A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 49. szám - A Pallas Nagy Lexikona

A J O Gr. mely alatt a hasonló uton és módon teljesített fizetés alperes céghez rendes körülmények között eljuthat, felperesi részről már tudomással kelletvén bírni, a fizetés teljesítése körül tanúsított eljárása elsőrangú felperesnek az e részben követni kellett rendes kereskedői gondosságot nélkülözi; minthogy az alperesi részről már a B) alatti egyezség-levélben eleve kikötött azon jogot, hogy a meghatározott részleteknek pontosan nem fizetése esetében alperes cégnek a még fennálló É&és követelésre feléled a joga a késedelmesen történt utolsó egyezségi részlet fizetése alkalmánál még egyszer újból kikötni, illetve ezen részletet jogfentartás mellett elfogadni a alperes cégnek kötelességében nem állott ugyan, de a per során kihallgatott s az általános kérdőpontokra adott vallomásaiknál fogva kifogás alá nem eső dr. B, Ignác, dr. S. József és W. Vilmos alperesi tanuknak vallomása által a per során alperes cégnek amaz állítása is | beiga/.olást nyert, hogy első rendű felperes már 1886. évi május 3-án értesíttetett; arról, hogy 1886 évi ápril 30-án esedékessé vált egyezségi váltó nem váltatván be pontosan, alperes cég követeli az egyezségüeg leengedett összeg megfizetését, s igy a felperesi részről felhozott kifogásoknak alperes által e részben is, és pedig kellő illőben elég lön téve: Mindezeknél fogva alperesnek joga az általa felperesek javára egyezségüeg leengedett s még fizetetlen egész követelésre a B) alatti egyezséglevél értelmében feléledvén : ugyanazért felpereseket zálogjog-törlés bekebelezésére irányzott keresetükkel elutasítani, ellenben alperes viszonkeresetének helyt adni s felpereseket a viszonkereseti kérelemben előterjesztettekhez képest marasztalni, illetve annak tűrésére kötelezni kellett: hogy alperes cég a javára bekebelezett zálogjogból a viszonkereseti követelés és járulékai tekintetében magát kielégíthesse stb. A budapesti kir. itélő tábla (1891. dec. 14. 9,500/P Sz.), az első bíróság ítéletét megváltoztatja, az alperes céget viszonkeresetével elutasítja s annak tűrésére kötelezi, hogy a Budapest 'óváros pesti részének 8,714. számú telekkönyvi betétében C. 11. sorszára alatt javára 4,248 frt 78 kr. tőke s 6°/o kamata erejéig bekebelezett zálogjog kitörlését a felperesek a jelen Ítélet jogerőre emelkedése után kérhető végrehajtás utján bekebeleztethessék stb. Indokok: A felperesek az A) alatti közjegyzői okirat szerint, minek alapján a most töröltetni kért zálogjog is terhükre bekebeleztetett, 4,248 frt 74 krral váltak az alperes cégnek tőle vett árúk ára fejében adósaivá, mely összeg tekintetében utóbb a B" alatti szerint oly egyezségre léptek, hogy az alperesi cég annak felét elengedte, másik felét pedig a felperesnek négy egyenlő részben akként tartoztak törleszteni, hogy az első részlet azonnal, a többi pedig három havi időközökben volt lerovandó ; a 3 utolsó részlet biztosítására egyszersmind 3 darab, B. Móric kibocsátói aláírásával ellátott váltóelfogadványt szolgáltatván az alperesi cégnek. Kiköttetett továbbá, hogyha felperesek a biztosítékul adott váltókat, avagy ezek bármelyikét a lejárati naj okon be nem váltanák, az A) alatti követelésből elengedett ö0°/0-hoz való joga az alperes cégnek föléled s jogosítva lesz ez az A) alatti alapján a felperesek, a biztosítékul adott váltók vagy váltó alapján pedig B. Móric ellen törvényesen fellépni, alperes levelét az utalványozott összeggel együtt szintén meg kellett, hogy kapja az alperes cég ; azonban a|felpereseknek azonnal épen nem, hanem az E) alatti szerint csak 20 nap múlva, tehát teljesen elkésve válaszolt, mert a 2. alatti levélnek a felperesekhez eljuttatása az e részben felhozott s többnyire különben is törvényes kifogás alá eshető alperesi tanuk határozatlan vallomásával bizonyítva nincs; de ha netalán megtörtént is, ez figyelemmel a levelet fogalmazta dr. S. József tanú vallomására, különben is csak 1886 május 4 vagy 5-én, tehát szintén elkésetten történt. Mindezeknél fogva az első bíróság Ítéletének megváltoztatásával az alperest viszonkeresetével elutasítani s minthogy ilyen módon az az alperesi követelés, melynek biztosítására szolgált a zálogjog, méhnek kitörlését a felperesek kérelmezik, teljesen megszűnt, s igy a zálogjog fentartásának törvényes oka elenyészett : a felperesek keresetének helyt adni, az alperest a zálogjog törlésének tűrésére kötelezni kellett stb. A m. kir. Curia : 1892. okt. 4. 1,666. sz. a.) a kir. itélő tábla Ítélete, a mennyiben az alperes cég javára a Budapest főváros pesti részének 8,714. sz. tkvi betétében C. 11. sorsz. a. 4,248 frt 78 kr. és 6°/o kamata erejéig bekebelezett összegből 2,979 frt 31 kr. összegre nézve a zálogjog törlését elrendelte, helybenhagyatik. A 2,979 frt 31 kron felüli, vagyis 1,269 frt 47 kr. töke és ennek 1886. évi május 1-től járó 6°/o kamatára, továbbá alperes viszonkeresetére vonatkozólag azonban a kir. itélő tábla Ítélete megváltoztattatik s e tekintetben az első bíróságnak a törlési kérelmet elutasító és a viszonkeresetnek helyt adó ítélete hagyatik helyben stb. Indokok: A peres felek között nem vitás, hogy az alperes cég által felperesek részére szállított árúk vételárát képező Budapest főváros pesti részének 8,714. sz. tkvi betétében foglalt ingatlanra alperes cég javára C. ll. sorsz. alatt zálogjogilag bekebelezett 4,248 frt 78 krnyi követelésből 2,979 frt 31 kr. tőke és ennek 6% kamata kifizettetett, minthogy pedig a teljesített fizetés által az utóbb érintett összegre nézve a zálogjog megszűnt, a tkvi rendelet 155. § a alapján a szorgalmazott törlésnek helye van. A 4,248 frt 78 kr. követelésből még fizetetlen maradt 1,269 frt 47 kr. s eimek 6°/<> kamatára vonatkozólag azonban a törlési keresetnek hely adható nem volt, mert felperesek azon kötelezettségüknek, melyhez ama 1,269 frt 47 krnyi összegnek elengedése feltételül kikötve volt, eleget nem tettek. Ugyanis a keresethez B) alatt csatolt egyezség szerint alperes cég a felperesek irányában még fennállott követelésének felét kifejezettten csak azon feltétel alatt engedte el, ha felperesek az esedékes kamatok hozzászámitásával mennyiségileg meghatározott és négy részre osztott egyezségi összeget részint készpénzzel, részint az ezekről kiállított három darab váltó-elfogadvány beváltásával a lejárati napon pontosan kifizetik ; világosan és határozottan kiköttetvén, hogy a mennyiben az alperes cégnek átadott három darab váltó közül csak egy is a lejárati napon pontosan ki nem fizettetnék, az elengedés által felpereseknek nyújtott előny megszűnik s a felperesek által netán teljesített fizetések az eredetileg még fennállott követelés törlesztésére fordítottnak fog vétetni. Tekintve, hogy az utolsó részletről 1886. évi ápr. 30-iki lejárattal kiállított és Bécsbe telepített váltónak 334 frt 38 krt tevő összege a kereseti előadás s a felperesi részről felmutatott bizonyítékok szerint is csak 1886. évi ápril 30-án délután 4 óra 20 perckor adatott fel postára, és hogy ezen összeg a Bécsben lakó alperes cég kezéhez csak május hó 1 én jutott, — tekintve, hogy a váltótörvény 33. §-a a váltó kifizetését a lejárat napján déli 12 óráig rendeli teljesitendönek: nyilvánvaló, hogy a felperesek az utolsó részlet kifizetését, illetőleg az utolsó részletről kiállított váltónak beváltását nem pontosan s nem az egyezségben kiszabott határidőben teljesítették ; következőleg, hogy az elengedés előnyében nem részesülhetvén, a ki nem fizetett 1,269 frt 47 kr. öszszegre nézve a zálogjog megszűntnek nem tekinthető. De ha elfogadtatnék is, hogy a három darab váltó az egyezségüeg meghatározott részleteknek csak fedezéséül szolgált, és hogy a váltó-elfogadványnya! biztosított utolsó részlet a B) alattiban is megjelölt lejárati napon, vagyis 1886. évi ápril 30-ának bármely órájában volt teljesítendő, felperesek még ez esetben is késedelmes fizetőknek tekintendők — mert mint fentebb érintetett — a távirati utalványnyal 1886. évi ápril 20-án délután postán küldött utolsó részlet alperes cégnek csak azon évi május 1-én kézbesít tetett. Felpereseknek azon érvelése pedig, hogy az általuk sürgönyileg feladott pénznek kézbesítésében beállott késedelemre nézve vis major esete forogna fenn, azért nem fogadható el, mert felperesi részről oly rendkívüli körülmények, melyek a postahivatal utján táviratilag küldött pénznek megérkezését és alperes cég részére történendő kézbesítését akadályozták volna, fel nem hozattak és mert különben is felperesek egy kis gondosság és körültekintés mellett előre is láthatták, hogy rendes körülmények között a Budapesten délután 4 óra 20 perckor távirati utalványnyal Bécsbe küldött pénz alperes cég kezéhez ugyanaz napon az üzleti órák alatt alig kézbesíthető. Egyébiránt a postahivatal által netán okozott késedelem nem a pénz átvételére jogosult alperes hitelezőt, hauem a pontos fizetésre kötelezett adósokat terheli. Nem tartaloiaz joglemondást a nem pontos fizetés esetére kikötött előnyről azon körülmény, hogy alperes cég a küldött pénzt fentartás nélkül elfogadta ; mert alperes cégnek a pontos fizetés elmulasztása esetén beállott joga a B) alatti egyezségben biztosítva lévén, alperes cég az őt megillető lejárt követelés fejében küldött pénzt elfogadhatta a nélkül, hogy a B) alattiban már biztosított jogának fentartásáról felpereseket azonnal értesíteni tartozott volna stb. Bűnügyekben. A gyermekülés végett folyamatba tett bűnvádi eljárás beszüntetendő, ha meg nem állapitható, hogy a gyermek élve vagy halva sziiletctt-e, vagy ha élve született is, az esetben, ha életgyengeség okozhatta halálát. A magzatelhajtásra alkalmatlan szerek használata a vonatkozó büntettet meg nem állapíthatják még akkor sem, ha tényleg korai szülés történt is. A pestvidéki kir. törvényszék mint biintetőbirósáff (1892. jun. 20. 6,613/B. sz.): Gyermekülés bűntette miatt vádolt fogva levő K. Mária elleni vizsgálati ügyben a további bűnvádi eljárást megszünteti, a letartóztatva levő K. Mária terheltet azonnal szabadlábra helyeztetni rendeli, stb. Indokok: A vizsgálat adatai szerint V. András napszámos folyó évi április 23-án Muzsik irsai lakosnál az árnyékszéket tisztította s abban egy újszülött gyermek hullájára talált, miről a községi elöljáróságot értesítette. A vizsgálat folyamán kiderült, hogy a gyermek M. Rudolfnál szolgáló K. Máriától való volt, a ki ellen alapos gyanúokok merültek fel arra nézve, hogy házasságon kivül született gyermekét szándékosan ölte meg és vitette bele az árnyékszékbe; a kihallgatott tanuk előadása szerint látszott rajta, hogy terhes állapotban van s mégis ezt folytonosan tagadta, azt állítván, hogy havi baja elmaradt és ezért néz úgy ki, mintha terhes volna ; terhessége utolsó idejében hashajtó növényekből készített theát ivott s széna murvából készített lábvizet használt és a teázás után való napon, vagyis folyó évi április 2-án terhessége megszűntnek mutatkozott, mely elpalástolására azt állította, hogy havi baja már