A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 48. szám - Törvényjavaslat az 1881: XVII. t.-c. (csődtörvény) módosítása tárgyában. (Folytatás)

A J bzukséges és kívánatos volna tehát, hogy annak idejében az eljárás a következő alapelvek szerint szabályoztassék: Joga legyen a bíróságnak belátása szerint helyszíni s kötelessége soron kívüli sürgős tárgyalást rendelni. Hisz a ki bíróságaink mai erkölcsi színvonalát elfogulatlanul mérlegeli, az _ a legutolsó biróról sem tételezheti fel, hogy a rendszerint csekély bírósági költségek érvényesítése körül bármiiv visszaélést is elkövessen. Részemről hivatkozhatom arra, hogy mig hivatali elődöm idejében a sommás visszahelyezési perek száma a háromszázat meghaladta, ma azokat egyhatod részre szálli tottam le. Kimondandó volna a fentebbiekkel kapcsolatban, hogy a kilométerenkint lő krra korlátozott fuvardíjak a közigazgatási tisztviselőkéhez hasonló módon felemeltetnek, mert egy-egy ilyen eljárás legalább is fél napot igényelvén, a hosszas várakozásra utalt fuvaros a 15 kros szegényes fuvardíjból alig elégíthető ki. Hasonlókép meg kellene állapítani, hogy a községektől a hely színéig 1/4 órai, »/s órai, 1 órai stb. fuvarozásért általában mennyi dij szedhető, mert az 1,052/1882. számú rendelet csak a járhatlan utakról szól és csak igen szííkmarkúlag intézkedik. Arról, hogy a 70 kros és 1 frtos díjnokok napidíját ez idő szerint, ha csak egy kissé humánus, a bíró kénytelen pótolni és hogy kpp. ügyekben a napidíj csonka, nem is szólok. Kimondandó volna továbbá az eljárási szabályokban, hogy a biró sürgősen ugyan, de olykép köteles tárgyalást kitűzni, hogy azon a bizonyítás is minden irányban érvényesíthető legyen. Végre nem mellőzhető az eljárási szabályok szerkesztésénél annak a nevezetes anomáliának orvoslása sem, hogy a város határában a fuvardijak nem fixirozhatók, napidíjat pedig érvényesíteni épen nem lehet, mert különösen itt Karánsebesen akárhányszor 6 — 8 órán át tart az eljárás a város határában messze fekvő vidékeken, már pedig az ezzel járó törődést ellenszolgáltatás nélkül elviselni nem egyezik meg az osztó igazsággal. A sommás visszahelyezési perek tárgyában az anyagi jog szempontjából is szétágazók a vélemények. így pl. véleményem szerint nem indokolható oly nézetet is ismerek, a mely szerint lakház elfoglalása a btkv. 421. §-a szerint volna büutetendő, még akkor is. a midőn nyilvánvaló, hogy nemcsak a házhoz tartozó külsőségek, hanem a ház birtoka is vitás. A btkv. 421. §-ában körülirt vétség tényálladékához szükséges, hogy másnak ingatlan vagyona legyen a foglalás és esetleg megrongálás tárgya; már pedig akkor, midőn mind a két fél a magáénak állítja azt s a midőn a birtok vitás minőségét a körülmények is igazolják, nem lehet szó büntetendő cselekményről. Annál kívánatosabb tehát az alaki jog, az eljárás szabályozása, mely a felsőbb birósági eléggé egyöntetű útmutatások dacára sokszor iránytalanul tévedez. Az eljárási szabályok megalkotója az általam contemplált módozatok szorgos figyelembe vételével hálára kötelezné, különösen az ezen vidéken ily ügyekben kénytelen-kelletlen működő bíróságokat, a melyeknek ily gyakorlati szabályozás hiányában igen gyakran kinos problémákkal kell küzdeniök. Törvényjavaslat az 1881: XVII. t.-c. (csődtörvény) módosítása tárgyában. (Folytatás,) 2 '•. §. Ha a bíróság a tömeggondnok és a választmány között létrejött egyezség feletti határozat hozatala előtt a hitelezők meghallgatását rendeli el, az e végből kitűzött tárgyalási határnapról a hitelezők posta utján értesitendők. Az 1881 : XVII. t.-c. 106. §-a helyett: 27. §. Az 1881 : XVII. t.-c. 89. §-ának 10. pontja szerint kitűzött határnapon a megjelent hitelezők, a csődbiztos közbenjöttével, követeléseik összegei szerint számítandó viszonylagos szótöbbséggel megválasztják maguk vagy képviselőik köréből a csődválasztmányt, melynek legalább három tagból kell állani. Szükség esetében póttagok is választhatók. A követelések összege szerinti szavazategyenlőség esetében a szavazó hitelezők számszerinti többsége dönt. A megválasztottak, ha akadály fenn nem forog, a csődbiztostól azonnal kinevezési okiratot kapnak. A kinevezési okirat kiszolgáltatására nem szolgálhat akadályul az, hogy a megválasztott nem a bíróság székhelyén lakik. Ha a csődbiztosnak a választás ellen aggályai vannak, azokat elintézés végett a csődbíróság elé terjeszti, mely véglegesen határoz. Az 1881 : XVII. t.-c. 108. §-a helyett: 28. §. Azon hitelezők, kik a közadóssal a jelen törvény 24. §-ában meghatározott fokig rokonsági, illetve sógorsági viszonyban vannak, a választmány választásánál szavazati joggal nem bírnak, még ha követeléseik a felszámolási tárgyalásnál meg is állapíttattak. Azok, kiket külön kielégítési vagy visszakövetelési jog illet, szavazati joggal csak akkor birnak, ha a kielégítési alapról, illetőleg a visszakövetelt dologról vagy annak értékéről lemondanak. A tömeg hitelezőit szavazati jog meg nem illeti. A 24. §. intézkedése a csődválasztmánynak ugy rendes, mint póttagjaira is alkalmazandó. O Gk 365 Az 1881 : XVII. t.-c. 111. §-a helyett: 29. §. A csődválasztmány tagjai a hitelezők határozata által (36. §.) bármikor előmozdithatók. Díjazásra igényt nem tarthatnak, de kiadásaik megtérítését követelhetik. A kiadásokat a csődbiztos állapítja meg. A választmány jegyzőt alkalmazhat, kinek díjazását a választmány indítványára a csődbiztos állapítja meg. Az 1881: XVII. t.-c. 114. §-a után ezen §. kiegészítéséül: 30. §. A leltárban a felvett árúk beszerzési ára a közadós árúkönyvei és számlái vagy egyéb rendelkezésre álló adatok alapján külön rovatban kitüntetendő. Az 1881 : XVII. t.-c. 143. §-a helyett: 31. §. A hitelezők igényeiket az 1881: XVII. t.-c. 195. §-ában megállapított joghátrányok mellett, a kitűzött határidő eltelte után is bejelenthetik. Az ilyen bejelentések tekintetében külön felszámolási határnap tűzendő ki. Hogy az ilyen hitelezők igényei külön vagy együttesen tárgyaltassanak-e, hogy továbbá a hitelezők a kitűzött határnapra közzététel, kézbesítés vagy posta utján idéztessenek-e, a csődbiztos határozza meg. A hitelezők, kik a bejelentési határidőt elmulasztották, a megidézés és felszámolással járó költségeket a tömegnek minden esetbéh, az egyes hitelezőnek azonban csak annyiban tartoznak megtéríteni, a mennyiben ez az utólag bejelentett követelést valódiság vagy osztályozás tekintetében eredménynyel kifogásolta. Az 1881 : XVII t.-c. 145. §-a helyett: 32. §. Azon követelések, melyek a felszámolási tárgyalásnál akár a valódiság, akár az osztályozás tekintetében megtámadtattak, külön per utján érvényesitendők, feltéve, hogy erre általában alkalmatosak. A követelés a kereskedelmi eljárás szabályainak megfelelő keresettel, azok ellen érvényesítendő, a kik a követelést megtámadták. Ha ezek közé a tömeggondnok is tartozik, ez elsőrendű alperesnek tekintendő. Ha a követelés a jogérvényes véghatározat vagy egyezség keletkezése után felmerült tények alapján táraadtatik meg, a felszámolási tárgyalástól számítandó tizenöt nap alatt a megtámadó tömeggondnok, illetőleg a hitelező tartozik felperesként fellépni. A kereset a csődbírósághoz intézendő s a kereskedelmi eljárás szabályai szerint tárgyalandó. Ha a követelés iránt a per már folyamatban volt, az a csődbíróságnál az érintett eljárás szabályai szerint folytattatik. Az említett perekben a határozat hozatalára s a perorvoslatokra nézve is a kereskedelmi eljárás szabályai irányadók. Az olyan ügyekben azonban, melyek a csődön kivül a váltó-eljárás alá tartoznának, a főeskü általi bizonyításra nézve, a váltó-eljárás szabályai alkalmazandók. Az 1881 : XVII. t.-c. 174. §. után ezen §. kiegészítéséül : 33 §. Ha a bejelentő, kinek bejelentett követelése akár valódiság, akár pedig osztályozás tekintetében kifogásoltatott, a felszámolási tárgyalásnál meg nem jelent, részére az eredeti okiratok és a felszámolási jegyzőkönyvnek reá vonatkozó hiteles kivonata kézbesítendők. Az 1881 : XVII. t.-c. 155. §-a után ezen §. kiegészítéséül: 31. §. Azon eseteken kivül, melyek az 1881 : XVII. t.-c.-ben egyébként fel vannak sorolva, a tömeggondnok különösen köteles a csődtömeghez tartozó ingó vagyon mikénti értékesítésére és a csődtömeghez tartozó követelések mikénti behajtására vonatkozólag a választmány határozatát kikérni és foganatositani. Az 1881 : XVII. t.-c. 156. §-a után ezen §. kiegészítéséül: 35. §. Ha az 1881 : XVII. t.-c. 156. §-a értelmében a csődtömeghez tartozó ingóságoknak a végleges választmány megalakulása előtt való eladása szükségesnek mutatkozik, tömeggondnok által az eladásra vonatkozó hirdetmény — ha az eladásra kerülő ingóságok becsértéke 500 frtot meghalad — az eladási határnapot legalább három nappal megelőzőleg a hivatalos lapban egyszer közhírré teendő. A hirdetmény ekkénti közététele csak az esetben mellőzhető, ha oly ingóságok eladásáról van szó, melyek egyáltalán el nem tarthatók. Az 1881 : XVII. t.-c. 157. §-a helyett: 36. §. A felszámolási határnap megtartásával a hitelezők jogot nyernek a csődvagyont a tömeggondnok és a csődválasztmány által önállóan kezelni és értékesíteni. A hitelezők e végből a tömeggondnoknak és a csődválasztmánynak a kezelésre és számadásra nézve külön utasításokat adhatnak, de törvényes hatáskörüket nem korlátozhatják. A hitelezők e tekintetbeni határozata, egy e végre kitűzendő határnapon, jelen törvény 27. és 28-ik és illetve az 1881 : XVII. t.-c. 107. §-ai határozatainak megfelelően hozatik. Ha a szavazatra jogosított hitelezőknek a követelés összege szerint számított ötödrésze olyan intézkedés miatt, mely a csődválasztmány vagy az összhitelezők hatásköréhez tartozik, ez utóbbiak összehívását követeli, a csődválasztmány a hitelezőket vagy hirdetményileg, vagy pedig posta utján azonnal összehívni s az ügyet elhatározásuk alá terjeszteni tartozik. A csődhitelezők, továbbá a közadós a kezelésnél előforduló visszaélések miatt panaszt emelhetnek a csődbíróságnál, mely a panaszolt visszaélések tekintetében a körülményeknek megfelelően intézkedik. A bíróságnak e részben hozott határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.