A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 46. szám - A sommás bíráskodásról

346 A JOG. hónapon belül 600 tárgyalást kell kitűznie, egy hónapban pedig 200 tárgyalást. Ezek 20 tárgyalási napra felosztva, egy tárgyalási napra 10 tárgyalás esik. Ennyit egy sommás ítélő bírónak győzni lehet és győzni kell. Ha tehát az ország minden járásbíróságánál minden egyes i t é1ő bíró havonként 20 napon és naponként 10 ügyet tárgyalna, akkor a jelenlegi ügyforgalom mellett nem léteznék oly királyi járásbíróság, melynél az egyes ítélő bírónak ennél több tárgyalást kellene k i t ű z n i. 1889. évben az összes kir. járásbíróságok közül csak kilencnél volt csekélyebb az ügyforgalom a normálisnak elfogadott 800 ügyegységnél1 és igy egész határozottan állitható, hogy az ügyforgalom a munkaerő arányosabb beosztásánál akadályul nem szolgálhat, a munkaerő arányos beosztása tehát a sommás eljárásnak és a szóbeli tárgyalási elvnek legbiztosabb támaszául tekintendő. A munkaerő arányos beosztásán felül a sommás eljárás éheinek alkalmazása a legszigorúbban ellenőrizendő. Emez ellenőrzés gyakorlására pedig leginkább a kir. ítélő táblák polgári hármas tanácsai hivatvák. A kir. itélő táblák decentralisatiója és az 1891. évi XVII. t.-cikkben előirt felügyeleti jog gyakorlása folytán a kir. itélő táblák már jóval előrehaladtak az elsőfokú itélő bírák megismerésében, de e téren még bő tanulmányokat és tapasztalatokat gyűjthetnek. A felügyeleti jog helyes gyakorlása azonban okvetlenül szükségessé teszi azt, hogy a kir. itélő táblák az elsőfokú bíróságok ügyforgalmi és tevékenységi kimutatásait, vagy legalább az azokat kivont ama legfontosabb adatokat ismerjék, melyek a tevékenység minőségének elbírálásánál figyelembe veendők. Ama 182 kir. járásbíróságnál, melyeknek ügyforgalma a rendes mértéken túlhalad, az egyes ügyek elintézésénél oly részletesség nem kívánható, mint a többinél ; a külcsín, a következetesen gyors elintézés és főleg a ptr. 117. §-ában előirt szabályok mindenkor pontos megtartása első sorban és kérlelhetlen szigorral megkövetelendő ott, a hol a mérsékelt ügyforgalom ezt könnyen lehetővé teszi. Annak a sommás perbirónak, ki egy tárgyalási napon 12 —15 tárgyalást kénytelen kitűzni, a jegyzőkönyvi tárgyalási rendszer kivételes alkalmazása inkább elnézhető, mint annak, a ki rendesen csak 3—5 tárgyalást tart és a sommás eljárás elveit nem túlterheltség miatt, hanem kényelemből sérti; ilyen notóriusnak feljegyzett birák ellen a törvény szigora mindenkor kérlelhetlenül alkalmazandó.2 Azon kir. járásbirósági székhelyeken, a hol az ügyforgalom jelenleg oly nagy, hogy az egyes birák a sommás perek szabályszerű letárgy alására és a jegyzőkönyveknek egyidejű szabályszerű felvételére a szükségelt idővel nem rendelkeznek, a munkaerő arányos felosztása, illetőleg a személyzet kellő szaporításáig, a jogszolgáltatás igényeinek kielégítésére csak egy kisegítő mód nyílik. A ptr. 117. §-a szerint a tárgyaló bíró az általa kinyomozott tényállást a felek jelenlétében jegyzőkönyvbe foglalni köteles. Azt, hogy a jegyzőkönyvet sajátkezűleg köteles írni, a törvény elő nem írja, azt sem, hogy a jegyzőkönyv felvételére hites jegyzőkönyvvezetőt köteles alkal1 Tekintve, hogy a járásbirósági ügyforgalom a sommás pereken kivül a járásbíróságok ügykörébe utalt egyéb ügyek elintézésére is kiterjed, kisebb ügyforgalmú járásbíróságoknál a havonként 20, naponként iO tárgyalásnak megfelelő munkateher a sommás pereken kivül az örökösödési, egyéb (folyó) polgári, a fenyítő, bűnvizsgálati, vétség kihágási, kisebb polgári és telekkönyvi ügyek összügyforgalmából áll. Annál a 9 járásbíróságnál, melyeknél az ügyforgalom a 800 ügyegységnél csekélyebb volt, 7 felülhaladta s 700 ügyegységet, egy 655 és egy 438 ügyegységet mutatott ki. 2 A ptr. 117. § ában előirt tárgyalási szabályo'- mellőzése az 1881 • évi LIX. t.-c. 39. §. o) pontja szerint hivatalból figyelembe veendő semmiségi okul szolgálhat. A tárgyalási jegyzökönyvek hivatalos nyomtatvány szövege jelenleg csak az egyezségmegkisértés tényét jelzi. Üdvös lenne talán eme szövegnek a következő kibövitése : »Az eljáró biró a tárgyalásra felhívott felek előtt a keresetet élőszóval előadta és miután az egyezség nem sikerült, alperest a kifogások és védelemre szolgáló ténykörülmények és bizonyítékok előterjesztésére személyesen felszólította, a felek érdemleges előadása, valamint a bíróilag feltett kérdések alapján pedig a tényállást a következően kinyomozta." Vájjon akadna-e tárgyalási biró, a ki az ilyen bevezetéssel, de a felek képviselői által a biró közbenjötte nélkül önként felvett tárgyalási jegyzőkönyvet ellenjegyezni merne? mázni. Midőn tehát a tárgyaló biró a bcvezetésileg felsorolt és a sommás eljárás alapfeltételeit képező 4 pontnak eleget tett, az általa kinyomozott tényállást a felek előtt é l cisz óval rezümálja; ezzel a jegyzőkönyv tartalmát körülvonalozva, a felek képviselőinek egyikét (rendszerint azt, ki a per gyorsabb és szabályszerű letárgyalásánál érdekelve van) a jegyzőkönyv szerkesztésével oly világos utasítással bizhatja meg, hogy abból a keltezést és a tárgyalást tűző végzés számának idézését egyelőre kihagyva, a jegyzőkönyvet addig be ne rekeszsze, mig a tárgyaló biró ezt át nem olvasta. Ha a jegyzőkönyv ezen kellékek szerint helyesen lett felvéve és fel le t olvasva, azt a tárgyaló biró berekeszti és aláíratja, esetleg aláírás előtt a jegyzőkönyv elintézését tartalmazó közbenszóló határozatot kihirdetve, ezt a jegyzőkönyvvezetőnek tollba mondja, a jegyzőkönyvet pedig ezután aláíratja. Ha a felek részéről felvett jegyzőkönyv a rezümált tényállást hiven vissza nem tükrözi, a tárgyaló biró ezt kérlelhetlen szigorral kicorrigálja, a feleknek újra leirás és még az napon, esetleg a legközelebbi tárgyalási napon leendő újra bemutatás végett visszaadja. Ez esetben, valamint akkor, ha a tárgyaló biró a jegyzőkönyv átolvasására az napon már rá nem ér, az ügy tárgyalását külön értesítés nélkül, azaz újabbi határnap azonnali kitűzése és a feleknek arra való egyidejűleges megidézése mellett elhalasztja. így segíthet magának a tárgyalásokkal túlterhelt bíró, a nélkül, hogy a sommás eljárás szabályait lényegükben sértené ; igy menekülhet meg attól az alapos szemrehányástól, hogy a feleket az ügy felvétele reményében délig hiába váratta és akkor a tárgyalás egyszerű elhalasztása mellett elbocsátotta. Most még néhány szó a fővárosi kir. járásbíróságok ügyforgalmáról és az ott alkalmazott birák tevékenységéről. A statisztikai kimutatások igazolják, hogy Budapesten a sommás birák annyira túl vannak terhelve, hogy ezzel már a jogszolgáltatás érdeke is veszélyeztetve van.:1 A IV. ker. kir. járásbíróságnál egy munkaerőegységre 1,479 ügyegység. Az V. ker. kir. járásbíróságnál egy munkaerőegységre 1,420 ügyegység. A VI. ker. kir. járásbíróságnál egy munkaerőegységre 1,660 ügyegység. A VII. ker. kir. járásbíróságnál egy munkaerőegységre 1,337 ügyegység. A VIII—X. ker. járásbíróságnál egy munkaerőegységre 1,051 ügyegység esett. A fővárosi sommás birák előtt gyakran és különösen birói állás üresedés, vagy a szabadságidő után 300 és még több sommás per van egyidejűleg folyamatban. Lehetetlen e szerint, hogy a biró a periratokat mind ugy ismerje, hogy azokban 4—6 hét, sőt olykor több hónap múlva a fonalat rögtön megtalálja. Midőn tehát 15—20 ügy tárgyalására reggel 8 órákor a hivatalba jön, első teendője, hogy a tárgyalási iratokat áttekinti. Ez a munka legalább egy órát vesz igénybe; 9 órakor rendesen a tanuk jelentkeznek, azok kihallgatása 10 óráig tart.4 Tíz órakor a makacsságok, peregyezségek és a felek kérelmére megadandó halasztásokról szóló jegyzőkönyvek veendők fel, ez rendesen egy félórát vesz igénybe, ugy, hogy a tárgyaló biró féltizenegy óra előtt az érdemleges tárgyalásokhoz nem foghat Ha ezekkel délig elkészül, szerencsés napja volt. íme, négy órai szakadatlan és fárasztó munka után 15 — 20 percnyi pihenés. Ezután következik a tárgyalási darabok rendezése és iktatásra való előkészítése (összevarrás, kűlzetirás) a hivatalból gyűjtendő statisztikai adatok feljegyzése (tárgyalási napló és perkönyv kivezetés) a sürgős, később a rendes aláírások elvégzése és ha a biró mindezzel elkészült, a segédje által időközben feldolgozott folyó ügyek revisiója. A budapesti V. ker. kir. járásbíróságnál — például — egy sommás bíróra átlag 40—60 ügydarab esik egy napon ; ezek közt legtöbb a végrehajtási ügy. Hogy a végrehajtási ügyek, tekintettel az azokkal járó anyagi felelősségre, mily scrupulosus elintézést igényelnek, azt külön okadatolni nem kell. Határozottan állitható tehát, hogy a segéd által feldolgozott 40—60 ügydarabnak egy, vagy legfeljebb másfél óra alatt való alapos revisiója oly munka, a melyre a tárgyalásoknál már elfáradt biró fizikailag is képtelen. A mennyiben pedig a folyó ügyeket okvetlenül ki kell adni, 3 A fővárosi kir. járásbíróságoknál 1889. évben: Az I—III. ker. kir. járásbíróságnál egy munkaerőegységre 1,260 ügyegység. 4 A budapesti V. ker. kir. járásbíróságnál tárgyalt igényperekben a bírák a napontai tanúkihallgatásból ki nem fogynak.