A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 48. szám - Adalék a büntető igazságszolgáltatáshoz Ausztriában

190 nek kárára és veszélyére történt. Az előadottak alapján az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával alperest az általa megvett árú mennyiségileg nem kifogásolt vételárának s az azt tartalmazó hordók mennyiségileg nem kifogásolt értékének a külön nem kifogásolt törvényes késedelmi kamatnak stb. fizetésére kötelezni kellett. A m. kir. (Juria itélt: A másodbirósági Ítélet megváltoztatásával az elsöbirósági ítélet hagyatik helyben indokaiból. (1892. évi szeptember 30. 1,143/91. váltó sz.) A szőlő birtokába való visszahelyezés iránti kereset a sommás eljárás alá tartozik, mert a szőlőbirtok a közéletben a földtől különböző fogalom alá esik és igy ily szölöbirtokra az 1877. évi XXII. t.-c. 11. §-áuak 9. pontja nem alkalmazható. A siklósi kir. járásbíróság (1891. dec. 10. 6,767/P. sz.): Szuly József ügyvéd által képviselt G. József felperesnek dr. Darázsy Ödön ügyvéd által képviselt G. András és G. Györgyné, G. Borbála alperesek elleni visszahelyezés iránti sommás perében a következőleg végzett: A birói hatáskör leszállittatik stb. stb. Indokok: Az 1877: évi XXII. t.-c. 11-ának 9. pontja 1 kat. holdat meg nem haladó földbirtoknak birtoklása iránti kereseteket bagatell útra tartoztaknak sorolja, ennélfogva felperesi kereset, a melyben kitéve nincsen, hogy magát 1 kat. hold szőlőbirtokba visszahelyeztetni kéri, sommás útra nem tartozik. A pécsi kir. itélö tábla (1892. raárc. 8. 692/P. sz.): a kir. járásbíróság végzését megváltoztatja, a kir. járásbíróság illetőségét (hatáskörét) e perben megállapítja s az eljáró bíróságot további szabályszerű eljárásra utasítja, stb. Indokok: Az első biróság végzésének a megváltoztatása mellett megállapítandó volt az eljáró kir. járásbíróság illetősége, mert a birói hatáskört a pernek a keresetben előadott tárgya szabályozza, ez esetben pedig a per tárgyát sommás visszahelyezés és 100 frt kártérítés képezi, ez a kereset tehát az 1881 : évi LIX. t.-c. 13. §-ának 1. pontja és 2. pontjának 1) tétele alapján sommás eljárásra tartozik, stb. A m. kir. Curia (1892. aug. 16. 8,465/P. sz.): A másod biróság végzése a birói hatáskör kérdésére vonatkozó rendelkezésében helyben hagyatik, stb. Indokok: Az 1881: évi LIX. t.-c. 13. §-ának 2. 1) pontja szerint a sommás visszahelyezési perek, a kisebb polgári peres eljárásra utalt esetek kivételével sommás eljárás alá tartoznak. Az 1877: évi XXII. t.-c. 11. §-ának 9. pontja értelmében pedig a sommás visszahelyezési ügyek csak akkor tartoznak kisebb polgári peres eljárás alá, ha a per tárgyát lakásnak vagy tartozmányinak, avagy egy kat. holdat meg nem haladó földbirtoknak a birtoklása képezi. Minthogy azonban a jelen pernek tárgyát nem föld, hanem a közéletben ettől különböző fogalom alá eső szőlő birtoknak a birtoklása képezi: a másodbiróság helyesen állapította meg a kereset megbirálására a sommás biróság tárgyi illetékességét (hatáskörét) stb. Indokok: Az 1877: évi XXII. t.-c. a csekélyebb fontosságú peres ügyekre nézve a rendszerinti birói eljárással szemben kivételes eljárást állapítván meg, annak szabványai kiterjesztőleg nem magyarázhatók. Ennélfogva a 11. §. a 9. pontjában foglalt »földbirtok« kifejezés alatt a földbirtok szónak a közhasználatban elfogadott értelméhez képest csakis a közönséges gazdasági művelődés alatt álló földterület értendő és a szőlővel beültetett terület, mint a közönséges gazdasági művelés alatt állónál sokkal nagyobb értéket képviselő, e törvény hatálya alá nem vonható. Miért is a jelen kereset, habár egy holdnál kisebb terjedelmű szőlő terület birtokába való visszahelyezés iránt indíttatott, a másodbirósági végzés megállapításával a sommás peruton elbirálandónak volt kimondandó. A pertárnok az elkésetten beadott periratot csak akkor köteles visszautasítani, ha az egyik fél az ügynek Ítélet alá terjesztését kérelmezte. A szegedi kir itélö tábla itélt: Annak előzetes megjegyzésével, hogy az 1868: LIV. t.-c. 143. §-a értelmében a pertárnok az elkésetten beadott periratot csak akkor köteles visszautasítani, ha az egyik fél az ügynek ítélet alá terjesztését kérelmezte, a mennyiben pedig az ellenirat beadására kitűzött határidőben egyik fél sem jelennék meg, a pertárnok az ügyiratokat csak valamelyik fél kérelmére terjesztheti be határozathozatal végett és minthogy jelen esetben felperesnek a 10,709/1890. sz. a. perrendellenesen benyújtott kérvénye elutasittatott, a pertárnok akkor, a midőn az elleniratot elfogadta, szabálytalanságot el nem követett, az arra alapított panasz tehát, mint alaptalan, azért mellőzendő volt; a kir. törvényszék Ítélete egyébként a helyes felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1892. június 13-án. 1891. 9,334.) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. Alkalmi egyesülésnél a hitelben történt eladásért vagyonilag kizárólag felelős az a tag, a ki az ügykezelést magára vállalta, ha az eladások az ö nevében történtek. Az egri kir. törvényszék : Ha alperes Z Richárd 1 a főesküt arra, »hogy a keresetlevélhez A) alatt csatolt s; désen alapuló üzletkózösséget felperes P. Mihály neki még évi április havában fel nem mondotta«, az esetben a kir. töi szék felperest keresetével elutasítja. Erdekében áll tehát alpen hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított három nap a kir. törvényszéknél eskületéti készségét bejelentse és az es kitűzendő határidőben le is tegye, mert ellen esetben a kir. vényszék alperest 3,300 frt 01 kr. tőke és jár. megfizetésére köt Indokok: A keresethez A) alatt csatolt és valódiság I tétében nem kifogásolt szerződés igazolása szerint peres felel Gyöngyös városában felállítandó borkereskedési üzlet cé oly módon egyesültek, hogy az üzletbe befektetendő tőkét fel adja, az üzlet vezetésére és kezelésére pedig alperes vállall kikötvén egyszersmind, hogy az üzletbe fektetett tőke után felperest illető 9°/o kamatok levonása után fenmaradó tiszta delem szerződő felek között egyenlő felosztás alá kerül. M ezen szerződési viszony, tekintettel az egyesülés céljára, a k törvény határozatai alá eső és pedig az 1875. évi XXXVII. 62. §-ában megjelölt alkalmi egyesülést képez, annálfogva a hivatkozott törvény rendelkezéséhez képest az ezen alkalmi i ! sülésben résztvevő peres felek egymás közötti jogviszonyaira v i kozólag a kereset alapját képező és az egyesülési viszonyt s ! lyozó A) alatti szerződés szolgál irányadóul. Kétségtelen | hogy a mennyiben ezen szerződés 6. pontja szerint az üzlet > melyik fél által három havi felmondással feloszlatható, felpen az általa vitatott felmondás tényének igazolása esetén az részt követelni jogában áll. Tekintve azonban, hogy alperes I dásával szemben a felperes által felhívott K. Márton és B. t tanuk vallomásai nem nyújtottak kellő bizonyítékot arra n ! hogy felperes a kérdéses közös üzletet felmondotta volna, m nevezett tanuk a vitatott felmondás tényénél jelen nem volt; | arról csak felperesnek előttük tett nyilatkozata folytán birtak [ mással, ehhez képest az ügydöntő körülményt képező felmc ; tényére vonatkozólag egyéb bizonyítékok hiányában kiná \ alperes által elfogadott főeskü általi bizonyításnak a prts 22 i alapján helyt adni és az ügy kimenetelét az eskü le- vagy le tételétől függővé tenni kellett. Mert habár felperes maga állította, hogy az egyesülés célját képező borbevásárlás, ille eladási ügyletek már befejeztettek és hogy az üzlet vezeté megbízott alperes a felszámolást eszközölte volna, de másré i az alkalmi egyesülésekre vonatkozólag fennálló jogelv és gyal szerint felperes jogosítva lévén az üzlet vezetésével megl alperestől előleges számadás és esetleg a könyvek felmutc követelni, ehhez képest a keresetlevélhez D) alatt csatolt s al] által nem kifogásolt könyvkivonat szerint, a felperest illető i részt képező 3,300 frt 01 kr. tőke és ennek a kereset beadi számított 6% kamataiuak megfizetése a felmondás tényének i lása esetében annyival inkább terheli alperest, mert azt mag; vonta kétségbe, hogy az üzleti vagyon kizárólag az ő birtok 1 és kezelése alatt állt. Miután azonban a fentebbiek szerir 1 egyesülés tárgyát képező ügyletek még végbefejezést nem ny és igy a hivatkozott kereskedelmi törvény 62. §-áuak 4. bek sében foglalt rendelkezéshez képest az üzlet vezetésével megl alperes, eltekintve az A) alatti szerződésben foglalt megállaf soktól, a felszámolást teljesíteni csak az egyesülés tárgyát k< ügyletek végleges lebonyolítása után tartozik, ehhez képe alperes részére megítélt főeskü letétele esetén a kereset el • utasítandó, mert alperes a felperest illető üzleti rész kiadásá ! üzlet befejezése előtt csak az esetre kötelezhető, ha egyszers igazoltatik, hogy felperes az A) alatti szerződés 6. pontjábai tositott felmondási jogával élt. (1890. február 4-én, 1889 6,374. szám.) A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőbiróság ítéletét változtatja, alperest feltétlenül kötelezi, hogy felperesnek a ke 3,300 frt 01 kr. tökét, és jár. fizessen. Indokok: Az 1882. évi szeptember 22-én kelt A) , szerződés szerint felperes és alperes borkereskedési célból al egyesülésre léptek azzal a feltétellel, hogy a szükséges üzleti felperes adja, az üzlet vezetését pedig alperes vállalja felel terhe alatt magára. A szerződés 6. pontja szerint a társas vi bármelyik fél által három hónapi felmondás előrebocsát; meg volt szüntethető. Alperes tagadta ugyan a perben a keresetnek azt az sát, hogy felperes neki még 1884. évi április havában felmo és felperesnek nem sikerült felhívott tanúi által igazolni, h felmondás ekkor megtörtént. E körülmény azonban jelentői nem bir egyrészt, mert alperes nem tagadta a felperes meg mazottja által 1887. január 19-én hozzája intézett B) alatti kézhezvételét, mely levél, ha a társas viszony már előbb szűnt volna meg, tartalmánál fogva a felmondás jelentős, bir s melynek alperes általi kézhezvételétől a kereset bea< három hónapnál hosszabb idő telt el; másrészt mert az a által 2-/. alatt a perhez csatolt okiratból, mely mint alpereí használt bizonyíték ő ellene is bizonyít, kitűnik, hogy a viszony a felek között ezen okirat keltekor, azaz 1885. áprili már nem állott fenn, az pedig, hogy valamelyik fél felmo folytán vagy közös megegyezéssel szüntettetett-e meg, különl nem tesz. A felmondás tényére vonatkozó főeskü ezen ol mellőzendő volt.