A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 46. szám - A sommás bíráskodásról

Feyfotl^iittve* Tizenegyedik évfolyam. 46. szám. Budapest, 1892. november 13. Szerkesztőség: V., Rndolf-rakparl :'>. SK. Kiadóhivatal; Rmlolf-rakpart S. sz. Kéziratok vissza nem adatunk. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézcndük. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) ÁGUGf ÍKDfUIIEK MIEIERE A iAGYAR Ml, BIEÓI, jfilfSZI É5 iCOZJEGYZÓi ÜR lÖ/lflllf. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — • egész » 6 > — > Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautal van vnyal küldendők. TARTAI.HM : A sommás bíráskodásról. Irta: Rose Gyula, budapesti kii. I albiró. — A királyi ház tagjai perbe vonhatók-e az ország rendes bírósága előtt? Irta: dr. Szilárd Ferenc, budapesti ügyvéd. — Törvényjavaslat a fizetésképtelen adós vagyonát érintő jogcselekvényeknek csődön kivül való megtámadhatásáról. — Belföld. (A képviselőház tárgyalásai: A sommás eljárásról ; a telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló javaslatok. —Az országgyűlési igazságügyi bizottság.) — Nyilt kérdések és feleletek. (A végrehajtás köréből. Előfizető.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbíróság határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) A sommás bíráskodásról. Irta : ROSE GYULA, budapesti kir. albiró. A mi a sommás eljárásról sróló törvényjavaslat első címe, III. fejezetében és jelesen ennek 22., 25., 30., 32. és 36. §-aiban a szóbeli tárgyalásokról mondva van, az röviden az 1868. évi L1V. t.-c. 117. §-ában is benfoglaltatik, mely törvényszakasz előirja, hogy a biró: 1. a keresetet alperesnek szóval adja elő, (jav. 22. § a bíróság felperest felhívja, hogy keresetét adja elő) ; 2. a felek közt az egyezséget kisértse meg, (jav. 36. §. A bíróság a per bármely szakában megkísértheti a jogvitának, vagy egyes vitás kérdéseknek egyezségi elintézését) ; 3. alperest a kifogások és védelmére szolgáló ténykörülmények és bizonyítékok előterjesztésére szólítsa fel, (jav. 25, § alperes érdemleges ellenkérelmét adja elő és a felek az ügy érdemében tárgyalnak); 4. igyekezzék a tényállást tisztába hozni, e célból a felekhez annyi kérdést intézhet, a mennyit szükségesnek vél, (jav. 30 § a biróság gondoskodni tartozik arról, hogy az ügy kimerítő tárgyalást nyerjen . . - 32. § gondoskodni köteles arról, hogy a felek homólyos kérelmeiket, tényelöadásaikat és nyilatkozataikat felvilágosítsák . . . . e végre a biróság a felekhez kérdéseket intézhet.) Ha mindez megtörtént, a biró köteles a kinyomozott tén yállást .... jegyzőkönyvbe f o g 1 a 1 n i, (jav. 43. §. A jegyzőkönyvbe felvendök : l/a kereseti kérelem és ellenkérelem .... egyéb kérelmek .... 2. elismerések, lemondások, egyezségek .... 3. az ügy eldöntésére, vagy az eljárás menetére nézve lényeges tényállítások .... nyilatkozatok . . . felajánlott bizonyítékok . . . .) Rendes ügyforgalom és kellő igyekezet mellett a fent 1—4. alatt idézett bírói ténykedés a gyakorlatban nehézséget nem okoz. A hol azonban a folyamatba telt sommás perek száma oly nagy, hogy az egyes birák egy tárgyalási napra 12—15, sőt még több tárgyalást kénytelenek kitűzni, melyek közül ha háromnegyedrész megszüntető határozattal, egyezséggel, makacssági ítélettel vagy halasztással nyerné is elintézését, a megmaradt 2—5 ügy mégis a ptr. 117. §-ában előírt szóbeli tárgyalás szabályai szerint tárgyalandó, az eljáró biró ezeket délig letárgyalhatja ugyan, de a jegyzőkönyvek szerkesztésére ideje nem marad ! A »j egy zőkönyvszerk észté s« tehát a szikla, a melyen a sommás eljárás rendszerint h a.j ó t ö r é s t szenved; ezen pedig a jegyzőkönyvvezető Lapunk mai száma alkalmazása (jav. 42. §.) sem segít, még akkor sem, ha ez annyira gyakorolt, hogy a jegyzőkönyvet a tárgyalás alatt tett feljegyzések alapján helyesen megszerkeszteni képes, szóval a jegyzőkönyvnek időt rabló tollbamondása elesik. A mennyiben azonban a sommás eljárás szabályait és elveit a jegyzőkönyvszerkesztés nehézségei miatt elejteni nem szabad, mód keresendő arra, hogy a tárgyaló biró nemcsak az 1868 : LIV. t.-c. 117. §-ában előirt szabályokat tartsa meg, hanem a jegyzőkönyvszerkesztésre is kellő idővel rendelkezzék. A gyógyrendelés igen egyszerű: A bírói és bírósági személyzet annyira szaporítandó, hogy a sommás perek tárgyalásával megbízott bírák egyikének se kelljen több ügyet tárgyalásra kitűzni, mint a mennyit a tárgyalásra szánt idő alatt szabályszerűen letárgyalhat. Az, hogy a személyzet hol és mennyivel szaporítandó? — hogy a sommás biró hány sommás pert tárgyalhat le szabályszerűen egy tárgyalási napon? — hány tárgyalási nap esik egy hétre, hónapra és évre?.... már olyan kérdések, melyeknek megoldásánál a gondosan szerkesztett tevékenységi és ügyforgalmistatisztikaikimutatások egyedüli támpontul szolgálhatnak. Hivatalos statisztikai adatok szerint az ügyegységre leszállított járásbirósági munkateher a munkaerőegységre leszállított bírói és bírósági személyzet munkaerejét • 1889. évben a következően vette igénybe: 800 és ezen felül 500 és ezen felül 500-on aluli ügyegység esett. székhelyen munkaerőegységre székhelyen munkaerőegységre székhelyen munkaerő-1 egységre I. a budapesti kir. itélö tábla területén : II. a debreceni kir. it. tábla ter. III. a győri » » » » IV. a kassai » » » » V. a kolozsvári » » » VI. a m.-vásárhelyi » > VII. a n.-váradi » » » » VIII. a pécsi » » » » IX. a pozsonyi » » » . » X. a szegedi » » » » XI. a temesvári » » » Összesen . . . 6 17 15 16 17 18 13 6 15 19 21 19 47.oo 58.oo 49.50 57,5o 59.25 55 25 46.oo 17.25 49.75 67.00 86.25 6O.00 33 16 19 26 18 13 17 11 15 8 6 102.50 5^.25 58.50 64.oo 42.oo 37.75 58.50 35.5o 39.50 2450 17.75 2 3 6 4 1 2 2 3.75 7.75 13.00 7.75 • 1.00 4.50 4.0D I. a budapesti kir. itélö tábla területén : II. a debreceni kir. it. tábla ter. III. a győri » » » » IV. a kassai » » » » V. a kolozsvári » » » VI. a m.-vásárhelyi » > VII. a n.-váradi » » » » VIII. a pécsi » » » » IX. a pozsonyi » » » . » X. a szegedi » » » » XI. a temesvári » » » Összesen . . . 182 652.75 182 536.75 20 41.75 Jegyzet. A munkaerőegység kiszámításánál az ítélő biró 100" p, az aljegyző 75°/o és a joggyakornok 25° o-os munkaerőnek ; az ügyegységnél a sommás per 100°/o. az örökösödési, vétségkihágási és bűnvizsgálati ügy 50°/o, az egyéb (folyó) polgári, kisebb polgári, bűnfenyitö (folyó) és telekkönyvi ügy egyenként 25° o-os munkatehernek van felvéve. A munkateher összátlaga szerint egy munkaerőegységre egy évben körülbelül 800 ügyegység esik. A gyakorlatból merített adatok alapján megállapítható, hogy egy sommás perügy elsőfokú elbírálására átlag 3 tárgyalás és 30 napos folytatólagos tárgyalási határidő tűzés mellett 3 havi idő szükségeltetik. Ezen adatokból folyik, hogy a jelenlegi viszonyok mellett egy sommás biróra egy időben átlag 200 sommás per eshet, melyek letárgyalására három 1oldalra terjed.