A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 47. szám - Tanuzási és szakértői dijak az ügyvéd ellen - Felsőbíróságaink elvi határozata

A JOG. 359 hozta szempontból sem tartja helyesnek, hogy a joggyakorlatra bízzák a hiányok pótlását és a hibák javítását. Hosszabb beszédben fejti ki álláspontját és indítványozza, hosy a választmányi jelentés altalános részét, mely a revisio ellen érvel, a közgyűlés mellőzze. Az indítványt a közgyűlés nagy többséggel elfogadta. Végül dr. Kern Tivadar terjesztette elő a választmány jelentjét a fizetési meghagyásokról (intő eljárás) szóló törvénytervezetről. Az előadó behatóan ismerteti mindama hátrányokat és előnyöket, melyekkel az új intézmény behozatala járna és arra a következtetésre jut, hogy az intő eljárás életbeléptetése sem nem kívánatos, sem nem célszerű. Dr. Márkus Dezső pártolja a tervezetet. Dr. Nagy Dezső kamarai titkár az általán dívó rendszertelenséget látja e törvényjavaslatban, melynek készítője nyilván maga sem tudta, hogy mit akar. Pártolja a választmány jelentését, mely nem kivánja az új intézmény megvalósítását. Ugyanez álláspont mellett még dr. Löwenfeld Albert emelt szót, mire a választmány véleményes jelentését a közgyűlés többsége is magáévá tette. Ezzel a közgyűlés szétoszlott. Sérele m. Tanuzási és szakértői dijak az ügyvéd ellen. Szíveskedjenek az alábbi sorokat becses lapjuknak »Sérelraek« rovatába fölvenni: A pestvidéki kir. törvényszék a tanú- és szakértő-díjakat azon ügyekben, hol ügyvéd képviseli a feleket, következetesen az ügyvéddel szemben állapítja meg s kötelezi az ügyvédet a megállapított dijak végrehajtás terhe alatti fizetésére. Törvényen nem alapul ezen eljárás, hanem igenis magyarázatát leli az ezen irányban kifejtett helytelen bírósági gyakorlat azon sajátságos viszonyban, melyben az ügyvédi kar a bírói karral szemben áll. hol az ügyvédi kar minden alkalmat megragadva, lehető meleg érdeklődésének ad kifejezést azon birói kar iránt, melynek legnagyobb része az ügyvédet magához hasonlónak nem tartva, a hol csak törvényes formák (bár csak látszólag törvényes formák) közt teheti, elnyomni, sújtani, büntetni törekszik az ügyvédet. ** Ilyen viszonyok közt fejlődött ki különösen a pestvidéki törvényszéknél egyfelől a perbeli díjaknak kritikán alul való gyarló megállapítása, másfelöl a tanú- és szakértő-díjaknak az ügyvédtől való behajtásának ferde és jogtalan gyakorlata, indokoltatván az utóbbi az ügyv. rdts. 54. §-ával, mely jogot ad az ügyvédnek, hogy megbízójától megfelelő előleget követelhessen. De hátha a megbizó nem képes előleget adni, az ügyvéd tartsa érte a hátát?! Ilyen okoskodással és ugyanazon alapon — mint a budapesti kir tábla egyik famozus végzése mondja — »mert az ügyvéd megbízóját minden irányban képviseli«, bátran lehetne magát a perbeli követelést is az ügyvédtől behajtani '. ! Hát bizony ez sokszor hangoztatott, helytelen és igazságtalan gyakorlat, de hogy minek nevezhető az, midőn a pestvidéki kir. törvényszék a reám — dacára, hogy a szemlét elleneztem — mégis kirótt 20 frt 02 krnyi szakértői díjat, bár azt a kir. tábla 16 frt 02 krra mérsékelte, egész 20 frt 02 krnyi összegben bekövetelte s miután én azt a meghatározott 15 napon belül folyó évi október 10-én befizettem, f. évi október 29-én ellenem végrehajtást kívánt ezen díjak erejéig foganatosíttatni, mit csakis az október 10 én nyert hivatalos nyugtának végrehajtó kezéhez történt átadásával tudtam magamtól elhárítani ? ! A feleletet adja meg erre a tisztelt olvasó közönség! Dr. Kiss Károly, ügyvéd Budapesten. Irodalom. Felsőbíróságaink elvi határozata. »A kir (Juria és a kii ítélő tábla döntéseinek rendszeres gyűjteménye, készítette dr. Márku s Dezső ügyv. III. kötet. Budapest, 1893. Grill Károly könyvkereskedése.« Ama nagy munka, melyet Márkus a magyar judicatura megismertetésével megindított és melynek eddig két vaskos kötete jelent meg, egy harmadikkal szaporodott. Már az első két kötet megjelenése alkalmával kiemeltük, mily nagy szolgálatot tett Márkus és áldozatkész kiadója a magyar jogszolgáltatásnak ezen gyűjtemény kiadásával, mert habár az eddigi Dárday-féle döntvénytár kétségkívül már terjedelménél fogva is kimerítőbb ugyan, azonban Márkus gyűjteménye azon nagy előnynyel bir, hogy a legrészletesebb alosztályok szerint az összetar tozó elvi jelentőségű jogeseteket csoportosítja és így rendkívüli módon megkönnyíti és áttekinthetővé teszi az egész birói gyakorlatot, mely az illető anyagra vonatkozik. Különben ezen harma* Ezen ro/atban, programmunkhoz hiven. teljes készéggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. ** Nem tudjuk, milyen viszony van bíróság és ügyvédek közt más bíróságnál. De annyit mondhatunk saját tapasztalatból, hogy a pestvidéki törvényszék részéről mindig csak a legnagyobb előzékenységgel találkoztunk. A sérelmezett és más bíróságoknál is dívó birói gyakorlat kútforrása és sanctiója pedig — a tábla gyakorlatában van. A szerkesztősig. dik kötet, melyhez hasonló időről-időre az időközi birói gyakorlat ismertetése végett meg fog jelenni, egymaga csaknem 3,000 új jogesetet dolgoz fal. Az egész mű gyakorlati jogásznak, legyen az biró, ügyész, ügyvéd, de az élő magyar joggal tudományosan foglalkozó jogásznak is, csaknem nélkülözhettem A magyar jogászegyesiilet kiadványai közt két értekezés jelent meg a minap. Az egyik Liszt Ferenc, hallei tanár felolvasása a jövő büntetőjogáról, melyről annak idején beszámoltunk. A másik dr. V á z s o n y i Vilmos értekezése a szavazás decentralisátiójáról az országgyűlési képviselőválasztásoknál, mely szerzőnek a külföldi törvényhozásokról közölt ismertetése folytán bír különös érdekkel. Vegyesek. Ovatio Erdély Sándornak. A győri kir. tábla az igazságügyi minisztérium államtitkári székébe távozott első elnökének: Erdély Sándornak ragaszkodása jeléül — mint a »Törvényk.« írja —• egy művészi kivitelű albumot készíttetett, mely a kir. tábla tagjainak fényképeit tartalmazza és a következő ajánló sorokkal van ellátva: »A ki hivatásának tud élni s a kötelesség teljesítésére az erőt saját lelkületéből merítvén, a lelkesedés tüzét s a hivatás igaz szeretetét viszi vezető munkájába: az nemcsak végzi, de meg is nemesiti azt, mert lelkesedése lelkesedésre gyújt; a hivatás igaz szeretetéhez pedig az emberszeretet társul, a melyek feltétlen tiszteletet, igaz becsü'ést s meg nem ingó ragaszkodást vonnak maguk után. Erre a lelkesítő ügy- és emberszeretettel párosult vezető munkára tisztelettel és szeretettel gondolunk vissza s ennek emlékéül adjuk e lapokat volt elnökünk és vezetőnknek. Győrött, 1892. évi aug. hó 31. A győri kir. itélő tábla tagjai.« Az albumot a kir. táblának Zoltán Géza tanácselnök, Horváth Kálmán, Szeg hő István és dr. Tass y Pál birákból és Mennyey László tanácsjegyzőből álló küldöttsége okt. hó 29-én vitte fel a fővárosba. Zoltán Géza tanácselnök szívből jövő és formájában is remek beszédben fejezte ki a kir. tábla összes tagjainak hálás ragaszkodását eltávozott elnökük iránt. Mély meghatottsággal mondott köszönetet az államtitkár ugy a küldöttségnek, mint küldőinek és kilátásba helyezte, hogy még a tél folyamán ellátogat Győrbe. Iíogisich Lajos, a budapesti kir. törvényszék elnöke, jelenleg a vezetése alatti járásbíróságok ügymenetének megvizsgálásával van elfoglalva. Legutóbb a IV. ker. járásbíróságnál volt ; mint értesülünk, az elnök mindenütt a legnagyobb rendet talált és kifejezte ezért az illetők előtt legnagyobb megelégedését. A helyes és gyors ügymenet érdekében, a fővárosi m. kir. államrendőrségnél legközelebb több újitás fog honosíttatni. Mint értesültünk, ügyviteli szabályok is fognak életbeléptetni. A rendőrség jelenlegi vezetőjét: dr. Sélley Sándor miniszteri tanácsos főkapitányt oly szakavatott és kitűnő erőnek ismerjük, hogy bátran állithatjuk, miszerint vezetése alatt a fővárosi államrendőrség mihamarabb minta-intézménynyé fog fejlődni. Lehet-e ügyvédjelölt karnagy ? A székesfehérvári ügyvédi kamara: A székesfehérvári ügyvédi kamara választmánya R. J. székesfehérvári lakos, ügyvédjelölt azon kérelmét, hogy az ügyvédjelöltek lajstromába bejegyeztessék, nem tartja teljesíthetőnek, mert tudomása van arról, hogy folyamodó a székesfehérvári róm. kath. egyháznál rendszeres fizetéssel ellátott karnagyi állást foglal el, mely állás az ügyvédjelöltséggel az 1877 : XIV. t.-c. 5. §. 2. pontja szerint összeférhetlen, miután karnagyi elfoglaltsága mellett joggyakornoki teendőket nem teljesíthet. — A m. kir. Curia : A kamara határozatát indokainál fogva helybenhagyja. (1892. okt. 18 án, 10,704.) Ausztriában 1891. évben a birói vizsgára 184, az ügyvédi vizsgára 224, a közjegyzői vizsgára 55 jelölt jelentkezett. Az összes szám 463. Aránylag kevés utasíttatott vissza ; körülbelül 10°/0. Zugirászat cégér alatt. Ma, midőn az ügyvédi kamarák értekezleteket tartanak a zugirászat megakadályozása tárgyában, nem lesz érdektelen az érdekelt körök figyelmét felhívni, hogy Budapesten ákácfa-utca 40. sz. alatt a következő cégfelirás olvasható nagy fekete betűkkel: Cselédelhelyező iroda, itt szerződések és kérvények készíttetnek. — Ehhez I nem kell commentár. Tehén a községháza tanácstermében. Szálai János batonyai földbirtokosnak a községi jegyző meghagyta, hogy járlatváltás végett tehenét vezesse a községházához. Szálai János e miatt olyan dühbe jött, hogy a tehenet nem a községház udvarába, hanem a tanácsterembe vezette ép akkor, mikor a községi jegyző és a községi elöljáróság javában tanácskozott. A községi jegyző vádlott cselekményében hatóság tagja irányában elkövetett becsületsértést látott és feljelentette a szegedi törvényszéknél, mely azonban az iratokat a járásbírósághoz tette át, hogy az a btkv. 261. §-a értelmében bírálja el az esetet. A törvényszék határozatát a szegedi kir. tábla is helybenhagyta, a m. kir. Curia pedig a napokban 5,:>7.">. szám alatt a következő határozatot hozta : Tekintve, hogy vádlott azon cselekménye, mely szerint a panaszló községi jegyző utasítása folytán járlat kiállítása céljából a községházához vezetett tehenét, a helyett, hogy a községháza udvarán hagyta volna, a községház tanácstermébe, az ott hivataloskodó