A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 49. szám - A Pallas Nagy Lexikona

194 A JOGK és habár a végrehajtási törvény 171. §-a harmadik bekezdése értelmében a végrehajtató az árverés felfüggesztését csak addig kívánhatja, a mig az árverelök valamelyike Ígéretet nem tett, ezekből szükségképen még nem következik, hogy a végrehajtást szenvedő ingatlanának elárverezését még akkor is tűrni tartozik, ha a követelést az utóajánlat folytán kitűzött árverés előtt teljesen kifizeti, nem pedig azért, mert a végrehajtási törvény 187. §-ának idézett intézkedése csakis az ajánlattevő Ígéretének kötelező erejét szabályozza, a végrehajtást szenvedő fél jogi helyzetét pedig egyáltalán nem érinti, és mert a végrehajtási törvény 171. §-ának harmadik bekezdése sem foglalkozik a végrehajtást szenvedőt illető jogokkal, hanem kifejezetten csakis a végrehajtató felet ruházza fel az árverés felfüggesztésének jogositváuyával, hogy ennek felhaszná1 ásával a kikiáltási ár fokozatos leszállítása esetében, az ingatlannak, csekély áron való eladását megakadályozhassa. Mi történjék akkor, ha a végrehajtást szenvedő fizet, erről az esetről csakis a végrehajtási törvény 170. §-a rendelkezik s határozottan kimondja, hogy az árverés csak akkor tartandó meg, ha az árverési határnapon a kielégítendő összeg s járulékainak felszámítása után a végrehajtást szenvedő fél nem fizet. Az árverés tűrésének súlyos következményeivel és a végrehajtás céljával szemben, a kir. ítélő tábla a törvény most idézett intézkedését oly szoros magyarázatának tekinti, hogy attól eltérni utóajánlat esetében sem tartja megengedhetőnek és pedig annyival kevésbbé, mert midőn a 187. §. második bekezdése minden korlátozás nélkül azt rendeli, hogy utóajánlat esetében az ujabb árverés megtartására néz/e az általános szabályok mérvadók, akkor ellenkező kifejezett rendelkezés hiányában, a végrehajtást szenvedő fél csupán az utóajánlat kötelező erejéből vont következtetés alapján meg nem fosztható a 170. §-ban biztosított azon jogától, hogy az árverési határnapon is fizetés által a végrehajtás további folytatásának hátrányait magától elháríthassa. Kelt Kassán, 1892. évi október hó 19-én. Hitelesíttetett: 1892. évi október hó 24-én. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Távollevők között a vételügylet megkötése helyéül azon hely tekintendő, a hol az ajánlatra vonatkozó elfogadási nyilatkozat feladatott. A kolozsvári kir. törvényszék: Alperes birói illetőség elleni kifogásának hely adatik és ezen kir. törvényszék illetékességének leszállításával a 10,588/891. sz. rendes kereset miat illetéktelen helyre beadott felperesnek visszaadatik. Mert a prdts 30. és 35. §. értelmében a szerződés teljesítése, valamint a teljesítés elmulasztásából eredhető kártérítés iránti keresetek, mint a kérdés alatti alperes lakhelyén levő bíróságnál, illetve azon bíróság előtt is indíthatók, mely bíróságnak területén a szerződés létrejött vagy a dolog természete, avagy a törvény szerint teljesítendő s miután alperes nem lakik ezen biróság területén, továbbá a kérdéses szerződés nem ezen biróság területén jött létre és teljesítendő, ennélfogva a hivatolt törvényszakasz értelmében a kereset feletti eljárásra ezen királyi törvényszék nem illetékes. Felperesnek ezen kir. törvényszék birói illetőségének megállapítása tekintetéből felhozott azon érvelése, hogy a kereset alapját képező szerződés Kolozsvárt jött volna létre, el nem fogadható, mert épen a felperes által bemellékelt D) alatti táviratból láthatólag az áruszállításra felhívott alperes a vételi ajánlatot Gyulafehérvárott fogadta el s így ezen város tekintendő a szerződés megkötése helyének. A kolozsvári kir. itélő tábla: A kir. ítélő tábla az elsőbíróságnak idézett keletű és számú végzését megváltoztatja, a kolozsvári kir. törvényszéknek mint kereskedelmi bíróságnak illetékességét a 10,588/891. számú keresetre nézve megállapítja, ugyanezt a törvényszéket további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok: V. M. alperes a perben B) alá melléklet nov. 11-én kelt sürgönyében 22 láda tojás eladása iránt, a gyulafehérvári vasútnál leendő átadásával, felperesnek ajánlatot tett, kijelentvén, hogy a tojás csomagolás alatt áll és hogy az másnap (holnap) elküldhető lesz, a vételárt az alperes a sürgöny szerint 35 frt 50 krra számitja s utasítja a felperest, hogy az átvételre megbízottat küldjön Gyulafehérvárra. Ezt a vételi ajánlatot felperes a C) alatt mellékelt sürgönyével teljesen elfogadta (offertgemás) és csupán azt jegyzi meg, hogy az átvételre megbízottját csak szombaton küldheti el. Minthogy a felek a fentebbi sürgönyökben foglalt nyilatkozataikkal, ugy a vétel tárgyára, mint az árra nézve megegyeztek, a vétel ezzel a keresk. törv. 336. §-a szerint megkötöttnek tekintendő, az a körülmény, hogy a felperes a tojás átvételére a szombati napot jelölte meg, minthogy az alperes az átvételre és szállításra időpontot határozottan meg nem jelölt, (B. alatti sürgöny : »morgen expedirbar«) sem a vétel tárgyára, sem az árra nézve az ajánlattól eltérő ajánlatot magában nem foglal és az új ajánlatnak nem tekinthető, minek következtében és a keresk. törvény 318. §-a intézkedésére való tekintettel, a vételügylet megkötése időpontjául az tekintendő, a mikor a felperes a C) alatti sürgönyben foglalt elfogadási nyilatkozatot elküldötte, nem az, a mikor az alperes a D) alatti sürgönyben a C) a. nyilatkozatot I tudomásul vette, minthogy pedig oly szerződésnél, mely távol I közt keletkezett, az elfogadási nyilatkozat elküldésének, I elküldés végett feladásának időpontja gyanánt és minthoc ügylet megkötési ideje határozza meg egyúttal a megkötés h is, ennélfogva a fel- és alperes között fenforgó vételügyletm megkötési helyéül Kolozsvár tekintendő, a hol felperes az elf dási nyilatkozatot elküldés végett feladta, a kolozsvári kir. vényszéknek illetősége tehát a szerződós teljesítése s kártt iránt indított erre a keresetre nézve a prdts 35. §-a intézked alapszik. A m. kir. Curia: A felfolyamodás visszautasittatik, m másodbiróságnak felfolyamodással megtámadott végzése, teki tel arra, hogy nem forog fenn oly eset, melyben a rendes I illetőségtől eltérésnek helye nincs, nem tartozik azon vég2 I közé, melyek ellen az 1881 : LIX. t.-c. 59. §. értelmében to\ I felfolyamodással lehet élni. (1892. szept. 2l-én. 1,070) Az egyezségi váltónak a lejárat napján déli 12 óra után tént beváltása elkésettnek tekintendő, a pontos fizetéstől fel lezett egyezség semmis és a hitelező jogosítva van eredeti kö lését érvényesíteni, illetve az egyezségileg leengedett összeg fizetését követelni. A budapesti kir. itélő tábla (189u. dec. 23. 40,79i dr. Misner Ignác ügyvéd által képviselt B. Manó és neje H. Júlia felpereseknek dr. Altmann Ignác ügyvéd által képv S. Meidinger et Söhne cég alperes a Budapest pesti részi 8,714. sz. betétében 8,599. hr. sz. a. fekvő és felperesek tulajd képező ingatlanra J. Meidinger et Söhne cég alperes ja 4,248 frt 78 kr. és 6°/o kamatai erejéig bekebelezett zálogjog lésének bekebelezése és jár. iránt indított rendes perében k< kezőleg ítélt: felperesek keresetükkel elutasittatnak. Ellenben alperes viszonkeresetének hely adatik és felper köteleztetnek az alperesi részről viszonkeresetbe vett 1,269 frt 4 tőkét, ennek 1886. évi május 1-től járó G°/° kamataival e^ alperes cégnek megfizetni, és azt eltűrni, hogy alperes cég követelését a Budapest főváros pesti részének 8,714. számú l tében 8,599. hrsz. a. fekvő felperesi ingatlanból az arra bek lezett zálogjog alapján végrehajtásilag kielégíthesse. Indokok: Felperesek keresetüket a köztük és alp cég között 1883. évi november 26-án létrejött A) alatti közjeg okmányra, illetve az ezen közjegyzői okmányból kifolyólag dr. mann Ignác ügyvéd mint alperes cég képviselője által elsőre felperes nevére címzett és 1885. évi augusztus 4-én kelt B) t egyezséglevélre alapítják, mely utóbbi szerint az A) alatti tan gaként fennállott 4,248 frt 78 kr. felperesi tartozásból az A) i értelmében már teljesített részletfizetések levonása után még h lékos 2,597 frt 27 krnyi alperesi követelésnek 50°/o-át alperes ; esetre — ha elsőrendű felperes ezen 50%-os egyezségszerü össz a B) alattiban meghatározott időben és részletekben pontosan fogja fizetni — felperesnek elengedte, s jóllehet elsőrendű felp a B) alatti egyezséglevélnek az utolsó részletét képező 33' 48 krnak a C) alatti feladó vevény szerint távirati uton 188tí április 30-án alperes cég részére lett megküldése által telj eleget tett, ennek dacára alperes cég a törlési engedély ii felperesi kérelmét mindannyiszor visszautasította. Minthogy azonban a B) alatti egyezség-levélben félté az kiköttetett, miszerint hogyha a felperesi részről alperesnél adott 3 db. egyezségi váltó közül csak egy is a lejárat ideje pontosan ki nem fizettetnék, ez esetben a leengedés kedvezmi elenyészik és a már történt fizetések csakis mint az eredeti E resi követelésre teljesített részletfizetésekül lévén tekintendők, alp cégnek feléled a joga az eredeti követelésből még hátralevő e követelésre nézve ; minthogy felperesek keresetükben maguk is beisme hogy az 1866. évi ápril 3o-án esedékessé vált 334 frt 38 kr. irati utalvány mellett a lejárat napján, vagyis 1886. évi ápril 3 délután 4 óra 20 perckor adatott fel Budapesten a Bécsben alperes cég részére, és igy, miután a váltótörvény (1876. XXVII. t.-c.) 33. §-a érielmében a fizetést a fizetési napon 12 óráig kell teljesíteni, ezen utolsó részletfizetés teljesité vonatkozó eljárás már elkésetten vétetett foganatba, de figyelen arra, hogy az ily módon történt fizetés utján a felperesi ré alperes cégnek fizetni kötelezett összeg a per adatai szerint CÍ 1886. évi május 1-én, vagyis a fizetésre kikötött határnap i napon jutott el alperes céghez, s igy a tényleges fizetés még í esetben is elkésettnek jelentkezik, ha a fizetési kötelezettsi váltótörvény 33. §-ától eltekintve nem váltói kötelezettségen pulónak minősíttetnék is ; minthogy felperes cégaek a fizetési késedelem tekintet felhozott érvelései figyelembe annál kevésbbé vétethetnek, egyrészről a fizetési késedelem körül elhárithatlan akadály (vis m esete nemcsak hogy meg nem állapitható, hanem annak fe gása is kizártnak tekintendő, másrészről pedig, miután a f< resi részről becsatolt K) és L) alatti mellékletekből is kétségt hogy az 1885. évi október 31-én esedékessé vált s ugyanez napon szinte távirati utalvány mellett felperesi részről al] cégnek megküldött 334 frt 38 kr. részletfizetés is csak a k kező napon, vagyis 1885. évi november 1-én érkezett meg al] céghez, mint rendeltetési helyére, és igy azon időmennyise