A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 42. szám - Az 1893 évi igazságügyi költségvetés a képviselőház pénzügyi bizottságában - Az első birói seminarium Rózsahegyen

A JOG. 317 Belföld. A képviselőházból. A képviselőház br. Bánffy Dezső elnöklete alatt folyó hó 11-én rövid ülést tartott. Matuska Péter előadó beterjesztette a telekkönyvi javaslatokra, Mandel Pál előadó pedig a fogház és elzárás büntetés végrehajtásáról és a pénzbüntetés felhasználásáról szóló javaslatokra vonatkozó igazságügyi bizottsági jelentést. Annak idején napirendre tűzik. A képviselőház igazságügyi bizottsága folyó hó 8-án a fogház- és elzárás-büntetés végrehajtására s a pénzbüntetésből befol yo összegek fölhasználására vonatkozó törvényjavaslatot tárgyalta. A javaslat célja az, hogy a közigazgatási hatóság által megállapított fogház- és elzárás-büntetés is bírósági fogházakban hajtassék végre és az összes pénzbüntetések az igazságügyminiszter kezelése alatt egyesittessenek. A bizottság a javaslatot elfogadta. Matuska előadó előterjesztette ezután a tényleges birtokos tulajdonjogának a telekjegyzőkönyvbe bejegyzéséről és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbítéséről szóló törvényjavaslatot. Az előadó kiemelte, hogy a telekkönyvek 28°/o-ánál a tényleges és a bejegyzett tulajdonos közt eltérések lévén, ez a körülmény igen káros befolyással van a forgalmi és hitelviszonyokra. E bajon akar segíteni a javaslat. Ezt a javaslatot is elfogadta a bizottság. Csupán a 2. §. ama rendelkezését, mely szerint a tényleges birtokos tulajdonosul a többi feltételek fenforgása esetében is esak akkor jegyezhető be, ha a kérvény beadását közvetetleniil megelőző legalább három év óta van az ingatlannak tényleges birtokában, módosították ugy, hogy a három évet két évvel cserélték föl. Az 1893 évi igazságügyi költségvetés a képviselőház pénzügyi bizottságában. A képviselőház pénzügyi bizottsága Wahrmann Mór elnöklete alatt folyó hó 11-én tartott ülésében tárgyalás alá vette az igazságügyi tárca költségvetését. (Előadó : L a t k ó c z y Imre.) Helfy kérdést intéz a miniszterhez azok iránt, a miket a miniszter tárcája körében legközelebb foganatosítani szándékozik s az iránt, mily stádiumban vannak a katonai büntetőtörvény s az eljárás reformja iránti tárgyalások. Szilágyi miniszter ismerteti a már benyújtott s a bizottsági tárgyaláson is részben keresztül ment törvényjavaslatokat, melyeknek mielőbbi törvényerőre emelése igen kívánatos. |övő hó elején be togja szóló nyújtani az örökösödési, az intési (a fizetési meghagyásokról szóló) és a végrehajtási eljárás s még ez évben a bírói fegyelmi törvény teljes reformjára s az új curiai palota építésére vonatkozó törvényjavaslatokat. Közelebb meg fog küldetni a kereskedelmi s ügyvédi kamaráknak három törvényjavaslat tervezete, melyek a csődtörvényre, a csődön kivüli egyezség iránti eljárásra s a támadási perekre csődön kívül való eljárásra vonatkoznak s ezeken kivül az ügyvédi kamaráknak az ügyvédi rendtartás reformjára vonatkozó tervezet, a melyeken kivül törvényhozási elintézés alá fog terjesztetni a bűnvádi eljárás tervezete is. A katonai büntető eljárásra vonatkozólag szóló nyilatkozott már a házban s álláspontját jellemezte a minisztérium működéséről a ház elé terjesztett jelentésében is. Helfi köszönetet mondván a miniszternek felvilágosításaiért, szükségesnek tartaná, hogy a katonai büntető eljárásra nézve a két igazságügyminiszter ragadja meg a kezdeményezést, mely törvény szerint őket illeti meg. Hegedűs Sándor addig is, míg a katonai büntetőtörvények reformja megtörténhetik, legalább az érvényben álló eljárás legkirívóbb hiányaira nézve óhajtana palliativ intézkedéseket. P u 1 s z k y Ágostonnak ugyané kérdésre vonatkozó fölszólalása és Sz i 1 á g y i miniszter felvilágosításai után a központi kiadások megszavaztattak. A kir. tábláknál Ugrón Gábor kérdésére Szilágyi miniszter részletes felvilágosítást ad a decentralisált táblák működéséről, kiemelve, hogy a decentralisátiónak minden irányban való igen jó hatása kétségtelen. A bizottság változatlanul megszavazza az előirányzatot. A kir. főügyészségeknél Ugrón kérdést intézvén a miniszterhez a politikai perek iránt, Szilágyi miniszter válaszában előadja, hogy jelenleg folyamatban vannak sajtóperek: Lukács László, lacfalusi pap ellen kettő, továbbá a Tribun a című lap ellen, külön a R e p 1 i k című nyomtatvány miatt, a Zasztava, a Román memorandu m-ot kiállított nyomda s a Narodnie Koviny című lap ellen. Az előirányzat megszavaztatott. Az orsz. fegyintézeteknél Ugrón Gábor kérdi a minisztert, hogy a gyűjtő fogházak intézményével mennyivel haladt előre, figyelmébe ajánlva különösen a Székely-földet. Szilágyi miniszter válaszolja, hogy a büntetéspénzek felhasználása tárgyában a ház előtt fekvő törvényjavaslat lehetővé fogja tenni ez irányban is a szükséges intézkedéseket s hogy a gyűjtő fogházaknál tekintettel lesz szóló az ország minden vidékére. Az előirányzat megszavaztatott. Az átmeneti kiadásoknál Ugrón Gábor kiemeli, hogy annak, miként az erdélyi birtokrendezések gyorsítása céljából előlegekre előirányzott összeg oly kis mértékben vétetett igénybe, oka az, hogy az illető rendelet oly feltételekhez köti a kölcsönt, melyeknek az illető községek részint nem tudnak, részint nem is akarnak megfelelni. Szóló kéri a rendeletnek a körülményekhez képest való módosítását. Szilágyi miniszter válaI szolja, hogy a rendeletben már meg is történtek a szükséges módosítások s egyebek közt a kamat is 4°/o-ra szállíttatott le. Az előirányzat megszavaztatott. Az előirányzat többi tételei Szilágyi miniszter beható felvilágosításai után megszavaztatván, az ülés véget ért. A csődtörvény revisiója. Az igazságügyminiszter legutóbb ismét három törvénytervezetet dolgoztatott ki, a melyek a kővel nyomott félhivatalos állítása szerint »hitelviszonyaink javítása és szilárdítása szempontjából egyaránt nagyfontosságú intézkedéseket tartalmaznak.« A tervezeteket e napokban fogják megküldeni véleményezés végett az ügyvédi, valamint a kereskedelmi kamaráknak és igy előre be sem látható, mikor kerülnek majd a képviselőház elé. Az említett tervezetek elseje 38 §-ban »a fizetésképtelen adós vagyonát érintő jogcselekvényeknek csődön kivül való megtámadásáról szól. A második tervezet »a fizetésbeszüntetésről és a csődön kivüli egyezségrők új intézményt készül hazánkban meghonosítani, a mennyiben a csődeljárás hosszas és költséges alaksserűségeinek mellőzésével, lehetővé teszi a hitelezőknek egyenlő arányban kielégítését a fizetésképtelen adós részerői, még pedig a bíróság közbejöttével. A harmadik tervezet a csődtörvény módosítását célozza, figyelembe vételével a törvény tiz éves fennállása óta szerzett tapasztalatoknak, pótolva egyes hiányokat, de mindenütt különös tekintettel az eljárás egyszerűsítésére. E tervezet 66 §-ból áll és egyebek közt szól a csőd nyitása és megszüntetése körüli tennivalók célszerűbb szabályozásáról, a megtámadási jog részletesebb körülírásával, a megtámadó követelésének biztosításáról, a megtámadási perek illetékességéről (a csődöt nyitó bírósághoz utasítva ezeket), a tömeggondnok számadásairól, a kényszeregyezségről, a kereskedelmi csőd intézményének a be nem jegyzett kereskedőkre is kiterjesztéséről, stb. Az első birói seminarium Rózsahegyen. Ezen lapok utolsó számában felhittuk bíróságunk vezetői figyelmét azon köriratra, melyet a bécsi legfőbb tvszék elnöke menesztett az alsóbb bíróságok elnökeihez, melyben ezek felszólittatnak, hogy a kezdő birói tagok kiképeztetése végett gyakorlati seminariumokat tartsanak a tapasztaltabb birói tagok. Nagy megelégedéssel registráljuk ennélfogva azon értesülést, melyet vettünk, mely szerint Porubszky Jenő, a rózsahegyi kir. tvszék kitűnő elnöke már 1890. évben léptette életbe törvényszéke területén ezt a nagyjelentőségű intézményt és hogy Szilágyi igazságügyminister azon vidéki aljegyzőknek, kik a seminarium okon részt vettek és magukat kitüntették, költségeik kárpótlásául segélyben részesítette. A derék elnök érdekes felhívása igy szól: »A rózsahegyi kir. törvényszék elnökétől. 2134/1890. sz. eln. A jegyzők és joggyakornokok bizonyára ismerni fogják a dr. Fayer által Budapesten létesített u. n. jogi seminariumot: rendszeres vitázat törvénykezési formában egyes jogesetek fölött, melynek célja a positiv törvény elsajátítása, szellemének átértése, a jogi műnyelv használatának begyakorlása s a birói, ügyészi vagy védői tiszt betöltése által a törvénykezés gyakorlati elsajátítása. Ezen cél elérése nyújtja a tudományos hasznot a jegyző és joggyakornoknak, nekem pedig — a ki a vitatkozásokat figyelemmel kisérendem — megadja a lehetőséget, hogy a képzettséget a maga valódi mértéke szerint megbírálhassam és a kellő következtetést levonhassam. E célból a törvényszéki segédszemélyzet készséges hozzájárulásával s hasonlónak reményében a vidékiek részéről is elhatároztam, hogy időközönkint a törvényszék székhelyén a végtárgyalási teremben s egyelőre csakis birák és ügyészek jelenlétében jogi seminariumot tartunk. Első sorban bűneseteket fogunk tárgyalni olykép, hogy a kitűzött határnapon — a kiosztás szerint —- az ügyész előterjeszti a vádat, a védő a védelmet, a bíróság az ítéletet, a felebbvitellel megbízottak nézeteiket jogorvoslat alakjában s a törvényszék kebeléből felkérendők pedig a megoldást, ezután szabadságában álland a jelenlevők bármelyikének a törvényre s a kérdés doctrinális állására való tekintettel nézeteit előterjeszteni, a vitát megújítani s megélénkíteni. E szerint az első seminarium határnapját 1891. január 6-ának d. u. 2 órájára kitűzöm. Tárgyai a következők: I. Kovács János nős, büntetlen előéletű, gazdag fővárosi borkereskedő pincéjéből több izben bort lopnak, minden alkalommal pár literes üveggel. A legerősebb gyanú Ördög Erzsi rovott előéletű, részeges öreg házmesternére hárul, a kit e miatt a borkereskedő kérdőre is vont, de eredménytelenül. A borkereskedő a tolvaj személyiségére nem tudván bizonyságot szerezni, e feletti boszuságában az elől álló üvegek borát megmérgezi. A tolvaj ugyanazon házban lakó és Péteri János napdijasnál szolgáló Varga Kata kacér leányzó, a ki a lopott bort, midőn gazdája naponkint a maga fél literjéért küldi, mint vásároltat hozza, s a pénzt a maga hasznára fordítja, a másik fél litert azonban rendesen a házmesternének adja oly kijelentéssel, hogy szeretőjétől a borkereskedőtől szokta kapni ajándékba. Péteri a mérgezett borból iszik s ennek folytán meghal. Özvegye és 5 kiskorú árva ellátás nélkül maradnak.