A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 4. szám - A vizsgáztató főügyész

Tizenegyedik évfolyam. 4. szám. Budapest, 1892. január 24. Szerkesztőség: V.. Rudolf-rakpart :;. sz. Kiadóhivatal: V.. Undolf-niKparl :$. s/. Kéziratok vissza nemadatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. ST1LLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési arak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — » earész » 0 » — » Az előfizetési pénzek bér mentesen legcélszerűbben postautalván viival küldendők. TARTALOM: A vizsgáztató főügyész. Irta; Dr. Krisanich József ügyvéd Kaposvárott. — Észrevételek a btk. módosítása és a bűnügyi enquéte munkálata felett. Irta : Kovács István, kir. trvszéki biró Nyíregyházán. — A bagatell-törvény és a váltó. Irta : Dr. Hamvai Lajos, huszti ügyvéd. — Ügyvédi nyugdíjalap létesítése. Irta: dr. Robitsek József, budadesti ügyvéd. — Belföld. (Megint a budapesti ügyvédvizgáló bizottság.! — Nyilt kérdések és feleletek. (Kettős házasság-e vagy nem? I. Irta: Dr. Graber Károly, 2Ólyomi ügyvéd. II. Irta: V i d a Zoltán Budapesten. — írni-olvasni nem tudó kereskedő cége bejegyezhetö-e ? Irta : Homo.) — Sérelem. (Egyik kir. Tábla a másik ellen. Irta ; Dr. R ó z József, ügyvéd Nagyváradon. — A birósági végrehajtók díjazása. — Vegyesek. - Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — ] Kivonat a »Budapesti Közlönyc-böl. (Csődök. — Pályázatok.) 1S92. január hó 1-től űj előfizetést nyitottunk. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük mult hó vígével lejárt, s még nem hosszabbittották meg előfizetéseiket, tisztelettel kérjük az előfizetések mielőbbi megújítására. Az újonnan belépni szándékozó t. előfizetőinknek az eddig megjelent számokat megküldhetjük. A ..Jog Törvénytára" 1892. évfolyamára még mindig elfogadunk előfizetéseket. Előfizetési ára: 2 frt egész évre egyszerre beküldve. Lapunk előfizetési ára: Negyed évre 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt — kr. Egész évre 6 frt — kr. A »Jog« kiadóhivatala. Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. A »Jog tör vény ttíru« mult (i8gi.) évi t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az l8gi. évi törvénycikkek 17. és iS. ívét (JJJ — JJJ. lop), valamint a czímlapot és tartalommutatót az l8gi. évi törvényczikkekhez. Ezen küldeménynyel az i8gi. évi törvénygyűjtemény be van fejezve s még csak a min. rendeletekből van hátra egy-két ív. Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. A vizsgáztató főügyész. Irta : Dr. KRISANICH JÓZSEF, ügyvéd Kaposvárott. Általánosan el van ismerve, hogy a kötelező doctoratus miatt a mai jogász-nemzedéknek többet, jobban és alaposabban kell tanulnia, mint előbb. Helyesen kell következtetnem ebből azt, hogy a ki a szigorlatokat eredménynyel letette, az 1 mindenesetre többet is tud, mint az, a ki szigorlatot nem tett. Már most, hogy valaki az életben miképpen képes felhasználni azt, a mit tud, vagyis praktice hogyan alkalmazza tudományát, az szerintem a gyakorlattól függ, nagyrészben pedig az 1 egyénben rejlő tehetség és a pályájára való termettségétől. Meglehet, hogy a ki esetleg igen jó biró lenne, az nem lesz talán azonnal jó ügyész, vagy vizsgáló biró. Mert mig a bírónak van ideje az elintézendő ügyet alaposan tanulmányozni, addig a végtárgyaláson szereplő vádló — sokszor a vizsgálati iratokkal merőben ellenkező tényállással szemben, nem birván gyors felfogással, nem birván jó előadási képességgel, beszédre nem készülhetvén — tán zavarba jön, a tényállást és vádat nem képes világosan, kimerítően és tán Lapunk mai száma kifogástalanul előadni. Vagy a vizsgáló bírónak, ha nem bír gyors felfogással, a vizsgálat hosszabb idejét veheti igénybe, mint különben, azonban ritka eset ha ezen a gyakorlat nem segít. Hogy mindenben a gyakorlat a fő faktor, azt elvitatni nem lehet. Természetes, hogy mindent erre senki sem épit, hanem a már meglevő képességét gyarapítja napról-napra önmívelés által; mert létező kódex nélkül és tekintve a sok ellentétes felsőbb birói határozatokat, döntvényeket — mai napon már a bíróságok magok csinálják a törvényt — a ki ezt nem olvasgatja, a törvényeket magyarázó kiadmányokat, a törvények indokolását nem lapozza — képzettségéből napról napra vészit. Kétségtelen azonban, hogy a biróvá vagy alügyészszé kinevezett jegyző vagy aljegyzőnek gyakorlata még nagyon kevés van; de hol is szerezte volna a gyakorlatot ? Hisz a gyakorlati birói vizsgát is akkor teszi le a jelölt, a mikor még birói gyakorlata egyáltalán nem lehet, gyakorlatot szerezhetett a pertári kezelés és a végtárgyalási jegyzőkönyvszerkesztésében, ezeken kívül vajmi kevés bizatik rá. Esetleg sommás tárgyalást sohasem látott, számtalan esetben telekkönyvi biró lesz és telekkönyvi ügyekben soha sem dolgozott. Az alügyészszé kinevezett jegyző vagy aljegyzőnek soha sem nyílhatott alkalma indítványokat tenni, vádbeszédeket vagy a védő előadására válaszokat tartani és mégis kell tennie minden gyakorlat nélkül. Már most miként lehetne ezen segíteni ? A pályázó alügyész jelölt képzettségén és gyakorlatán mit javíthat a főügyész által megtartott vizsgálat, azt megérteni nem tudom; mert az alkalommal kgfelebb képzettsége és az állásra termettsége tűnhetik ki a pályázónak; de hogy maga a vizsgálat, vagy annak lehetősége az egyiket vagy a másikat öregbítené és előmozdítaná, azt kétlem. Mert, hogy valaki a főügyészi vizsgálaton helyét kellőleg megállhassa, ugy látszik, mindenekelőtt szakértő törvényszéki orvos által kiállított bizonyitványnyal igazolnia kellene, hogy szólás és hallás képességgel bír, nem rácscsol, ki ejtése nem fülsértő, hallása teljes. Ezen kivül egy ministerilcg, az igazságügyi, vallás és közoktatásügyi ministerek által közegyetértéssel létesítendő írók, művészek és tanárokból álló bizottság előtt a szónoklattanból vizsgát kellene kiáltania és a jó eredményt bizonyítani s végül az ügyészi teendőt kinevezése előtt gyakorolnia, hogy gyakorlata lehessen. A jelölt képességét a fenálló rendszer szerint letett vizsga bizonyítja, gyakorlatot pedig az ügyészi teendőkben szerezni nem képes. Látó, hallási és beszélő képességéről — a szükséghez képest — mínősitvénye úgyis felvilágosítást nyújt. Nos, tegyük fel tehát mégis, hogy az ambiciózus alügyészségre. pályázó hosszas tanulmány utján elsajátított mindent, a mi reménybeli állására teljesen képesiti — mert gyakorlat hiányában hosszas tanulmány kell — a főügyész előtt kiállja jól a vizsgát, biztos e a kineveztetése ? Igen, ha van j ó protectiója! Különben ugy járhat, hogy alügyészségre készült és lesz — belőle betétszerkesztő albiró, a mihez aztán tanulmányának nem sok hasznát veszi. Hogy pedig ez megtörténhetik vele, jele annak, hogy sokszor olyan állásra lesz valaki kinevezve, a melyre nem is pályázott. Sok igazság van abban a példabeszédben, hogy »a kinek az isten hivatalt adott, annak észt is ád hozzá«. Tessék elhinni, dacára annak, hogy a jogi lapok széltében hosszában hozzák az egyes bíróságoktól kikerült bolond gombákat, még sem emlékszünk arra, hogy akár a felügyeleti iog gyakorlatára jogosított és kötelezettek akár a személyes képességről és működésről közvetlen meggyőződést szerezni feljogosítottak, 13 oldalra terjed.