A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 50. szám - A csődtörvény módosításának tervezete. (Vége.)

378 A JOG. ügyésznek a felett kell őrködnie, hogy egy bűneset sem maradjon megboszulatlanul, hogy tehát a törvény hatályba lépjen. Az államügyésznek kötelessége, hogy a büntetendő cselekmények üldözésénél ne pártérdeket képviseljen és bizonyos gyakorlati eredményeket érjen el, hanem csak az igazságosság felé törekedjék és oly Ítéleteket eszközöljön ki, melyek a valódi igazságnak megfelelnek.) Keller Gusztáv, a jelesb német jogtudósok egyike következőleg értelmezi: »So viel steht jedoch bereits fest, dass überall, \vo das Institut der Staatsanvvaltschaft besteht, es zu ihrer Hauptaufgabe gehört das Interessé der staatlichen Gesellschaft an der Verfolgung der Verbrechen vor dem Strafrichter zu vertreten. Die Hauptaufgabe des Staatsanwaltes besteht alsó darin, dass er als őffentlicher Ankláger die gesetzmássige Bestrafung der strafbaren Handlungen vor den Strafgerichten erwirke. Der Beruf des Staatsanwaltes, in Vertretung der bürgerlichen Gesellschaft die strafbaren Handlungen zu verfolgen, und darüber zu wachen, dass Niemand, der durch eine stratbare Handlung verwirkten Ahndung entgehe — weiset ihm die in das Ressort der gerichtlichen Polizei gehörigen Amtshandlungen zu.*< 7 (Annyi legalább már most áll, hogy mindenütt, a hol az államügyészség intézménye fennáll, főfeladatát képezi az állami társadalom érdekét a bűntettek üldözésénél a büntető biró előtt képviselni. Abban rejlik tehát az államügyész főfeladata, hogy mint közvádló eszközölje ki a büntetendő cselekmények törvényes megtorlását a fenyitő biróságok előtt. Az államügyész hivatása ugyanis, hogy a polgári társadalom képviseletében a büntetendő cselekményeket üldözze és a felett őrködjék, hogy senki bűnténye folytán elnyerendő lakolását ki ne kerülje, olyan hivatali ténykedésekre utalja őt, melyek a bírói rendészet ügykörébe tartoznak.j Ezen jogtudós tüzetesen foglalkozik az államügyész hivatásának részletes feladataival is és ezek közé nem véli sorolhatónak a vádlott elővizsgálati kihallgatását; nem azért mintha félne lelkiismeretlenségétől, hogy azzal vádlott hátrányára visszaélhetne, — »sondern, weil wir von ihm jede Gefahr, die ihn von der strengen Erfüllung seiner Pflicht abwendig machen könnte, möglichst entfernt wissen möchten. Denn auch der Staatsanwalt soll als Ankláger unparteiisch strenges Recht üben. Er ist aber Mensch, und gerade der bessere Mensch wird Unglücklichen gegenüber leicht bewogen Mitleid zu üben, und findet in dem edlen Motiv eine sein Gewissen táuschende Entschuldigung für die Nichterfüllung der strengen Pflicht.« 8 (Hanem, mert tőle minden veszélyt, mely őt kötelességének szigorú teljesítésétől elterelhetne, lehetőleg elhárítani szeretnők. Mert az államügyész is mint vádló pártatlanul kell hogy szigorú jogot gyakoroljon. De ő is ember, és éppen a jobbik ember könnyen hajlandó lehetne a szerencsétlenekkel szemben könyörületet gyakorolöi és a nemes indokban leli meg a lelkiismeretét kijátszó mentséget, szigorú kötelességének nem teljesítéséért.) íme ezen jeles jogtudós nem a szigortól óv, hanem a könyörület érzelmeitől, melyek a humanismusnak kifolyásai! Az igaz, ezen jogszigornak a részrehajtatlanságot nem szabad feláldozni, azért is az államügyésznek nemcsak a bűnösség, hanem az ártatlanság mozzanatait is vizsgálnia s figyelembe kell vennie. Ennek folytán nincsen kétség aziránt sem, hogy a vádemelést elhagyhassa, a vádtól visszaléphessen, a vádinditványt vádlott előnyére megváltoztathassa; ha meggyőződést szerzett, hogy jogsérelem nem forog fenn, vagy az kisebb mérvű; ha a bűnössége nem bizonyittatott vagy a büntethetőséget megszűntető tények lettek bebizonyítva. Ez azonban nem a humanismus igénye, hanem a jog s igazság követelménye. Azért is, midőn a német bűnvádi törvények azon szabályhoz: »Der Staatsanwalt hat den Beruf darüber zu wachen, dass Niemand der durch eine strafbare Handlung verwirkten Ahndung entgehe« (Az államügyész hivatása a felett őrködni, nehogy valaki bűncselekményének megtorlását kikerülje) — még külön hozzá tették : »zugleich aber auch darauf zu achten, dass Niemand schuldlos verfolgt,'J und der Schuldige mit keiner schwereren als der im Gesetze bestimmten Strafe belegt werde.« (Egyszersmind arra is ügyelni, hogy senki sem üldöztessék ártatlanul és a bűnös súlyosabb büntetéssel ne illettessék, mint a minő a törvényben előszabva vagyon.) Holtzendorf, a jeles jogtudós egyenesen kimondotta, hogy ez egészen felesleges toldalék, mert a jog elvei 7 »DieStaatsanwaltschaft in Deutschland«, pag. 199. 3 »Die StaatsanwaltschafU, pag. 260. s P. o. a hannoverai perrend a 39. §. 1. pontjában. ! szerint magától értetődik. 10 Különben ezen jogtudós is azt ! tanítja, hogy: »Die stándige Anklagebehörde ist dazu bestimmt, Verbrechen zu ermitteln und derén Bestrafung Namens der verletzten Staatsordnung zu betreiben.« (Az állandó vádhatóság arra van kijelölve, hogy nyomozza ki a gonosztetteket és szorgalmazza azok büntetését a megsértett államrend nevében.) Z a c h a r i á azonban idézett munkájában az áliamügyésznek a Holtzendorf által feleslegesnek nyilvánított feladatáról azt ' vitatja, hogy: »Eine positive Verpflichtung zur Sorge, dass kein Unschuldiger verfolgt vvcrde, und die Befugniss zur Wahrnehmung der Rechte der Vertheidigung, insbesondere auch durch Einwendung der Rechtsmitteln lediglich zu Gunsten des Angeklagten — kann und darf daraus nicht abgeleitet werden, ; ohne die Grundverháltnisse des Straíverfahrens zu verrücken, ! die richterliche Spháre zu beeintráchtigen und die Staatsanvvaltschaft in eine ihre eigene Spháre überschreitende Wirksamkeit hinüberzuführen.« 11 (Igenleges kötelességet azon gondoskodás tekintetében, hogy ártatlanul senki sem üldöztessék és a felhatalmazást a védelem jogainak megóvására nézve, különösen jogorvoslatok közbetételét, merőben a vádlott előnyére — nem lehet és nem szabad ebből származtatni, mert különben a bűnvádi eljárás alapviszonyai kiforgattatnának, a birói keret megszűkülne, és az államügyészség a saját ügykörét túlhaladó tevékenységgel lenne felruházva.) Különben az, hogy a német jogtudósok s törvényhozáI sok, a jogszigort erősen képviselő francia rendszertől eltértek s az államügyészi hivatásra nézve oly ellentétes s különböző nézet-tömkelegbe keveredtek : nem maradhatott káros kifolyá| sok nélkül. A tudós D a 1 c k e ezt nyíltan kimondotta — ! mondván: »Die Unsicherheit und das Schwanken in der Rechtsprechung ist bei dem Geíste der Zwitterhaftigkeit, der unseren Strafprocess durchweht, zu gross; und viele Zweifel und Widersprüche, die sich geltend gemacht habén, sind zu principieller Natúr, als dass sie anders, als durch das Wort : des Gesetzgebers in befriedigender Weise gelöst werden i könnten. — Insbesondere gilt dies von allén Fragen, vvelche über den Umfang der Rechte und Pflichten der Staatsanwaltschaft und überhaupt über die rechtliche Stellung derselben im Strafverfahren laut geworden sind.« 12 (A jogmegállapitásban való ingadozás és habozás a bűnvádi eljárásunkat jellemző határozatlanság szelleméből kifolyólag olyan nagy és j a sok érvényesült kétség és ellentét annyira elvi jellegű, hogy j máskép mint a törvényhozó szavak által kielégitőleg azok | el nem dönthetők. Ez különösen mindazon kérdésekre nézve áll, melyek az államügyészség jogainak és kötelességeinek terjedelméről és egyáltalán azoknak a bűnvádi eljárásban való jogi állásáról felmerültek.) Ezen tanok s adatokból vonom le a következményeket királyi ügyészségünkre vonatkozólag; most csak azon irányi zatot kívántam jelezni s igazolni, mely a kifejlődőttebb európai államügyészségnél uralkodik. Reméljük, hogy a jeles igazságügyérünk által megkezdett reformok ezen intézményünk tökéletesbitésére is elvezetendnek. A csődtörvény módosításának tervezete. Irta: Dr. VÁRADY ZSIGMOND, nagyváradi ügyvéd. (Vége.) A 13. és 14. §. a megtámadás kibővített jogintézményét a | biztosító végrehajtás és zárlat szankciójával látja el. Ezek foga; natositásának feltétele a veszély valószinüsitése vagy a megfelelő I készpénzbeli biztosíték a veszélynek még valószínűsége nélkül is. A megtámadásnak régi keretében való élete mellett álig j lehetne észrevételt tenni az ellen, hogy a tömeggondnok ily biz'• tositó intézkedéseket is foganatosíthasson veszély fen forgása esetében. Arra azonban már nincsen ok sem a gyakorlati élet tanulságai, sem a jogelmélet adatai között, hogy veszély bizonyítása nélkül ily intézkedés zaklassa az alperest. ( Hiszen még a bünpanaszszal terhelt ellen sem foganatosítanak zárlatot veszély, vagy különösen nyomatékos okok nélkül. Hiában ; panaszolom be a vagyonos birtokost, a jóhirű pénzintézetet, hogy ! 1,000 frtomat ellopták: a bűnügyi eljárás a zárlati kérelmet elutasítja. Csak épen a megtámadott legyen abban a jogrend üldözte helyzetben, hogy a tömeggondnok »megvégrehajtsa« egyszerűen ! a kereset alapján és valamely csekély összegnek a tömegvagyonból letétele mellett? Tekintve a végrehajtásnak kellemetlen, a hitel10 »D i e Umgestaltung der Staatsanvvaltschaft.* I Berlin, pag. 46. 11 Handbuch. II. Theil, pag. 431. 12 Archiv für preussisches Strafrecht. VII., pag. 734.