A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 43. szám - Külföldi judicatura. Az életbiztosítási bárca

172 A JOG. használásával mindjárt fel volt ismerhető. E szerint a lisztnek hiányát a felperes szintén azonnal felismerhette, hogyha sütési próbát teljesített volna, a miből tehát kétségtelen az, hogy a liszt olyan minőségi hiányban szenvedett, a mely az átvétel után felismerhető lett volna. Lisztvételi ügyletnél, hogyha a liszt nagyobb mennyiségben, a miként hogy az a fenforgó esetben a felperesnek előadásából is kitűnik, abból a célból vásároltatott, hogy kisebb mennyiségre felosztva a közvetlen felhasználásra azonnal tovább eladassék, már a rendes kereskedői gondossághoz tartozik az, hogy a vevő a sütési próbának teljesitésével maga szerezzen meggyőződést az általa nagyobb mennyiségben megvett lisztnek a felhasználás útján kitűnő minőségéről és oly hiány miatt, a mely ily sütési próba után mindjárt felismerhető, a kifogásolást és rendelkezésre bocsátást az ő eladásával szemben el nem halaszthatja arra a későbbi időre, a mikor a lisztnek tovább eladása után már csakis a saját \ evőitől értesül a sütés eredményéről. Felperes beismerte, hogy ő maga sütési próbát az átvétel után nem eszközölt és hogy a lisztnek rossz minőségéről a saját vevőitől értesült. Miután pedig felperes az ily úton nyert értesülés folytán az elsőrendű alperest, mint eladóját a liszt rossz minőségéről az átvétel után csak napok elteltével és saját beismerése szerint, miután már a küldött liszt egy részét a saját lisztjével is összekeverte, értesítette és ugyanakkor bocsátotta is azt ennek rendelkezésére, a kifogásolás és a rendelkezésre bocsátás már elkésettnek tartandó annál is inkább, mert az üzleti forgalomban gyors árhullámzásnak kitett lisztárúnál az eladó vevőjétől jogosan megkívánhatja, hogy őt az árú sorsa iránt annak átvétele után napokon át kétségben ne tartsa, Ezekből kifolyólag felperes az általa átvett egy vaggon lisztküldeménynek rossz minősége miatt az alperesek ellen sem vételár-leszállítást, sem a vételügylettől elállva kártérítést, sem végre annak rendelkezésre bocsátásából kifolyólag felmerült költségeinek megtérítését nem igényelheti. A mennyiben azonban alperesek a felperes és az I. rendű alperes között megkötött vételi szerződés szerint szállítani kötelezett 2. és 3. vaggon liszt szállításának elmulasztása miatt 246 frt tökében s járulékaiban elmarasztaltattak, ezen felüli igényére nézve a felperes keresetével elutasittatott és a perköltség a felek közt kölcsönösen megszüntettetett, a másodfokú bíróság Ítélete az abban felhozott vonatkozó indokokból hagyatott helyben. Az I. r. alperes részéről a felperes által kérelmezett előleges szemlénél történt közbenjárásából felmerült költségeinek megtérítése iránt emelt viszonkereseti követelésből 20 frt 80 krnak megfizetésére felperes kötelezendő, illetőleg ily összeg a részére megítélt kereseti összegbe be volt számitandó azért, mert a most előadottak szerint az egy vaggonnak rendelkezésre bocsátása joghatálylyal nem birván, felperes arra nézve az előleges szemlét kérelmezni sem volt jogosult, ennélfogva az annál közbenjárt I. r. alperesnek a fenti összegben bíróilag megállapított költségét megtéríteni tartozik. Ellenben a bíróilag megállapítottnál magasabb összeget költségként az I. r. alperes nem igényelhet, stb. Bűnügyekben. Ha egy bünperben több vádlott van, az egyik vádlott csak akkor és annyiban bir felebbezési joggal a másik vádlott terhére, a mennyiben ö, t. i. a felebbező vádlott egyúttal sértett félnek is tekinthető; eme feltételek hiányában vádlott a kir. ügyész jogaiba nem léphet és igy az általa használt felebbezés hivatalból visszantasitandó. (1,466/92. b. sz.) A debreceni kir. itélő tábla: Lopás bűntettével terhelt V. Eszter elleni bűnügyet, melyben a debreceni kir. törvényszék 1891. évi nov. hó 12-én 11,933. szám alatt végzést hozott, vádlott felebbezése folytán 1892. évi jun. hó 17-én tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következően végzett: Vádlott felebbezése, a mennyiben az az elsőfokú bíróság végzésének az eljárást megszüntető része ellen intéztetett, hivatalból visszautasittatik, ehezképest az elsőfokú bíróság végzésének eme része, mint nem felebbezett, érintetlenül, felebbezett egyéb része pedig helybenhagyatik. Indokok: Tekintve, hogy vádlott jelen ügyben közvetlenül sértettnek, sem magánjogi igényei tekintetében kárositottnak nem tekinthető, mert az által, hogy az eljárás egy harmadik személy irányában megszüntettetett, vádlottra nézve mi jogsérelem sem hárul, minthogy eme feltételek hiányában vádlott a kir. ügyész jogaiba nem léphet és igy az elsőfokú bíróság végzésének az eljárást megszüntető része ellen felebbezési jogosultsággal nem bírhat, ugyanazért vádlottnak az elsőfokú bíróság végzésének megszüntető része ellen használt felebbezése hivatalból visszautasítandó volt. Eme végzésnek a vádlottra vonatkozó része pedig azért hagyatott helyben, mert a cselekmény végleges minősítése a végtárgyalás folytán felderitendők alapján az ítéletben lévén megoldandó, vádbeli cselekménynek a kir. törvényszék végzésében történt minősítése vádlottra nézve joghátránynyal ezúttal még nem jár. 'Debrecenben, 1892. jun. 17. 1,466. sz.) Vízjogi eset. Tizrendöri kihágás. D. J. és társai k —i lakosok bepanaszolták a főszolga előtt H. D. ugyanottani lakost b. W. V. uradalmi kasznárjí miatt, hogy egy régi idő óta fennálló, de törvényesités végett nem jelentett gátat, mely az uradalmi birtokon a belvizek folyását megakadályozta, engedély nélkül átvágatott, mi álta, összegyülemlett vizek panaszosok földjeire ömlöttek s ott tetei károkat okoztak. A főszolgabíró H. D. kasznárt a vízjogi törvény 42. alapján, viziművek engedély nélkül való létesítése miatt 50 pénzbüntetésben marasztalta el, a k—i gáton önhatalmúlag i közölt átvágatásnak 24 óra alatt leendő betömésére s a gát a hatóság további rendelkezéséig épségben való fentartása föl felügyeletre kötelezte. H. D. felebbezése következtében az alispán felmentette a pénzbüntetés alól; azon körülményre nézve pedig, hogy pam lott az átvágáshoz csatornák segélyével vizet vezetett, vag vizek odafolyását szivattyúzás segélyével fokozta, helyszíni szen és új ítéletet rendelt el; az elsőfokú határozatnak a gát épség! tartására, illetőleg felügyeletére vonatkozó részét azonban jó hagyta. Panaszlott ezen ítélet ellen is felebbezett, kérvén teljes mentését s azt, hogy a mennyiben a gát fentartását illetőleg VÍ mely hatósági intézkedésre lenne szükség, az ezen ügytől függ lenül s a tulajdonos b. W. V. meghallgatása mellett renc tessék el. A földmívelésügyi miniszter ur a felebbezett másodfc ítéletet m. é. 60,213. számú rendeletével olykép változtatta m hogy K. D. a kihágás vádja s következményeinek terhe alól í mentetett, az uradalom ellenében a k—i gát átvágatott részeir eredeti állapotba való visszahelyezésére köteleztetett, fenhagyatv részére azon jog, hogy addig is, míg az 1885. évi XXIII. t 161. s következő §-aiban foglalt rendelkezéshez képest a vizve tés módozatainak megállapítása iránt a végleges engedélyt m szerzi, az esetre, midőn a folyásérbe az uradalmi belvizek k tétel nélkül levezethetők, ezen levezetést ideiglenes enged alapján eszközölhesse. Indokolás: »Megváltoztatandó volt a felebbezett ité minthogy a tárgyalás során panaszlók is beismerték, hogy uradalommal szomszédos földeket oly feltétel mellett vették m hogy a k—i birtokon egybegyülemlett vizek a kérdéses gátnál P. csurgónál való megnyitása által leereszthetők legyenek s 1 az adásvevési szerződés bírálata közigazgatási útra nem tartó: ezen beismerésről folyólag panaszlott ténykedése miatt an kevésbé büntethető, a mennyiben azon állítása, hogy a szerzői alapján a gát előző években is átvágatott, panaszlók rész^ tagadásba nem vétetett.« »Minthogy továbbá birtokán belül a tulajdonos a csapad vizek fölött mások kára nélkül szabadon rendelkezhetik, a meni ben a k—i gáton keresztül való vizlevezetés magában vi kihágásnak nem tekinthető, ezen tény az által, hogy a vizel P. csurgóhoz tereltetnek, kihágássá szintén nem minősül s ez iránybaui további tárgyalás elrendelése feleslegessé válik.« »Tekintve azonban másrészt, hogy a vizlevezetési szolgai fennállása az 1885. évi XXIII. t.-c. 189. §-a alapján bejelentve igazolva nem lett s igy a vizlevezetési gyakorlat módozatai s állapíttattak meg, ezen módozatok oly értelmű szabályozása pec hogy az által mások érdekei sérelmet ne szenvedjenek, n mellőzhető, az uradalom az előző állapot helyreállítására anná inkább utasítandó volt, mert a vizlevezetés által szerződésen ki álló felek érdekei is érintethetnek, azt pedig, hogy mások érde nem sértetnek, az engedélyezési eljárás során az uradalom 1 hivatva megfelelő adatokkal beigazolni.* »Hogy azonban viszont az eddigi gyakorlat beszüntet által az uradalom ok nélküli károsodásnak kitéve ne legyen, ad a vizlevezetés módozatai végleg engedélyeztetnek, fenn kel tartani azon jogát, hogy oly esetekben, midőn az uradalmi \ vizek kártétel nélkül levezethetők, ezen levezetést ideigle engedély alapján eszközölhesse.« Kivonat a „Budapesti Közlöny"-bői. Csődök: Kohll Jakab e., komáromi t.szék, bej. nov. 26, f( dec. 21, csb. Skoday László, tmg. dr. Dombosi Mór. — LollSer Kár e., aradi t.szék, bej. dec. 5, félsz. dec. 31, csb. Fischer Miklós, tmg. Sonr feld Károly.— Spitzer Béla e., szolnoki t.szék, bej. nov. 17, félsz. de< csb. dr. Gyenes József, tmg. dr. Weisz István. — Illés és Nándory budapesti keresk. és váltót.szék, bej. nov. 21, félsz. dec. 20, csb. Baumgai Károly, tmg. Keresztessy József. — Cseh József e., budapest t.szék, nov. 18, félsz. dec. 14, csb. Hajdú Imre, tmg. dr. Maislis Mór. — Deut Mór e., kecskeméti t.szék, bej. dec. 21, félsz. dec. 28, csb. Csilléry Káin tmg. Tállasy Árpád. Pályázatok : A zirci jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. okt. 29. — A n.-b kereki tszéknél aljegyzői áll. okt. 29. — A kolozsvári tszéknél j e z ő i áll. okt. 29. — A gyulafehérvári tszéknél II. oszt. jegyzői okt. 29. — A szarvasi jbiróságnál alj. b i r ó i áll. okt. 29. — A sz; régeni jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. okt. 29. — A piispök-ladányi jbirósáj a 1 b i r ó i áll. okt. 28. — A budapesti itélő tábla területén j o g g y a k noki áll. nov. 2. — A mármaros-szigeti kir. ügyészségnél ügyészi okt. 31. — A nagy-kanizsai tszéknél aljegyzői áll. nov. 3. — A seci jbiróságnál albirói áll. nov. 3. Nyomatott a „Pest könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz.