzés befolyással nem bir. A cégbejegyzés viszonya a bukás minőségéhez. A budapesti kir. törvényszék (1890. november 22-én 7,599.): T. Mladen vádlottat a btk. 416. §. 2., 3. pontjába ütköző vétkes bukás vétségének vádja s következményeinek terhe alól felmenti stb. Indo kok:T. Mladen bejegyzett bor-, csemege- és gyümölcs kereskedő ellen a budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék 1889. január 17-én 3,298. sz. végzésével saját kérelmére a csődöt megnyitotta. A vádlott vagyon kimutatásában cselekvő állapotát 1,350 forint 51 krral, szenvedő állapotát 3,368 frt 58 krral tüntette fel, dr. Preyer Hugó tömeggondnok által helyesbített mérleg szerint azonban a cselekvő állapot 796 frt 50 kr. a szenvedő állapot pedig 3,594 frt 76 krral, a hiány tehát 2,797 frt 96 krral jelentkezik ; a követelésből azonban csak 948 frt 96 kr. jelentetett be. Kielégítést ezen bejelentett követelés sem nyert, mert vádlott ellen bérbeadója E. Józsefné még a csőd kiütése előtt végrehajtást vezetvén, a cselekvő állapotból árverés folytán befolyt összeg ezen követelés törlesztésére fordíttatott, csődvagyon nem maradt s igy a hitelezők követelésére semmi sem jutott, a csőd pedig 1889. április 12-én 18,276. sz. végzéssel vagyonhiány miatt megszüntettetett. A csőd oka a rosz üzletmenet volt. A n. 10. sz. a. szakértői vélemény, valamint a tömeggondnok vallomása bizonyítja azon vádlott részéről kétségbe nem is