A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 47. szám - Az illetékhátralékok telekkönyvi biztosítása

186 A JOG. A kereseti kérelemnek a fődolog tekintetében történt eluta- | sitása maga után vonja az elvont haszon megtérítése iránti kérelem elutasítását is. Felperesi ügyvéd részére csak a készkiadásokból álló költségek lettek saját felei irányában megállapítva, mert a kereset elutasítására annak hiányos volta adván okot, ezért munkadíjat a képviselő saját felétől sem igényelhet. A budapesti kir. itólő tábla (1891. október 1-én 7,120): Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja s felperesi ügyvéd részére felebbezési díjat és kiadást nem állapit meg. Indokok: Az elsőbiróság ítéletét indokai alapján kellett helybenhagyni s miután felperesek csak is képviselőjük mulasztása miatt lettek pervesztesek, az eredménytelen felebbezés költségei terhükre nem állapithatók meg stb. A m. kir. Curia (1892. augusztus 31-én, 9,681): Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik, a per érdemileg elbirálandónak mondatik ki és utasiítatik az elsőbiróság, hogy a per érdemében hozzon a felperesi ügyvéd munkadíjának megállapítására is kiterjesztendő uj határozatot stb. Indokok: Az alsó bíróságok felpereseket keresetükkel azon okból utasították el, mert a kereseti ingatlan fekvésének és határainak megállapítására alkalmas vázlatrajzot nem csatoltak be. Minthogy azonban az 1881: LX. t.-c. 220. és 221. §-ai rendelkezéséből kifolyólag az Ítélet vázlatrajz hiányában is végrehajtható, jelen esetben pedig, a midőn az 1868 : LIV. t.-c lll.§-a értelmében valónak veendő, hogy az alperesek birtokában levő terület felperesek ingatlanának tőszomszédságában fekszik, a kereseti 205 Ű-ölnyi területnek felperesek birtokrészletéhez kihasitása, mint a melynek kiegészítő részeként követeltelik, oly módon, hogy a határok meghatározása a végrehajtási eljárásra fentartatik, annál is inkább elrendelhető, mert a perben olyan adat nem merült fel, mely a terület különös alakjánál fogva vagy más okból vázlatrajz előterjesztését tenné szükségessé és alperesek azért, mert meg nem jelentek, ugy tekintendők, mintha hozzájárultak volna ahhoz, hogy a kihasitás a végrehajtási eljáráshoz fentartassék, ennélfogva a rendelkező rész értelmében határozni kellett. Az 1868: LIV. t.-c. 58í». §-ában érintett bíróság' alatt a hagyatéki biróság* értetendő s így a hagyatéki tárgyalás folyamán előterjesztendő zár alá vétel iránti kérelem felett a kir. járásbíróság1 mint hagyatéki biróság van hivatva határozni, mielőtt az iratok a perre utasítás eszközlése céljából a kir. törvényszékbe/ beterjesztetnének. A m. kir. Curia (1892. jun. 23. 6,420/892, sz.): azon öszszeütközés elintézése tárgyában, melynek L. Szolomnyia férj • Cs. Gavriláné hagyatéki ügyében a zárlat elrendelése kérdésében a nagybányai kir. járásbiróság és a szatmár-németi kir. törvényszék közt felmerült, a nagybányai kir. járásbíróságot mondta ki illetékesnek, mert az 1868 : LIV. t.-c. 587. §-ában érintett biróság alatt a hagyatéki biróság értendő, minthogy pedig a hagyatéki tárgyalás a nagybányai kir. járásbiróság által tétetett folyamatba és a hagyatéki vagyon zár alá vétele iránti kérelem ezen tárgyalás folyamán terjesztetett elő, ezen kérés felett, mielőtt az iratok a perre utasítás eszközlése céljából a kir. törvényszékhez beterjesztetnének, a kir. járásbiróság, mint hagyatéki biróság vau hivatva határozni. Kik a jelzálogot terhelő követelésre csak alzálogjoggal bírnak, ez alapon a jelzálog tulajdonosával szemben követelésüknek a jelzálogból leendő kielégítését csak abban az esetben követelhetnék, ha az alzáloggal terhelt követeléshez az átruházás alapján való tulajdonjogukat vagy az utóbbi követelés behajtására való jogosultságukat kimutatni képesek. (A szegedi kir. itélő tábla 1892. okt. 4-én, 5,564. sz.) A perujitási keresetnek kellő időben vagy elkésetten történt beadása hivatalból nem, hanem csak az ellenfél kifogása alapján képezheti vizsgálat tárgyát. (M. kir. Curia 1892. szept. 9, 879. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. A megbízó a bizományos ellenében nem érvényesítheti azon kifogást, hogy a megbízása folytán eszközölt eladás vagy vétel nem valóságos szállítási, hanem csak [árkülönbözeti ügylet volt. A kaposvári kir. törvényszék (1889. január 12-én, 8,762. szám) : Dr. Pollák Rezső ügyvéd által képviselt W. Mór ugy is mint A. Róbert és az Angol-osztrák bank budapesti fiókja cég jogutódjának felperesnek, Schwarcz Samu tömeggondnok által képviselt W. F. cég csődtömege alperes ellen 15,065 frt 85 kr, s jár. iránti perében felperest keresetével elutasítja, stb. Indokok: Felperes keresetét arra alapította, hogy részben ö, részben jogelődei vagyonbukott W. Bódoggal annak csődbejutása előtt többféle gabonanemú'ekre vonatkozó bizományi üzletet kötöttek, melyekből folyólag W. Bódog a kereseti összeggel lett adós s mely felperesi követelések valódiságát és mennyiségét a csődbejutás előtt W. Bódog maga is beismerte. Felperes azon állítását, hogy bizományi ügyletek köttettek, az E) stb. alatt csatolt okmányokkal akarja bizonyítani, azonban ezen okmányc kétségtelenül csak az derül ki, hogy felperes és jogelődei részt, másrészt pedig W. Bódog a tőzsdére játszottak s W. Bc a gabnaárak hullámzásából eredő esetleges árkülönbözetek í térítését s felperes és jogelődeinek e játékból eredő kiac megadását kötelezte. Ebből folyólag tény is, hogy felperes és jogelődei egyr másrészt W. Bódog bizományi ügyletek kötését nem céloztá tőzsdejátékból eredő követelések jogalapja pedig érvényt lévén, felperest keresetével elutasítani kellett annál is ink mert ha még való volna is felperes azon állítása, hogy a ken összeg W. Bódog könyveibe felperes és jogelődei javára b zetve van, e tény által a magában semmis jogalap termész változás nem történik; minthogy pedig felperes maga beisr hogy a vagyonbukott könyveibe állítólag bevezetett követel fent elősorolt okmányokban leirt ügyletekből származó különb azért ugy a könyvek felmutatását, mint a követelés mennyisé] vonatkozó bizonyítási eljárást is mellőzni kellett. Végül a keresk. törvény 381. §-a szerint a díjak csaki árú visszaadása alkalmával lévén követelhetők azért, minthog árú a bizományos kezére soha átadva nem lett, tény, hogy va bizományi ügylet sem jött felek közt létre, ebből folyólag felp díjakat követelni nincs jogosítva. A pécsi kir itélő tábla (1891. június 23-án, 513.): A törvényszék Ítéletét helybenhagyja, stb. Indokok: Alperes tagadása ellenében felperes ar bebizonyítására, hogy ö és jogelődjei, az Angol-osztrák b budapesti fiókja és A. Róbert, W. F. közadósnak valóságos t mányosai voltak, helyettes fizetéseket eszközöltek és neki köl nőket adtak s hogy a kereseti követelés bizományból és felperes és nevezett jogelődei által a közadóssal kötött töz árkülönbözeti ügyletekből származik, az A), B) és C) alatti kő kivonatokra, továbbá az E. 2-ik N) alatti okiratokra hivatki Mindezen mellékletekből azonban az tűnik ki, hogy sem felp az E) szerint állítólag kapott 1,600 frt foglalót az I) szerint tólag kapott 3,000 frt foglalót, az M) szerint állítólag ki 1,600 frt előleget, sem az Angol-osztrák bank budapesti fi az S. szerint állítólag kapott 3,000 frt foglalót, az M) sz< állítólag kapott 1,600 frt foglalót, az N) szerint állítólag ka 1,600 frt foglalót felperes javára el nem könyvelték, sőt az i állítólagos eladások napján mit sem könyveltek el, holott h; illető eladásokat, mint a közadós bizományosai teljesítették most felsorolt foglalókat megkapták volna, azokat a köz; javára és a saját terhükre el is könyvelték volna. Hasonlók* ha felperes a G), K) és P. alatti, az Angol-osztrák bank bi pesti fiókja az S) I) és 2. A) alatti, A. Róbert pedig a 2 2. K) és 2. NB. alatti leszámolásokban jelzett fedezeti vétel teljesítették volna, akkor vételár-kiadásaik merültek volna melyeket az illető napokon W. F. közadós terhére elköni tek volna. Mindezeknek azonban az A), B) és C) alatti könyvi natokban nyoma nincs, hanem azokban csak az illető leszs lásokban jegyzett árkülönbözet, melyhez a tőzsdei felszámi díj van hozzáadva, az állítólagos foglalónak megfelelő ös kamatja pedig bonificálva lett a tőzsdei felszámolás napján, tehertétel könyvelve. A jelzett bonificatio pedig a tőzsdén ván csak annyit jelent, hogy az árkülönbözet címén fizetf összeg ennyivel kevesebb lesz. Ehhez járul még az a körűin hogy felperes sem az állítólagos eladások, sem az állitól fedezeti vételek kötleveleit be nem mutatja, hanem azok he az illető felmondott határnapokon állítólag teljesített tőzsdei számolás eredményére hivatkozik. Mindezekből kétségbevonh; bizonyossággal következik (prts. 155. §.), hogy felperes és jogel a közadóssal magával tőzsdei árkülönbözeti ügyleteket köti és ezeket a keresk. törv. az eladási és vételi bizományra v( kozó 381. §-nak jogi szerkezetébe burkolták, ezen szerkeze megfelelő szavakkal fedték a közöttük valósággal fenforgot a tőzsdejátékot, hogy a közadós a gabonának csökkeni speculált felperessel és jogelődeivel, eaek pedig a közadós gabonának emelkedésére speculáltak a nélkül, hogy eladási vételi bizományra még csak gondoltak volna is és hogy a gat árak csakugyan emelkedtek, minélfogva felperes és jogé maradtak nyertesek. Merő tőzsdei árkülönbözeti ügyletekből mázott követelések pedig a magyar törvénykezési gyakorlat rint bírói úton nem érvényesíthetők. Nem lehetett ennek el ben bírói figyelembe venni felperesnek azt az érvelését, miss a peres követelések legalább is természetes kötelem erejévé ván és a közadós a becsatolt levelekkel a számadás helyes elismervén és a terhére irt követelések megfizetését igérvéD, az illető követelések újitás útján perelhetővé erősödtek, mert oly természetes kötelem erősödik az elismerés által perelh< mely már önmagában oly erős, hogy köztisztesség okából t mitás tárgyát képezheti, ennyi erőt pedig a magyar törvényi gyakorlat nem tulajdonit a tőzsdejátékból származott követe nek, melyeknek egész ereje abban áll, hogy kifizettetvén, az pénz vissza nem követelhető. Ezek szerint az elsőfokú bi helyesen utasította el felperest keresetével, stb. A m. kir, Curia (1892. okt. 18 án, 1,206/v. 1891.) : ] két alsóbb fokú biróság ítélete megváltoztattatik és felper • az alperes csődtömege ellen bejelentett 15,065 frt 85 kr.